Keglevics család. (Buzini, gróf.)

Teljes szövegű keresés

Keglevics család. (Buzini, gróf.)
Régi család, melynek eldődei Török-horvátországból, hol Buzint – a család előnevét adó várat birták, – szakadtak Magyarországra, és főleg a hadi pályán történelmi jelességü nevet vivtak ki. Első ismert törzse a családnak Péter 1300. év tájban élt. Ennek két fia volt Kegel és Márton. Amaz lön a család törzsatyja, e nevéről utódai Keglevics-eknek (azaz Kegelfiaknak) neveztettek.
A család leszármazási fája * következő:
Ducange Illyricum sacrum. – Lehoczky Stemmat. II. Wagner Mss. tom. LXX. és Geneal. authentic. tom. I. Katona His. critic. XIX. p. 230.
I. Péter 1300.; Kegel 1358.; Márton.; I. István; I. Simon. 1436.; Nenade.; II. Simon; I. János.; II. Péter 1520. 1554. Horv. orsz. bán. (Stresemley Bora); Ilona (Mikulich György); I. György. 1547.; II. János. 1547; I. Ferencz thopuszkai apát 1554.; Gáspár.; III. Péter kir. asztaln. † 1566.; III. Simon 1565. (gersei Pethő Magdol.); Máté 1563. 1573.; Anna (1. Hampó János 2. Bánffy László); II. György; Anna (Kegel János); III. György horv. orsz. al-bán 1601. (Istvánffy Kata); Péter elesett 1602.; III. János (Bay Zsuzsa); II. Ferencz 1594. (Batthyány Erzse); III. Ferencz (Erdődy Erzse) †; Anna-M. (Erdődy Zsigm.); III. István (Erdődy Mária); IV. Péter 1627. (Geréczy Margit); I. Zsigmond 1622. (Schrattenbach Mária-Jozefa); II. Miklós ónodi kapit. Torna v. főisp. 1636. † 1642. (Móricz Bora) Folyt. II. táblán.; Judit (Czikulini Fer.); Bora (Orehóczy István); Erzse (Erdődy György); IV. János pálos barát.; V. Péter. †; I. László kopraniczi kapit. † 1640. (Rattkay Rosina); Zsuzsa.; Erzse.; Kata apácza.; Eva apácza.; VI. Péter 1704. al-bán posegai főisp. (Orehóczy Johanna); Margit.; Judit apácza; M.-Teréz (1. gr. Széchy György 2. gr. Drugeth Zsigm.); II. László (Tavonath Franciska); Sándor (Pethanczy Theodora); Krisztina (gr. Rattkay József); VII. Péter (Draskovich Marianna Erzse); Gyula; József; Johanna (gr. Chamarre); Tamás sz. 1769. † 1850.; Kata (Patachich); Jozefa (gr. Sermage); Sámuel sz. 1812. dec. 12. (b. Collenbach Emilia); László sz. 1336. máj. 5.; Oszkár sz. 1839. jun. 25.
II. tábla.
II. Miklós, ki az I. táblán. ónodi kapit. Torna v. főisp. 1636. † 1642. (Móricz Bora); III. Miklós 1687. gróf Torna v. főisp. † 1701. (Czobor Éva); Kata (1. Konsky Mihály 2. Petrichevich Fer.); I. Ádám Tornai főispán 1692. (gersei Pethő Mária); II. Zsigmond kosztaniczai kapit. 1700. (Koháry Bora); Teréz † 1728. (gr. Limburg Styrum Károly); I. József Tornai főisp. korona őr. (Tavonath Teréz); Mihály †; I. Gábor tábornok (gr. Königshaker Jozefa) Folyt. III. tábl.; Borbála; II. József sz. 1729. korona őr és fő lovászm. 1791.; Nep. János sz. 1730. cs. kir. kam. 1767.; III. Zsigmond sz. 1734. eszterg. prépost czimz. püsp. 1786.; M. Magdol. sz. 1736.; Joakim sz. 1737.; I. Károly sz. 1739. ezredes (gr. Zichy N.); Xaver sz. 1742. (gr. Esházy Erzse); István sz. 1743. tábornok † 1793.; Teréz Ant. sz. 1746.
