Szamaróczy család.
Szamaróczy család.
Trencsin megyei Zamarócz (vagy Zomorócz) helységről vette nevét és ámbár Lehoczkynál „Szamaróczy”-nak találjuk irva, a család jelenleg Zamaróczy-nak irja magát. Egyik ága IV. Béla király Erzsébet leányával Thuringiába származott, és állitólag * ott maradt ága „Riedesel” nevet vett föl, s lőn e nevű család folytatója.
Lehoczky Stemmat. II. 368. Ez azonban csak mese lesz. A báró Riedesel család hivatkozik ugyan származtatási rendjében (Góthai Taschenbuch der freyh. 1857. 602. lap.) a magyar országi származásra, de csak állítólagosan, és ellentmond ennek azon következő állítással, mely szerint a Riedesel család már 1149-ben Hessen-ben okmányosan eléfordulna, tehát IV. Béla kora előtt!
Magyarországban maradtak János máskép Joanicsko, és Ábrahám, ezek utódait mutatja * a következő két táblázat:
Id. helyen.
János; András †; János † 1475.; Lénárd 1508.; Flórián † 1543.; Ábrahám; Márton; Péter; János; Lénárd 1550.; Miklós; Hieroszláv †; János; Ferencz kitől a Zalusky cs.; Hieroszláv; Ferencz 1614.; Sára Motesiczky László); Hedvig (Desericzky János)
Czímere is a családnak a Riedesel családdal közös, úgy mond Lehoczky. – A Riedesel báró családnak ősi czímere pedig szamárfej.
A Szamaróczy család ősei a régi latin oklevelekben „de Zamard” néven fordulnak elé. Igy Zamárdi Miklós 1402-ben Trencsin megye alispánja volt. *
Lehoczky Stemmat. I. 213.
Zamárdi András és Oroszlánkeői Menyhért egymással kölcsönös örökösödési szerződésre léptek.
Jelenleg egyik élő tagja Zamaróczy Eduárd, báró Pongrácz Ferencz nyugalmazott tábornok unokája, ki 1864. mart. 10-én kelt legfelsőbb határozat mellett megnyeré, hogy neve mellett az óvári és szent-miklósi Pongrácz bárónő nevét és czímét is viselhesse. *
A Hon, polit. napilap 1864. mart. 25. szám.
