Batthyány család. Németujvári herczeg és gróf.) «»
Azon ősrégi mágnás családaink egyike, melyeknek neveik történelmünk majd minden lapján tündöklenek.
Eredetét a hét magyar vezér egyikétől Örs-től származtatják. Örs vezér az első foglalási osztálykor Dunán túl a Balaton (vagy Sio) környéket kapta*, és Zala megye Örs vára tőle vette nevezetét.
Thurőczy Chronic. P. II. cap. VIII. et IX. – Anonymus, Kéza stb.
Emlitett Örs vezér nemzetségéből származottnak állittatik Renold, ki 1160-ban élt, és bizonyos, hogy magát de Eörs vagy de genere Eörs irta Ettől szakadatlan folyamatban a családfa* igy támad:
Wagner Ms. LXX. 99. – Lehoczky Stemm. P. I. 39. s köv. l. Szklenár György: Origo et genealogia ill. Batthyániorum etc. Poson, 1778. – Hormayr (Taschenb. 1823-diki k. 196–214. l.) – Geneal. auth: Mss. No. 207. tom. II. közlik a család történeteit, melyek (s egyebek), itt összevetve használtattak.
I. tábla
Rénold 1160.; Miske mester de Kővágő-Örs 1214.; I. Mátyás de Kővágő-Örs 1272.; I. Mihály 1341.; Domokos mester de Kővágő-Örs.; I. Miklós mester de Kővágő-Örs 1376. (Batthyán Kata).; Lásd őt s gyermekeit a II. táblán.; I. János de K.-Örs.; I. Péter de Kőv.-Örs.;
Kővágő-örsi Miske mester birta Örs várát, II. András fiát nevelvén, ezen érdemeiért 1214-ben* Ederich és Zeldegeh várát kapta.; Fia
Wagner Mss. LXX. Lehoczky Simon után 1213-dikat ir; szerinte él 1230-ban is.
I. Mátyás szintén de Kővágó-Örs. Ennek testvéreül Pált is emlit Lehoczky.
I. Mihály (I. Mátyás fia) osztályos rokonaival egyességre lép 1341-ben az örsi vár, és ott a B. M. Magdolna tiszteletére alapitott prépostság iránt, melyet bő adományokkal tetézett*. Négy fia közül csak
Wagner id. h.
I. Miklós mester tartja fen ágát. Megerősíti magát örsi és pezei birtokában. Meghalt 1376-dik év után. Neje Katalin, Batthyán Miklós mester János fiának hasonlóan János nevü fiától nemzett leánya volt. Ettől született utódait a II. táblán láthatni:
II. tábla.
I. Miklós mester. 1376. ki az I. táblán.; II. János (de Kővágő Eörs) †; I. György mester de Kőv. Örs. 1398. kapja Batthyánt. (Inthas Erzse).; I. László (de K.-Örs).; I. Albert (Batthyány). 1435. (Klára, Pogány v. Nádasdy családból).; II. Péter (Batthyány).; I. Benedek, budai kap. kincstárnok. 1511.; L. a III. táblán.; I. András (Zerdahelyi Veronka).; Gáspár †. Menyhért †.; I. Boldizsár Jajczaiban. † 1520. (1. Batthyány Marg. 2. Nagy-luchei Ilona).; L. a IV. táblán.; Kristóf †; Krisztina. (Keresztúri Miklósné).; Ilona.;
I. György (I. Miklós fia) lőn a család alapitója. Esztergam vári kapitány volt 1370-ben. Részint a török, részint Horvát János bán ellen szerzett érdemeiért 1398-ban Zsigmond királytól kapván Batthyán helységet, ő és utódai erről nevezék magokat. Meghalt 1401-ben. Neje volt Inthas (Lehoczkynál Guthor) Jánosnak Ivánka Miklós leányától Erzsétől született leánya Katalin.
II. Jánostól a nemesi ágazat eredeztetik. Rólok alább.
I. Albertnak, ki 1435-dik táján halt meg, Klára nevü neje volt Wagner és Szklenár szerint a Nádasdy, Lehoczky szerint a Pogány családból.
