Csery család. (Cseri).
Csery család. (Cseri).
Hont vármegyei Alsó- és Felső-Cseri helységtől nyeri nevezetét, és származását a Hunt-Paznán nemzetségből azon Hunt nevü főispántól hozza le, ki a bozóki prépostságnak lelke enyhületeért alapitvány gyanánt Konszka és Pribel pusztát adományozván, miután azokról ünnepélyes oklevél nem adatott, Huntnak fiai Péter és Demeter azon adománynak 1262-ben IV. Béla király általi megerősitését eszközölték *.
Fejér Cod. Diplom. tom. VII. vol. 5. pag. 106.
Hunttól kezdve a családfa * igy következik:
Csery József ur szives közlése szerint.
Hunt (Comes); Péter 1266.; Ders 1266–1279.; Demeter 1379–1384. (Kata Gyarmati Péter l.); Károly; András de Zalusán nevezt. Laco de Zyg.; Tamás mester de Vajda; Ders; Bogus 1347.; László 1366.; Miklós 1347–85.; Péter 1349–85.; István 1349.–85.; Demeter veszprémi püspök 1389–91.; László sz.-györgyi prépost 1347–88.; Bertalan de Saknus; János 1398.; János 1385.; Miklós 1391–98.; Tamás 1391–1430.; Miklós; Egyed 1391. de Vajda et Jánok 1391.; János 1430.; László 1441–56.; Mihály 1442–55.; Antal de Csery Hont v. alisp. 1489–1502.; Miklós 1495–1517. (Siraky Kata Anna); Ferencz 1517–1540. (Endrédy Anna); Bora (Nagy Farkas); István 1562–91. (Buchányi Erzse); Fruzsina (Zelesényi Mátyás); Kata (Bossány Mátyás); Gergely 1603–34. †; Kata 1594–1604. (Berecse Mátyás); Ilona 1612. (Gáspár Miklós)
«»Miklós 1495–1517. (Siraky Kata Anna); Orsolya (Domaniky Pál); Márton 1572.; János 1569–72.; László 1569–1604. honti sz. biró. (Rédeky Kata); István 1572.; Ferencz 1572–1598. (Elefánty Anna); Márton 1636. Péter; Balás 1557–1616. (Táby Kata); Ilona 1603–12. (Syra Gergely); Judit 1607–52. (1. Lábody Pál. 2. Ormándy József); Zsófia 1557–80. (1. Orbonás András. 2. Tarjáni Nagy Fábián); Fruzsina (dar. Tibold István); Dora 1557.; Ferencz 1678. török fogoly. †; János 1658–1677. (Bakó Kata); István; István; Mária; Zsófia szül. Korponán 1658. máj. 30. (Nagy N.); Ferencz sz. Korponán 1665. sept. 30. (1. Pecsicher Anna. 2. Kobilicz Zsuzsa); Judit sz. Koronán 1668. aug. 30.; Mária (Kis-Ürményi Pálné); István; György 1736–66. †; János ügyvéd szül. Korponán 1727. aug. 26. megh. 1771. körül.; Rachel 1736–56.; Ferencz 1731-1766. (Horváth Kata) Zsuzsa 1765–66.; György 1764–74. (Bohus Anna); János 1774.; Mihály 1774. †; Sámuel 1774. Deviczén evang. lelkész.; György Zólyom várm. esküdt. (Molitorisz Erzse); János; József †; János; Márton (Sviatko Márton); Tamás 1774. drinovi ev. lelkész.; József megh. Silisberg. 1819.; Ferencz sz. Selmeczen 1754. megh. Korponán 1800. (1. Sipka Judit. 2. Huszár Mária); Mária (Kaszab József); Mihály; Mária (Cseriben laknak); Pál ev. lelk. Cseriben. (Pongrácz Anna); János koltai, utóbb jászfalvi pléb.; Sándor (nőtlen) F.-Pribélyen.; Ferencz insurgens szül. Sz.-Antalban 1777. jun. 28. megh. Korponán 1830. (Gajdos Erzse); József sz. Antalb. 1780. jan. 30. megh. Korponán.; Anna szül. 1783. (Sámbokréty András); István szül. Korponán 1788. aug. 30. tiszt a városnál. (Bohunka Mária); Mihály (Orem Anna); Anna; Jozefa; János sz. 1847. Korponán.; János katona †
Ferencz insurgens. (Gajdos Erzse); Ferencz sz. Korponán 1799. dec. 11. † 1849. (Sattfel Zsuzsa); József sz. Korponán 1807. sept. 11. egyetemi könyvtár-őr Pesten. (Kovácsy Paulin); Mária; József (katona); István Korponán.; Zsuzsa; Gábor sz. 1840.; Kálmán sz. 1841.; Krisztina; Paulina
A családfa élén álló Huntnak két fiátóli utódait, kiktől más családok származhattak, elhagyva, csupán Demeter ágát kell tekintenünk.
