Előd
Előd. 1. A Márk-féle Krónika szerint Ügek fia és Álmos apja, Árpádnak tehát nagyapja. Anonymus Ügeket mondja Álmos apjának, Elődöt pedig Álmos vezértársának teszi meg s nincs semmi ok arra, hogy ezeket két külön személynek tekintsük. 2. E. vajda már történelmi alak. A Névtelen (6. fej.) szerint a hét magyar fejedelmi személy közé tartozott; résztvett fiával, Szabolcscsal együtt a honfoglalás munkájában s ezért osztályrészül a Vértes-hegység vidékét kapta. Tőle származik a Csák-nemzetség. Konsztantinosz császár (38. fej.) Λεβεδιαζ-nak, (magyarosan Lebednek) nevezi s szerinte a Dél-Oroszországban, a lebediai sikságon tanyázó magyaroknak legtekintélyesebb vajdája volt. A kazár khágán őt akarta megtenni a magyarok fejedelmének; Lebedias azonban nem fogadta el a fölajánlt méltóságot, hanem egy másik előkelő vajdát, Álmost, vagy ennek a fiát, Árpádot ajánlta maga helyett. Mi indította erre Lebediast: nem tudni. Egy pár jelenség azonban (p. a magyarok régebbi neve, a «szabar-toi-aszfaloi» megváltozik; a gyulák fejedelmi nemzetsége már csak névleg az első, a fejedelmi hatalmat a kündü gyakorolja) arra mutat, hogy a magyar törzsek régebbi egyensulyában a IX. század vége felé nagy változás állt be s ezzel számolt Lebedias, midőn a kazár khágán ajánlatára nem állt rá. V. ö. Szabó K., E. vajda. Megj. Uj. M. Muzeum, 1851-52., 735-740. és Kisebb Tört. Munkái. I. 129-138. L. Kállay, Magyar és kazár kapcsolatok. Uj M. Muzeum, 1851-52., 219-220.