II. Péternek fia I. Benedek*, budai várnagy (1514.) és II. Ulászló korában kincstartó. II. Ulászlótól kapta Erdélyben Almás várát, melyet Somi Jósával Atynáért cserélt el. Élt 1518-ban is, és a bécsi országgyülés végzéseit aláirta. Ivadékát a következő III. táblán tüntetem föl Lehoczky szerint:
E Benedek kérdés alatt áll. Irják őt I. László leányának Margitnak Alapi Andrástóli fiáúl, kit Batthyán Boldizsár fogadott volna nevére örökösül. (Budai lex. I. 289. l.) Lehoczky Stemm. I. 40. l. szintén igy származtat egy Benedeket, hanem emettől megkülönbözteti, 1511-ben Baranya megyei rovásolónak (dicator) irván őt, és tőle származtatván a nemesi ágat. Wagner Mss LXX 99. bizonytalannak állítja.
I. András neje Zerdahelyi Veronka Z. Imre leánya által birtokait több mint száz helységgel szaporitja*. Neje a Corbaviai grófoktól eredt Zakán (Szklenár szerint Zalány) Lászlótól származott, kinek az Ugaliak utáni örökségéből jutott reá a szép hozomány. Gyer mekeiül I. Gáspár*, Menyhért* I. Boldizsár, Kristóf, Krisztina és Ilona tétetnek. Közülök csak
Lehoczky id. h.
Lehoczkynál. Wagner Mss. LXX. csak Boldizsárt, Gáspárt, és a két leányt említi. – Budai lex. I. Kristófot Boldizsár fiáúl irja. I. András unokájaul. – Gáspárnak ajánlja 1558-ben Doctor Prechtius Pithagoras verseit Lehoczky szerint.
Lehoczkynál. Wagner Mss. LXX. csak Boldizsárt, Gáspárt, és a két leányt említi. – Budai lex. I. Kristófot Boldizsár fiáúl irja. I. András unokájaul. – Gáspárnak ajánlja 1558-ben Doctor Prechtius Pithagoras verseit Lehoczky szerint.
I. Boldizsár alapit családot. Ez Kőszegi várnagy 1484-ben, 1489-ben* Vas megyei főispán, főkomornok jajczai és boszniai bán volt, és többször követséget viselt. 1490-ben küldte őt II. Ulászló Jajcza védelmére. Ugyanez évben Corvin vagyis Hunyady Jánostól Somogy megyében Latran helységgel hűségeért, és kivált Kőszeg védelmében mutatott vitézségeért adományoztatott. Ugyancsak ő kapta 1481-ben a Batthyány család czimerét is. A vért kék mezejében vizből magas szikla emelkedik föl, annak tetején pellikán fészkében fiait vérével táplálja. A szikla üregéből oroszlán emelkedik, szájában pallost tartva. Ez czimere jelenleg is az öszves családnak s a vértben nem bővitetett soha, hanem a grófi ág kilenczágú korona, a herczegi ág pedig herczegi palást és korona alatt viseli.
Acad. Értesitő 1853-ki f. 179. l.
Az 1765-ki herczegi oklevélben a czimer csak kivül toldatott meg. A grófi korona fölött öt sisak áll. Jobb oldalról az elsőn koronás oszlop, a másodikon oroszlán, a középsőn herzcegi korona, a negyediken a vértbeli pellikán, az ötödiken egy csomó pálcza, melyek közül bárd nyulik ki. A vértet két szárnyas ló fogja, mellettök két oldalról arany és vörös zászló leng. Az egyiken F. I., a másikon M. T. betük ragyognak.
I. Boldizsár lemondván a bánságról, Slavoniában, hol sok birtoka volt, lakott. Meghalt 1520-ban*. Háromszor nősült. Első neje Gereben Kata, G. László leánya. Második nagy-luchei Dóczy Ilona (1503.) Harmadik Batthyán László leánya Margit*
Szklenár id. h. 25. Wagner id. h. Lehoczky id. h.
Lehoczky szerint. Mert Szklenár csak ez utólsót említi. Wagner id. h. csak a két utolsót említi. Szerinte Dóczy Ilona Dóczy Balázs leánya.
I. Benedeknek gyermekeit s utódait mutatja a következő
III. tábla.
I. Benedek budai várnagy. (Margit). 1514. ki a II. táblán Péter fia.; Mihály; II. Farkas; János † 1526.; László; Kristóf † 1601.; Ferencz báró.; Ferencz; Ferencz; Antal †. Ferencz †.; Gáspár. Benedek. György.; Orbán † 1549.; I. Farkas (Csemetei Kata).; Perpetua. (Dersfi Miklósné). Zsófia. (Botth Miklósné).