Demeter honti főispán, kinek nejeül Kata Gyarmati Péternek leánya emlittetik 1275-ben * – ugyanez évben Miklóst Mártonnak fiát igtatja be Bori föld birtokába *. 1278-ban ugyancsak Demeter Korpona városát törekedett hatalmába keriteni *, miért nevezett városnak kérelmére IV. László annak kiváltságait megerősité *. 1279-ben kapja Dragul földjét királyi adományban *, és ugyanezen évben – különösen a cseh király Ottokár elleni hadban szerzett érdemeiért nyeri Kis-Teszerét *, a következő évben pedig Hont megyei Cseri helységet *.
Fejér Cod. Diplom. tom. V. vol. 3. pag. 497. 500.
Fejér Cod. Diplom. tom. V. vol. 2. p. 269.
Az oklevél szavai szerint: exhibitis quibusdam literis regiis tacita voluntate impetratis villam regiam Corpona nitebatur suae jurisdictioni applicare.
Fejér Cod. Diplom. tom. V. vol. 2. p. 442.
Jákóffy regestrum nálam.
Fejér Cod. Dipl. tom. V. vol. 2. p. 255.
Jákóffy cs. regestrum nálam.
Demeternek fia Ders, ennek Bertalan (irva de Saknus-nak) ennek Egyed 1391-ben Vajda Jánokról irá magát, testvére Miklós.
Egyednek fiai János, László és Mihály, ezek közül János a másik ágazaton álló Istvánnak Tamás nevü fiával nyolczados törvényszéki itélet folytán Hont megyei Tur, Cseri, Vajda, Bythus és Jánok helységbeli és Harmath részjószágokon osztoznak meg *.
Jákóffy cs. regestrum nálam, honnan ezen ízig a leszármazás is kitünik.
László (a magát Vajdáról irt Egyednek fia) vajdai Ders fiának Istvánnak özvegyét az egri káptalan előtt a jegy-ajándokra nézve kielégiti 1441-ben *.
Jákóffy cs. regestrum nálam. A másik ágazaton állókra is – kiket a családfán láthatni – vonatkoznek még ez oklevelek kivonatai: Expeditoriae ex Conventu de Saag, Margarethae relictae Thomae, filii Stephani de Vajda super solutione dotis et rerum paraphernalium pro Georgio Literato et Ladislao filiis Michaelis filii Bartholomaei ac altero Ladislao et Michaele filiis Aegidii, nec non Thoma filio Gregorii filii dicti Bartholomaei de Vajda anno 1442. emanatae. – Inscriptio perennalis Comitis Ladislai de Palócz Judicis Curiae Regiae super totali possessione Sz. Lőrincz in Cottu Neogradiensi habita, pro Ladislao filio Aegidii de Jánok. eiusdemque haeredibus, cum consensualibus Ladislai Regis anno 1456. – Consensus Ladislai Regis super contractu coram Conventu Jászoviensi inter Georgium filium Michaelis de Vajda N. filium Stephani, filii Thomae de Nagy-Túr, Stephanum filium Ders de Jánok ac Ladíslaum et Michaelum filios Aegidii de praedicta Jánok celebrato anno 1455. – Mind a Jakóffy regestrumból.
