Tonkafa
Tonkafa v. kumarunafa (növ., Dipteryx Schreb., Coumarouna Aubl.), a Caesalpinia-félék fája, nyolc faja Amerika forró vidékén terem. Levele váltakozó vagy ellentett, szárnyalt. Virága lila vagy rózsaszin, ággá-boggá egyesülve tetőzi a szárat. Hüvelye tojásdad, lapított, csonthéjas, egymagu. A D. odorata Willd., D. oppositifolia Willd. meg a D. pteropus Mart. guajanai 20-27 m.-nyi fa. Magva a hollandi tonka- (tonga-, tonko-, tong-) bab (taba de tonka). Erős, kellemes fűszerszaga a somkóróéra v. a szénára emlékeztet, keserü fűszeres ízü kövér olaján kivül sok benne a kumarin. A fa kérge meg a fája is illatos. Utóbbi kumaruna-gajakfa néven becses áru, pirosassárga, finom rostu, nagyon tartós, de a zöldet a féreg nagyon bántja. Magvában sajátságos nyársforma kristályok képződnek. Ez a tonkakámfor vagy kumarin, kumaron hazai nevéből. A D. oppositifolia Cayenneben és Braziliában is terem. Terméke az apró angol tonkabab, de Európába ritkán jut. A D. oleifera Benth. a Moszkitóparton nagy fa, fája sárga és nagyon nehéz. Magva szagtalan, olajával a nép haját keni.