I. Benedeknek neje Margit, (filia Achatii Castellani de szent lélek) kitől gyermekeit s utódait Lehoczky igy mutatja föl, noha ezen ágazatot sem Szklenár, sem Wagner (ki azonban ugy látszik, Szklenárt nagyon használta) nem ismerik. Fiai közül
Orbán* Szapolyai hive 1534-ben, és ott volt Gritti részén a medgyesi ostromnál, hol Gritti halálát lelte. Szapolyai halálával özvegyének is végig hive volt, de Martinuzzival egyenetlenkedésben élt, innen a gyanuság, hogy ettől méreg által vesztetett volna el. Már 1549-ben nem élt. Testvére
Wagner id. h. Orbánt I. Boldizsár fiától, I. Ferencz testvéreül állitja. Szintén nála Perpetua Dersfyné, és Zsófia Both Miklósné I. Boldizsár leányai. – Budai is (Lex. I.) is Boldizsár fiáúl irja.
I. Farkas* nemeslelkü férfiu, ki Nána várában Móré László által fogva tartott testvére Orbán helyett a börtönbe megy 1543-ban*. Temesvárnál harczol 1552-ben, és ugyanott két lába elvágatván, kinosan hal meg*. Neje Dóczy Ilona, kitől leányai maradtak.
Budai szerint I. Boldizsárnak fia. – Wagner nem emliti. Szklenár irja, hogy a Genealogiákon nem áll; de e családbeli, valamint Orbán is. (35. lap).
Istvánffy 1685-ki kiad. 168. lap.
Forgách Comment. 55. l. Istvánffy id. h. 213. – Lehoczky roppant hibát követ el. I. Farkast Lupusnak, a II. Farkast Wolfgangusnak nevezve e két személyt, noha a családfán megkülönbözteté, a szövegben összetéveszti. Mind a 10. mind a 11-dik izen álló Farkast Temesvárnál ejteti el, tehát ugyanazon eseményt kettőnek tulajdonitja. Holott bizonyos, hogy Orbán testvére I. Farkas vesz el Temesvárnál. Továbbá I. Farkas nejéül Dóczy Ilonát, II. Farkasénak Csemetei Katát irja. (I. r. 42–43. lap.)
Mihálynak fia II. Farkas nejéül Csemetei Katalin iratik. Hihetőleg Lehoczky hibája, és valótlanság az, hogy ennek János fia Mohácsnál esett volna el 1526-ban, holott már II. Farkasnak is – összevetve az időt – e kornál későbbi korra üt ki élete. Igaz azonban, hogy Brodarics egy Batthyány Jánost emlit a Mohácsnál elesettek között.
Ez ágazat Lehoczky szerint Kristóf, Antal, és Ferenczben hal ki a XVII. század elején.
És most tekintsünk vissza I. Boldizsárra (a II. táblán), kitől a család mostanáig jő le. Ennek családfája, melyet alkotott, imez:
IV. tábla.
I. Boldizsár czimerszerző. † 1520. Ugyan az, ki a II. táblán.; I. Ferencz, bán. Szül. 1497. oct. 28. † 1566. nov. 28. (1. Alsól Bánffy Kat. 2. Svetkovics Kata).; II. Boldizsár, főkomornok † 1528. (Erhardi Kata).; Bertalan †; I. Kristóf főpohárn. † 1570. (1. Kanisay Magd. 2. Kanisay Orsolya. 3. Svetkovics Erzse).; Jusztina.; II. Gáspár †; III. Boldizsár, főasztaln. † 1588. (Zrinyi Dora).; Gróf II. Ferencz † 1625. (G. Poppel Lobkovicz Éva).; Kata. (Széchy Tam.) Dorottya.; I. Ádám 1609–1659. (Gr. Formentini Aurora).; Margit. (Gr. Csáky László).; II. Kristóf ettől a herczegi ág. L. az V. táblán.; Bora (Széchy Pét.); Eleonora (Gr. Eszterházy László).; I. Pál ettől a grófi ág. L. a VI. táblán.; Erzse (Gr. Erdődy Gy.) Bora (Gr. Forgács Zsig.) † 1680.;
I. Ferencz (I. Boldizsár fia) született 1497-ki oct. 28-kán*. Vas megyei főispán, főpohárnok*, főtárnokmester, és tót- és horvátországi bán volt. Már 1514-ben Bornemisza János vezérlete mellett hadakozott Dósa György ellen. 1522-ben lett bánná Karlovicz Jánossal, és ugyan ez évben Török Bálint hűtlenségén nyerte ennek javait. 1524-ben kapta Német-Ujvárt, melyről azóta családja magát Németujvár örökös urául czimezi. Részt vett az 1525-ki jajczai, valamint a gyászos mohácsi ütközetben. Ezután Szapolyay részén állott, kitől 1527-ben Késmárk városát kapta, és ebben Ferdinand által is megerősitetett. Nemsokára csakugyan I. Ferdinand hűségére tért, és Varasdnál már ez ellen harczolt. A kőrösvásárhelyi gyülésen több fő urat Ferdinand részére nyert meg*. 1532-ben vitézül ótalmazta Sárvárt. Meghalt 1566-ki nov. 28-kán. Nejei: 1. alsó-lindvai Bánffy Katalin, 2. Svetkovics Kata. Gyermeke egyiktől sem maradt. Testvére
Szklenár id. h. 28.