Antal már Csery-nek (Chery) irva fordul elő mint Hont vármegye alispánja, többekkel együtt Bars megyei Málas, Ibránfölde és Nyirafalkafeő helység és pusztákba iktattatik be 1489-ben *. Ellene 1494-ben Valk (vagy Balk) György özvegye Kata a pereszléni és szemerédi birtokok elfoglalása miatt vallatást tétetett. 1495-ben palásti Paska János alispán társával Hont vármegye nevében Kóváry László és Pál részére mohorai Widffy Ambrus elleni tanuvallatási bizonyitványt ad ki *. Él még 1502-ben is, sőt tekintve, hogy Budán János királytól – kinek e szerint hive volt – egy házra adományt kap, élt még a mohácsi ütközet (1526-dik) után is *.
Sz. Benedeki Conv. Capsa F. Fasc. 7. Nro 13.
Eredeti oklevél Sz.-Királyi László urnál.
Családi jegyzék szerint.
Azok közül, kik a családfán nem állanak, de ez időtájban éltek a XVI. század elején, itt kell megemlitenem dolyáni * Chery Andrást, Jánost Losonczy Zsigmondnak a szalánczi várban várnagyait 1520-ban *.
Nógrád vármegyében van Dolyán puszta.
Kovacsóczy Mih. Árpádia I. évi köt. 137. l.
Továbbá Chery Balást (kit Budai Ferencz * Kéry Balásnak ir) ki 1521-ben Jajcza vára védelmében – mint a történetirókból ismerjük – hősiesen viselte magát.
Budai F. Polg. Lexicon II. köt. – De Istvánffy Historiarum De Rebus Ung. Libri Coloniae 1622. pag. 88. 106. 149. Blasio Cherio, Blasium Cherium, Blasius Cherius-nak irja; – tehát Csery, nem pedig Kéry.
Antalnak az alispánnak fiai Miklós és Ferencz két ágra terjesztik a családot. Miklósé fenmarad; Ferencz ága unokáiban kifogy *.
E két testvérről több oklevelek szólnak birtokviszonyokra vonatkozók, mint pritleki teleknek cserélése Sirakon fekvő telekért 1517. – Ilméren egy részt vesz zálogba 1534-ben Nagy-Szelesényi Mátyástól Csery Ferencz, ugyanez 1535-ben Terbegeczen három telket vesz zálogul. Neje Endrédy Anna után jogot tartott Kis-Sarló, Lóth és Fako-Vezekényhez, Kis-Endrédhez, és ez utóbbiban birt is. L. sz. Benedeki Conv. Protoc. P. p. 13. – Fasc 27. Nro 31. – Capsa F. Fasc 1. Nro 22. – Fasc 2. Nro 55. – Fasc 3. Nro 6. – Fasc 43. Nro 25. – Fasc. 78. Nro 16. stb.
Miklósnak fia Chery Ferencz az esztergami vár al-gondviselője (vice-provisor) és másik dolyáni Chery Ferencz mint Szapolyay hivei minden javaikat elveszték, és a 32 jobbágy-telekre menő birtokot I. Ferdinand király Ordódy Györgynek és gergelyi Eustheleky Jánosnak adományozá 1527-ben *.
Családi adat szerint.
Miklósnak fiai János és László Hont megyei Felső-Cseri helységben volt curiájokat Baloghy Sebestyénnek zálogiták el *.
Sz. Benedeki Conv. Fasc. 5. Nro 68.
Márton (Miklósnak fia) Hont vármegyei Cseri, és Nógrád vármegyei Kispatak helységbeni jogait testvérei nevében is palásti Nagy Sebestyénnek zálogitja el 1572-ben *.
Sz. Benedeki Conv. Fasc. 4. Nro 14. és Protoc. D. p. 401.
