SINLIK
SINLIK, (sin-l-ik) k. m, sinl-ětt, htn. ~eni. Beteges állapotban szenved, nyomorog, elsoványodik, elsanyarodik, tengleng. Aszkórban, mindennapos lázban sinleni. Használtatik tárgyesetes viszonynévvel is, s am. valaminek hiányát, rosz hatását szenvedőleg, betegeskedve érezi. Sinli az elmult jó életet. A sebzett katona sinli sebeit. Sinli a szűk élelmezést, a szegénységet. V. ö. SINLÉS.