Lehoczky id. h. 41. – Budai szerint is tárnok. – Wagner csak pohárnokságát említi.
Lehoczky id. h. 41. Pray Annal. Reg. V. 179.
II. Boldizsár (I. Boldizsár fia) főkomornok, főtárnok, tót- és horvátországi al-bán, és Zágráb, Kőrös megyék főispánja volt II. Lajos király alatt. Testvérével Ferenczczel kapta Hedervárt, Enyinget, Alapot és Zamardot. Meghalt 1528-ban*. Nejei: 1. Lipcsei Ilona*, 2. Erhardi Kata a zágrábi püspök Lukácsnak rokona.
Lehoczky Stemm I. 39. l. a táblázaton 1542-re teszi halálát, hibásan. Wagner id. Mss. és Szklenár id. h. 26. lapon 1528-ra.
Csak Lehoczkynál ismét valószinüleg tévedésből, mert a Dóczyak gyakorta irattak Lipcseyeknek is. És ezen Ilona hihetőleg azon Dóczy Ilona, ki I. Boldizsár nejeül is állitott (41. lap.) – Buday e II. Boldizsárt nem ismeré. Átalában Lehoczky is nagy zavarban van e genealogiával is.
I. Kristóf (II. Boldizsár fia) jelen volt 1542-ben a beszterczebányai gyülésen, 1554-ben főpohárnok lett. 1567-ben a fölebbviteli pörök megvizsgálására egyik biróul rendeltetett. Meghalt 1570-ben*. A dúsgazdag Kanisay László eljegyzé neki leányát Magdolnát, ez azonban meghalván, Orsolyát szánta neki, ki azonban Nádasdy Tamásné lőn. Kristóf pedig Svetkovits Erzsébetet, Batthányi I. Ferencz nejének Svetkovics Katának nővérét vett el. Ettől nemzé Gáspárt, ki kihalt, és
Szklenár id. h. és utánna Wagner. – Lehoczky roszul tevé halálát 1569-re.
III. Boldizsárt, ki 1572-ben Rudolf koronázásán mint főasztalnok volt jelen. Különben a hadi pályán szerzett érdemeket. 1578-ban ő rá, és Nádasdy Ferenczre bizatott Kanizsa megerősitésének terve. A munkáltatás idején megtámadtatván a törökök által, Boldizsár két elfogott töröknek követsége által csellel visszacsalván a megfutamodott törököt, fényes diadalt vivott rajtok. 1580-ban a gobornoki váromladékok mellett Skanderbéget verte meg, hol Skanderbég, Huszeim, Kalender és Ozmán Aga is elesett, 430 főtörök fogoly lőn; ezenfölül 20 zászló esett zsákmányul. 1587-ben Zrinyi Györgynek Kanizsa mellett Sasvárbég ellen volt segélyére. Meghalt 1590-ben*. Neje Zrinyi Dorottya a szigethi hős leánya volt, kivel 1566-ki január 30-kán kelt egybe. Fia csak
Istvánfi és utánna mások roszul teszik 1588-ra. Szklenár a családi okmányok után irt 1590-et.