László (Miklósnak fia) Ferencz testvérével 1598-ban osztozik felső-cserii és gárdoni részbirtokban. E László, ki Hont vármegye szolgabirája volt, kellemetlen izetlenségben élt Gergelylyel (másutt Györgynek neveztetik) Ferencznek István fiátóli unokájával, ki Lászlót javaiban háborgatá, rágalmazá, és sőt ki is hivá, László viszont becstelenité Gergelyt. A megye hozott itéletet osztályukra nézve. Lászlónak – ki Korponán halt meg – neje Rédeky Kata volt, ez okon Rédeky János 1603-ban Lászlónak, s Balás Ilona nevü gyermekeinek hagyá minden javait *. A következő évben (1604-ben) Lászlónak hűtlenségi bélyegén annak korponai curiáját felnémethi Gellyén Máté kapta adományban, és többek ellentmondásával abba beigtattatott *. Hasonlóan hűtlenségi bélyegén veszté javait Gergely is *, ez lőn eredménye a kölcsönös viszálynak.
Sz. Benedeki Conv. Fasc. 103. Nro 14. – Fasc. 125. Nro 47. – Protoc. J. p. 257. – Protoc. C. Honth. 1595–1597. pag. 240. 243. 313. stb.
Sz. Benedeki Conv. Capsa C. Fasc. 1. Nro 20.
Sz. Benedeki Conv. Capsa C. Fasc. 3. Nro 21.
Ferencz (Miklósnak fia) nőül birta Elefánty Annát, Elefánty Simon leányát, kitől csak leánya maradt *.
Róla szintén birtokviszonyi oklevelek az esztergami káptal. libro 11 folio 82. Nyitrai kápt. libro 4. prot. 49. p. 88. Hontvárm. Protoc. B. p. 223. 299. 477. 495. 523. 522. Eszterg. kápt. Libro 11. folio 82. Libro 13. folio 302.
Borbála Ferencznek leánya, Nagy Farkas neje tiltakozik Jánoky István tette ellen, ki Alsó-Cseri jószágát Csery Balásnak eladta 1558-ban *.
Sz. Benedeki Convent. Protoc. D. p. 88.
Elhagyva a tér szűke miatt azon csupán birtokviszonyokra vonatkozó adatokat, melyek a családra leginkább a sz. Benedeki Convent, esztergami s nyitrai káptalan levéltári irományok nyomán vonatkoznak, csak nehány érdekesbet lehet még megemlitenem.
Balás Lászlónak fia 1557-ki jul. 6-kán Alsó-Cseriben igtattatott be *.
1727. kelt tansumptum szerint.
Ferencz Balásnak fia mint török fogoly veszett el.
János Balásnak fia, nejével nemeskürthi Bakó Katával Felső-Cseriben egy zsellérét zálogitja el 1658-ban, s a következő években hasonlóan zálogitásokat tesz.
Ez időszakban élt Benedek (ki a családfán nincs) ki reform. szülőktől származott, jesuita lőn. Meghalt Komáromban 1657-ki febr. 12-kén, kora 27-dik évében *.
Elogia S. J. az egyetemi könyvtárban. Tom. I. pag. 289.
Ferencz (Jánosnak fia) Pecsicher Anna férje, cserii birtokát 1714-ben Korponán adja zálogba Bellosovits Boldizsárnak.
István, György, Ferencz és János (Ferencznek fiai) 1756-ban vesznek ki nemességükről Hont vármegyétől bizonyitványt.
Ezek közül Istvánnak (Ferencz és Pecsicher Anna fiának) ágazata egészen protestans vallásu. Sámuel ev. lelkész volt Devitzen 1774-ben. Az utolsó izen álló Mihály és nővére Cseriben laknak.
Ferencznek a Horváth Kata férjének ágán Tamás ága protestans, a többi katholikus. Ferencz (Ferencznek fia) Selmeczen szül. 1754-ki május 10-kén. 1782-ben nemességéről Hont vármegyétől nemesi bizonyitványt vett ki. Cseriben részét a másik ágon álló Györgygyel 1794-ben kiváltá. Két neje volt. Fiai közül János Korpona városánál volt hivatalnok. Ferencz szül. Sz.-Antalban 1777-ki junius 28-kán. Részt vett a francziák elleni nemesi fölkelésben 1797-ben. Meghalt 1830. Fiai Ferencz korponai vál. polg.; és Cal. József született 1807-ben. 1836-ban a pesti egyetemi könyvtárnál irnokká, 1849-től pedig őrré neveztetett. Fejér Györgynek a Cod. Diplomaticus szerkesztésében nagy segélyére volt. Jelenleg az egyetem történetét irja. Irt s kiadott egyéb munkákat is *.