Itt közben adjuk leirását a czimernek, mellyet az (előbbi 151. lapon) a metszvény ábrázol.
A család grófi czimere a paizsnak függőlegesen osztott kék és vörös mezejében három ezüst-arany csíkolat fölött, hegyével fölfelé álló pallós, annak hegyén királyi korona; a pallóst két oldalról kék-vörös, és vörös-kék udvarban álló, koronás két arany oroszlán fogja. A paizsfölötti grófi koronán két koronás sisak áll, melyeken két oroszlán állva, a grófi koronára állitott egy fehér zászlót tartanak. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
III. tábla.
I. Gábor, ki az I. táblán. tábornok (gr. Königshaker Jozefa); II. Ádám. 1780.; II. Károly; József; III. Károly; II. Gábor sz. 1784. † 1854. főtárnok mest. (gr. Sándor Mathild); Miklós sz. 1798. † 1847.; László † 1832.; Éva sz. 1793. (Semsey Jób); János nep. sz. 1786. † 1856. főpohárnok (1. gr. Zichy Adel 2. gr. Folliot Creneville Victoria); Ferencz cs. k. kam. † 1811. (gr. Esterházy Erzse); IV. Károly sz. 1806. cs. kir. kam. (1. hzg. Odescalchi Cecilia 2. Conczekk Cec.); István sz. 1840. cs. k. főhadnagy; Erzsébet sz. 1828. (Thurneyssen Fridr. kapit.); Gizella sz. 1831. (b. Rolshausen Miksa kapit.); Edmund. sz. 1836.; 2-tól Richard.; Czeczil.; Melanie.; Eugenn.; Gejza † 1837.; Alexandra † (Ürményi László); Gyula sz. 1824. (b. Orczy Georgina); Eugenia (gr. Almássy Dénes); Emma sz. 1828. (b. Podmaniczky Armin); Stefania sz. 1831. (Beniczky Eugen); Béla sz. 1833.; György sz. 1846.; Gábor sz. 1848.; Róza sz. 1849.; Margit sz. 1850.; Tibor sz. 1852.
Visszatekintve a családfára, II. Péter kezdé a család történelmi szerepét 1521-ben mint Jajcza várának kapitánya, azon évben a Jajcza ostromára készülő törökökön fényes győzelmet viván ki *. 1525-ben ismét megszállák a törökök Jajczát, és akkor ismét hősileg védelmezé azt Péter *, mely szolgálatiért, de meg azért is, mert míg Jajcza ótalmában fáradozott, az alatt saját várának Buzinnak feldulása által negyvenezer forint ára kárt szenvedett, – jutalmul és kárpótlásul 1526-ban II. Lajos királytól Fejérkő várát nyerte adományba, és egyszersmind kérelmére a kapitányságról is fölmentetett. A mohácsi vész után állandóan I. Ferdinand részén állott, és annak pártján harczolt. 1533-ban jelen volt Bécsben, midőn Ferdinand a török követet nagy pompával kihallgatá. 1538-ban Nádasdy Tamással horvát- tótországi bánná neveztetett ki. 1541-ben Erdődy Simon zágrábi püspök a zágrábi káptalant háborgatni kezdvén, annak ótalmával bizatott meg. Ez évben meghalván egyik veje Ernusth máskép Hampó Gáspár, miután gyermeke nem maradt, s benne a Hampó család kihalt, minden javai törvényszerint a királyra voltak szállandók. II. Péter hogy leánya által e javakat nevezetesen Zala megyében Csáktornya es Stridó, Körös megyében Sz.-Erzsébet és Kaproncza várakat magának megtarthassa, azt hirlelé, hogy leánya Ernusth Gáspártól várandósan maradt. Azonban a kellő idő elmultával és egyéb ovatossági kémleletek után e hir valótlannak tapasztaltatván, a kir. ügyész ismét zaklatá Pétert, de az a várakat ezután sem bocsátá ki kezeiből, noha már leánya másodszor is férjhez ment lindvai Bánffy Lászlóhoz. Ekkor Bécsbe idéztetett, hová menevéd levél mellett el is ment, és megis igéré a várak és birtokok kiadását, de haza érkezvén, igéretét nem teljesité. Ennek folytán