II. Ferencz maradt, ki Sopron megyei főispán, kir főlovászmester, a Dunán túli részek főkapitánya, a nádori fölebbviteli törvényszék közbirája volt Rudolf, II. Mátyás és II. Ferdinand király korában. 1595-ben még fiatal korában jelen volt a fejérvári ütközetben, hol Hasszán budai basa tizezer emberét veszté el. Bocskay ellenében a király hive. Azonban Bethlen támadásakor ehez hajlott, egy ideig még is Erdődy Tamás őrködése tartá vissza. 1620-ban azonban midőn Bethlen Gábor seregeit Sopron megyébe küldé, Ferencz Rohonczra ment a fejedelem elébe, és ott meghódolt*. Még ugyan ezen évben egy éjjel véletlenül Kőszegre ütvén saját, és nővére Kata Szécsy Tamásné fegyvereseivel, azt elfoglalta, és a várkapitányt Hagymási Kristófot fogva küldte Bethlenhez Sopronba nov. 17-kén*. Meghalt 1625-ben. Ferencz emeltetett bárói, azután grófi rangra 1603-ban. Neje Éva báró Popel Lobkovicz Miklósnak Salmis Magdolnától leánya meghalt 1640-ben. Több leány között fia
Pethő G. krónika 190. l.
Pethő G. krónika 192. l.
I. Ádám gróf, cs. kir. kamarás, 1630-ban királyi főasztalnok, dunáninneni főhadvezér. Ő alapitá Németujvárott a Ferenczes barátok zárdáját, és a felső-örsi prépostságot is gazdagitá. Meghalt 1659-ki mart. 15-kén, kora 49-dik évében. Eltemettetett Németujvárott a barátok egyháza alatti családi sirboltba. Első neje Formentini Aurora Katalin, a második Corbella vagy Vituon Borbála, ki magnélkül halt meg. Első nejétől lett fia II. Kristóf, kinek ágán a herczeg Batthyányok erednek, és I. Pál, kitől a grófi ág jő le.
II. Kristóf született 1632-ben. Cs. kir. kamarás, titkos tanácsos, Vas megye főispánja, a Dunán inneni részek főkapitánya, és főpohárnokmester volt. Részt vett 1683-ban Bécs védelmében. Jelesül viselte magát Pápa, Veszprém és Tatánál. Meghalt 1685-ki mart. 5-kén, kora 53-dik évében. Eltemettetett Németujváron. Neje Mária a Palocsay Horváth családból volt.
II. Kristóf ágát mutatja a következő
V. tábla.
II. Kristóf † 1685. (Palocsay Mária). II. Ádám orsz. biró. † 1703. (Strattman Eleonora).; IV. Boldizsár † 1700.; I. Lajos nádor sz. 1696. † 1765. (Gróf Kinsky Terézia).; Herczeg III. Ádám sz. 1722. (Gr. Illésházy).; I. József † primás.; Fülöp. †; Herczeg II. Lajos sz. 1753. † 1806. (Pergen Erzs.); Fülöp herczeg szül. 1781.; Iván sz. 1784. (Gr. Batthyány Aglája).; Erzse. Leopold. Julianna.; II. József † 1762.; Antonia, szül. 1762.; Tivadar sz. 1729. † 1813. (Gr. Eszterházy Filippin.); Mar. Julianna. †; Teréz.; Eleonora.; Antal József sz. 1762. † 1828. (Gr. Roggendorf Josefin).; I. Gusztáv (B. Ahrendfeld Vil.); Ödön. II. Gusztáv.; Filippin. (Gr. Pergen Ant.); Kázmér. Megh. Párisban 1854. (Gr. Keglevich Aug.); Károly herczeg. sz. 1698. † 1772. (1. G. Waldstein Bor. 2. G. Strattman Fran. 3. G. Batthyán Anton.); Ezektől gyermekei kihaltak.;
II. Ádám született 1662-ki sept. 13-kán. Országbiró, egyszersmind Horvát-, Tót-, Dalmátország bánja, valóságos titkos tanácsos, Vas megyei főispán, egy magyar gyalog ezred ezredese, Dunán inneni főkapitány, jelen volt Bécs védelmétől kezdve a törökök elleni minden táborozásban, 1688-ban Fejérvárt, 1690-ben Kanizsát a töröktől visszafoglalta*. Meghalt 1703-dik évi aug. 26-kán, kora 41-dik évében*. Neje gróf Strattman Eleonora, szül. 1678-ban, férjhez ment 1692-ben. Meghalt 1701-dik évi nov. 24-kén. Ettől születtek I. Lajos, és Károly az első herczeg.