L. Danielik Magyar Irók. Életrajz gyüjt. 84. l.
A család egy másik ága, mely Csery Gáspártól jő le, Nyitra vármegyébe szakadván, nyitrai ágnak mondható.
Nevezett Gáspár – ugy látszik – Antal fiának Ferencznek fia volt, különben szülőit, s az előbbi ággal összefüggését nem ismerjük. Tőle a mult század közepéig igy sarjadzott le a nemzékrend:
Csery Gáspár 1561–1589. (széplaki Varbóky Krisztina); Mihály 1561–1612. érseki jöved. administrator. (1. Szép Klára. 2. Vizkelety Julia); Zsófia 1561–1589. (1. Palásthy Bened. 2. Barbarich György); Margit. 1569–1610. (1. Baloghy Sebesty. 2. Sembery Gergely); Anna (Siraky János); István 1613–1643. (Sooky Rebeka); Mihály jesuita † 1635.; Kata 1613–1647. (Selyem Tamás); Pál † 1625.; Erzse 1612–1629. (Ordódy Miklós); Ádám 1631–73. (Borcsányi Judit); Klára 1631.; Kata 1631–41.; Judit 1641–60.; Zsuzsa 1641–96. (Bedigovics Gábor); János (1641–56); Imre 1686–1728. (Herczegh Krisztina); Anna 1701–26. (Nagy Ferencz); Judit (Benkovics Lukács) 1696–1706.; Gaspár 1693–1747.; Mihály 1686–97.; István 1686–92.; László 1730–47. (Szabó Kata); Klára 1747–49. (Kossa Klára); Mihály 1727.; Ádám 1720–70. †; Sándor 1720–74. kir. tan. ker. t. eln. (1. Brunszvik Petronella. 2. b. Majthény Victoria); Farkas 1720–71. de Tóth Sook; Erzse (Skarbala Pál); Bora (Desericzky János); Mária (Turcsányi György); Éva (Hunyady Farkas); Antal 1772–78.; János 1771–78.
A családfa élén álló Gáspár Csery Zsigmondnak nejével Dorottyával tilt mindenkit Nógrád megyei Dolyán, és Hont megyei Alsó-Cseri birtok használásától 1561-ben *. Romhányi János magvaszakadtán Petény egész helységre, és géczi és dolyáni pusztákra nézve Csehy István beiktatásának 1588-ban ellentmond *. Neje Krisztina széplaki Warboky Ferencz leánya nővéreivel együtt visszaszerzi Hont vármegyében farkas-warboki részbirtokát kelechéni Palojtay Jánostól 1557-ben *. Pört indit Hont vármegye előtt Nagy Sebestyén ellen 1585-ben *. Leánya Zsófia által széplaki, máskép krasznai birtokának eladásától eltiltatik *. Gyermekei maradtak Mihály, Zsófia, előbb kesziholczi Palásthy Benedeknek, utóbb Barbarics Györgynek Zólyom megye főispánja, és Zólyom vára kapitányának neje; Anna Siraky Jánosné, Margit előbb Baloghy Sebestyénné, utóbb Sembery Gergelyné.
Sz. Benedeki Conv. Protoc. D. p. 170.
Sz. Benedeki Conv. Capsa E. Fasc. I. Nro 3.
Esztergami káptalan.
Az eredetiből.
Nyitrai káptalan, Libro 3. Protoc. 35. Anni 1585–89. folio 175.
