Erdészeti kisérleti ügy
Erdészeti kisérleti ügy. Célja egyrészt önállú kisérletekkel, kutatásokkal és megfigyelésekkel az okszerü erdőgazdaságnak biztos alapot teremteni, vagyis utmutatást adni arra nézve, miképen lehet különöböző talaj- s éghajlati viszonyok között lehetőleg legértékesebb erdőket nevelni, másrészt pedig az erdészeti oktatást a kisérleti területeken gyakorlati utmutatásokkal s szemléltető oktatással kiegészíteni. Rendesen két részre oszlik: az erdőgazdasági kisérleti osztályra s az erdészet-természettudományi kisérleti osztályra. Előbbihez a következő kisérletek tartoznak: az erdő felujításának különböző módjai; vetési kisérletek, csemetenevelés, külföldi fanemek telepítése s nevelése, áterdőlési kisérletek, fatömeg meghatározására szolgáló különféle módok, termési táblák összeállítása stb. Az utóbbi osztály munkálatai közül kiemelendők: a talajvizsgálatok, a talaj megművelése hatásának tanulmányozása, melyet a csemeték fejlődésére gyakorol, fenologiai megfigyelések, a fanemek műtani-technikai tulajdonságainak meghatározása, entomologiai - rovartani - vizsgálatok, meteorologiai megfigyelések stb. Magyarországon tervezik az erdészeti kisérleti állomás szervezését, kapcsolatban a selmecbányai erdészeti akadémiával és az erdőőri szakiskolákkal. Az erdészeti kisérleti ügy nemzetközi kongresszusa 1893 szept. 10-16-án Bécs-Marienbrunnban volt s ezen az erdészeti kisérleti ügy nemzetközi szövetségének megalakulása megtörtént.