Életrajzát F. magyarországi Minerva 1836-ki IV. kötetben arczképével együtt. Hormayr Taschenbuch 1823-ki foly. 196–214. l. szintén arczképével, mit Wiedeman és Ortelius red. is közlött.
Nabinger: Ruhestätte 10. lap. halálát kora 45-dik évében teszi hibásan, valószinüleg hibás sir-iratok után.
I. Lajos született 1696-ki mart. 7-kén. Római sz. birodalmi gróf lett, 1721-ben Szilez, Morva, cseh és ausztriai indigenatust nyert üléssel és szavazattal. Anyja után a Strattman név öröklője. Cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, főpohárnokmester, aranygyapjas vitéz 1744-től, sz. István-rend nagykeresztese 1764-től, Zala megye főispáni helyettese tiz évig, a hétszemélyes tábla elnöke, a királyi tábla rendkivüli vizsgálója (visitator) tizenhárom éven át – 1746-ig, a midőn lemondott, majd kanczellár, és 1751-dik óta nádor. Meghalt 1765-ki oct. 26-kán. Tetemei szintén Németujvárott nyugszanak. Neje 1717-dik év óta gr. Kinsky Teréz, ki 1775-ki jan. 2-kán halt meg. Gyermekeikről alább.
Károly született 1798-ki april 28-kán. Az aranygyapjas és szent István-rend nagykeresztes vitéze, Vas megye örökös, és Zala megye főispánja, főtábornagy, valóságos belső titkos tanácsos, és állami tanács-miniszter, előbb Horvát-, Tót- és Dalmátország bánja, Bajorországban s Belgiumban a cs. seregek fővezére, és ez utóbbiban a kormánynak mint teljhatalmu miniszter vezetője. Bajorországot meghóditá. A francziákat is meggyőzte, stb. A Vas megyei örökös főispánságot 1716-ban kapta. 1764-ben* II. Ferencz császár által herczegségre emeltetett utódaira nézve is elsőszülötti örökösödéssel. Anyja után a Strattmanféle javakban Payerspach, Trautmansdorf, Fischament és Entzensdorfra nézve Ausztriában, ugy Magyarországban a siklósi és üszöghi urodalmakra nézve elsőszülöttségi hitbizományt (majoratust) alapitott. Ő volt növelési vezetőjök II. József és II. Leopold császári főherczegeknek. Meghalt 1772-dik évi aprilis 15-kén. Háromszor nősült. Első neje gróf Waldstein Borbála gróf Künberg özvegye volt 1720-tól. Ez meghalt 1724-diki nov. 23-kán. Tőle fia Jenő (Eugen) meghalt 1742-ki febr. 19-kén. Második neje gróf Strattman Francisca, szül. 1709-ben, meghalt 1760-dik april 18-kán. Ettől fia Vilmos és öt leánya gyenge koraikban elhaltak. Harmadik neje volt testvérétől Lajostóli unokája gróf Batthyány Antonia, előbb gróf Erdődy Miklósné, kitől gyermeke nem volt. Kihalván Károly, a herczegi rang átszállott I. Lajos legidősb fiára, III. Ádámra, kiről alább.
L. a herczegségi oklevelet Lehoczky Stemm. I. 47. l.
I. Lajosnak a táblázaton álló III. Ádám és I. Tivadaron kivül több gyermeke is volt, ugymint:
Terézia, született 1718-ban, meghalt 1722-ben.
Antonia, szül. 1720. jan. 8-kán. Neje először gróf Erdődy Miklósnak, másodszor herczeg Batthyány Károlynak.
Anna, szül. 1721-ben, meghalt 1727-ki jan. 9-kén.
József, született 1727-ki jan. 30. Előbb szombathelyi, majd pozsonyi prépost (1755.), erdélyi püspök 1759-ben, kalocsai érsek 1760-ban, esztergami érsek 1776-ban, bibornok 1778-ban lett. Ő koronázta meg II. Leopold és I. Ferencz királyokat. Meghalt 1799-ben. Eltemettetett Pozsonyban*.
Memor. Basilicae Strig. 100. lap.
Fülöp, született 1731-ben, tábornok volt. Meghalt 1795-ben. Neje báró Perényi Lászlónak báró Andrássy Klárától született leánya Borbála volt.