Mihály (Gáspárnak fia) az esztergami érseki javak igazgatója, és az érsekujvári vár felügyelője (magister praesidii Ujváriensis) 1594-ben tiltakozik, hogy az előbbi administrator számolni vonakodik *; és e végett még 1604-ben törvénykezik *. A sellyei jesuiták ellen perel bizonyos foglalások miatt, majd kiegyeznek 1598-ban. Visszaszerzi idegen kezekből Széplakot, máskép Krasznát, azonkivül több jószágot zálog-czimen szerez, 1600-ban pedig fiaival s leányával együtt Sárkány és Karva helységben a Karolyiaktól szerzett javakba és curiákba Kutassy János adománya nyomán beiktattatik *. Soos Kristóftól anyai nagybátyjától Hont vármegyében farkas varbóki, és litvarczi egész részét megszerzi 1584-ben * stb. Első nejétől Szép Klárától gyermekei István, Mihály és Kata Selyem Tamásné; második nejétől Vizkelety Juliannától Pál és Erzsébet Ordódy Miklósné. – Utódai 1615-ben Nyitra megyében Egyházszegh, Malomszegh, Eözdöghe, Udvarnok, Salgo, Serbics, Bars vármegyében: Alsó-Óhaj, Komáromban: Baromlak, Für, Esztergamban: Karva, Béla, Déva, Sárkány, Pozsony vármegyében Hosszufalu, Páty és Spácza helységbeli, ugy az ujvári várban lévő ház, kert s egyéb javakban osztozkodtak Pákay Benedek itélőmester előtt.
Esztergami kápt. libro 10. folio 80.
Esztergami kápt. Capsa 31. fasc. 1. Nro 4.
Nyitrai káptalan libr. I. Fasc. A. 1600–1650. Nro 440.
Esztergami kápt. libr. 7. folio 214.
István (Mihálynak fia) pazar volt, a nyitrai káptalanban találtató tömérdek bevallás alig nyujt róla egyéb adatot, mint merő elzálogitást és elidegenitést. Nejétől Sooky Rebekától gyermekeit a táblázaton láthatni.
Mihály Nyitra vármegyében Gellenfalván született. Iskoláinak végzése miatt külföldre menvén, 1614-ben javainak gondviselését István testvérére bizta *, a jesuiták szerzetébe állván, 1629-ben Paty helységbeli malom részét a nagyszombati collegiumnak adta, 1630-ban testvére beleegyezésével is. Tizenhat évet töltött a szerzetben részint mint tanár, részint mint lelkész. Meghalt Kassán 1635-ki febr. 21-kén, kora 38-dik évében *.
Esztergami kápt. libr. 12. fol. 117.
Elogia Soc. Jesu tom. III. p. 374. Mss. az egyetemi könyvtárban.
Ádám (Istvánnak fia) hasonlóan atyjához legnagyobb részben javait elzálogitja.
Ez időbel él (de a családfán nincs) István esztergami kanonok, ki Burián Mihály Pozsony megyei súri curiáját zálogba veszi 1663-ban *.
Esztergami kápt. Libro 18. fol. 1075.
Imre (Ádámnak fia) Herczegh Krisztinának férje, 1686-tól 1728-ig a róla és birtokviszonyairól szóló adatok nagy részt tiltakozásokból állanak több beiktatás ellen, és tstvére Mihálynak zálogitásai ellen Utódai, – mint a családfán állanak, – 1728-ban osztoznak meg Nyitra vármegyei Tót-Sook, Alsó- és Felső-Atrak, Malomszegh, Alsó- és Felső-Dvorecz helységbeli javaikon a nyitrai káptalan előtt *. Imrének gyermekei közül
Nyitrai káptalan Libro 8. Protoc. 96. fol. 84.
Sándor előnevét Cseriről (de eadem) és Sárkányról irta, előbb Nyitra vármegye alispánja, cs. kir. tanácsos, és 1745. tájban a Dunán inneni kerületi tábla elnöke volt. Főleg zálog-czimen Nyitra vármegyében igen sok birtokrészt szerzett. Két neje egyikétől fia Antal 1772–1778-ban élt.
Szintén e családhoz tartozott Csery Miklós, kinek fia János 1731–1746-ban, és András 1742–1746-ban Kis-, máskép Nemes-Czétényről irák nevöket *.
Nyitrai káptalan Libro 8. Protoc. 99. folio 28. – Libro 8. Prot. 102. fol. 7. – Prot. 103. fol. 52. – Prot. 104. fol. 16. 88. stb.
Tán e családhoz tartozott Csery Péter is, (szül. 1778. jul. 11. meghalt Budán 1830-ki jul. 11-én) a m. kir. helytartóságnál jegyző, s több mulattató könyv forditója.