III. Ádám, szül. 1722. mart. 27-kén, nagybátyja Károly után a herczegi rangot és majoratust öröklé. Valóságos belső titkos tanácsos, a prágai ostromnál egy lovas fölkelő nemesi ezred ezredese, báni helyettes, egy magyar gyalog ezred tábornoka, a tüzérség főparancsnoka, Vas megye főispánja volt. Meghalt 1787-ben. Neje gróf Illyésházy Teréz az országbiró leánya szül. 1734. dec. 9. Meghalt 1807. május 6-kán. Gyermekei:
a) József gróf meghalt magnélkül 1762.
b) Antonia szül. 1762. febr. 12.
c) II. Lajos herczeg szül. 1753. jan. 11. Strattmanni gróf, cs. kir. kamarás, meghalt Meidlingben 1806-ki julius 15-kén. Eltemettetett Németujváron. Neje gróf Pergen Erzsébet, szül. 1755. nov. 28-kán. Meghalt 1815-ki jan. 2-kán Bécsben, eltemettetett Német-Ujváron.
Fülöp herczeg (fia II. Lajosnak) született 1781. nov. 13-kán. Cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, Vas megye örökös főispánja, az ausztriai Leopold-rend középkeresztese, a tudományok és honi ipar előmozditója, ki a magyar academia alapitói közt 40 ezer forinttal foglal helyet.
Iván gróf (szintén II. Lajos herczeg fia) szül. 1784. Cs. kir. kamarás. Testvére Fülöp, a herczeg nőtlen és gyermektelen lévén, a herczegség reá néz. A magyar academia alapját 10 pfrttal növelte. Első neje gróf Eszterházy Mária 1807-ki január 15-dike óta, ki meghalván 1830. mart. 31-kén, másodszor nősült 1834-ki jun. 16-kán gróf Batthyány Vincze leányával Aglajával, ki csillagkeresztes és palotahölgy. Első nejétől leánygyermekei maradtak ezek: 1. Erzsébet grófnő szül. 1820. maj. 16., csillagkeresztes és palotahölgy férjhez ment 1841-ki aug. 7-kén Trakostyáni gróf Draskovics Károly cs. kir. kamaráshoz, kitől 1855-ki sept. 2-kán özvegyen maradt. 2. Leopoldina grófnő szül. 1824. aug. 27-kén, nőül ment 1843-ki aug. 7-kén, monyorókereki gróf Erdődy Sándor cs. kir. kamaráshoz. 3. Julianna Janka Mária Stephania grófnő, született 1827-ki jun. 10-kén palotahölgy, egybekelt 1850-ki május 18-kán gróf Montenuovo Vilmos Albert kamarás és tábornokkal.
Tivador gróf (1. Lajosnak a nádornak fia) született 1729-ki october 16-kán. Cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos volt. Meghalt 1812-ben. Neje gróf Eszterházy Filippin, gróf Eszterházy Ferencznek Pálffy Szidonia grófnőtől született leánya. Ettől gyermekei Mária Julianna korán elhalt. – Terézia, Eleonora, szül. 1760-ki febr. 6-kán, és
Antal József gróf, szül. 1762. Cs. kir. kamarás. Meghalt 1828. sept. 20. Eltemettetett a családi sirboltba. Neje gróf Roggendorf Cziczelle, született 1778-ban, meghalt 1814-ki dec. 3-kán Bécsben, eltemettetett Németujváron*. Ennek gyermekei a következők:
Nabinger id. h. 12. l.
1. I. Gusztáv, született 1803-ki dec. 8-kán. Nősült özvegy Bubna grófnő, született báró Ahrenfeld Vilhelminával 1828. dec. 14. Özvegyen maradt 1840. oct. 1-jén. Fiai gróf Ödön, és gróf Gusztáv.
2. Filippin grófnő, szül. 1805-ki oct. 2-kán. Csillagkeresztes hölgy, 1832-ki febr. 18-kán férjhez ment gróf Pergen Antal cs. kir. kamaráshoz.
3. Kázmér, született 1807-ki jun. 4-kén. Nősült 1847-ki nov. 4-kén buzini gróf Keglevich Augusztával, özvegy Szapáry grófnővel. Az 1830/40-ki országgyülés felső tábláján kezdett föllépni mint ellenzéki tag. A forradalomban nagy részt vett, és külügyi miniszter volt*. Törökországon átmenekülvén, Párisban halt meg 1854-ki nov. 4-kén.
L. élet- és jellemrajzát ujabb ism. tára I. k. 354. l.