az 1542-ki pozsonyi országgyülés XLIII. törv. czikkében rendelé, hogy ha két hónap alatt Hampó minden javait ki nem adja, mint hűtlenségbe eső minden javait és fejét is elfogja veszteni. Eltelt a két hónap is, de Péter mégsem adott vissza semmit. Ekkor azután Zrinyi Miklóst küldé ellene a király, és azt helyébe bánná is kinevezte. Zrinyi Miklós Csáktornyán ostrom alá vette Keglevich II. Pétert, ki az álgyuzást soká nem állhatván, elhatárzá, hogy fiával Mátéval és várnagyával Posgai (vagy Posegai) Péterrel Szabácsra fog szökni török segélyért; azonban Posgai árulása folytán a várbóli kimenetelük után azonnal Zrinyi csapata által fiastul elfogatott, mire Csáktornya és utánna a többi vár őrsége is feladá magát. Zrinyi Bécsbe küldé II. Pétert, hol elzáratott, de alig egy év mulva kegyelmet nyervén, elbocsáttatott és ősi javait is visszanyeré 1544-ben *. Még ezen évben ismét harczolt a törökök ellen, kikett Ottocsásznál meg is vert *. 1550-ben ismét megintést kapott az országgyüléstől, hogy a thopuszkai apáturságot ne háborgassa *. 1554-ben pedig Ferdinand királytól rendeletet kapott, hogy fiát Ferenczet ki thopuszkai apátur volt, szenteltesse fel papságra, és járassa papi öltözetben. Meghalt II. Péter kora 70. évében. Nejétől Stresemley Borbalától I. György, II. János, I. Ferencz, Gáspár, I. Miklós, III. Péter, III. Simon és Máté fia, és Anna leánya maradt.
Istvánffy Historia 1685 kiad. 58. – Katona Hist. critic. XIX. 228.
Katona Hist. critic. XIX. 484.
Istvánffy 1685-ki kiad. 167. – Pethő Gergely szerint 114. lap. 1546-ban foglalta el Zrinyi tőle Csáktornyát.
Pethő Gergely krónikája 113. lap. – Forgách Corument. 430. szokása szerint róla is gyalázólag szól.
1550-ki törv. cz.
I. György, ki testvéreivel 1547-ben nyert királyi kegyelmet *, 1555-ben Lévánál harczolt *.
Kaprinai Mss. B. tom. XXVIII. p. 148.
Forgách Comment. 62. 63.
Máté jelen volt 1563-ban Pozsonyban Miksa király koronázásán. 1565-ben győzelmet vivott a törökön Obreskónál *. 1573-ban Alapi Gáspárral Gubecz Mátét verte meg és fogta el *.
Pethő Gergely Krón. 120. – Istvánffy pag. 296.
Istvánffy pag. 342. – Pethő Gerg. Krón. 125.
III. Péter gyönyörü, szálas termetü szép és kellemes férfiu volt *. Miksa királynak fő-asztalnoka és kedves embere, részt vett 1566-ban a győri táborozásban, de ugyanazon évben Kanizsa táján Rechem falu mellett a berzenczei törökök fejét vették *. Őt Csáktornya megvételekor Zrinyi fiául fogadta *. Egy fia maradt II. György vagy Gergely, ki magnélkül halt el.
Istvánffy pag. 322, hol róla ez olvasható: „giganteae fere proceritatis, sed singularis elegantiae et virtutis juvenis, ideoque omnibus, ipsique imprímis Caesari charus.
Istvánffynál 322.
Pethő Gergely Krón. 122., hol elestének éve hibásan áll 1567-re téve.
III. Simon jelen volt 1565-ben az obreskói győzelemnél, testvérével Mátéval *, valamint 1573-ban Gubecz legyőzetésében is részt vett *. Neje gersei Pethő Magdolna volt, kitől született gyermekei által a Keglevich család mind két (horvát- és magyarországi) ágának törzse lett. Az ő korában a család ősi vára Buzin ismét török kézbe esett *. Gyermekei: 1. Anna, Kegel János neje. 2. III. János, kinek Bay Zsuzsannától egy fia, és egy leánya maradt, mint a táblázat mutatja. 3. Péter, ki 1602-ben Czerniknél a ráczok elleni hadban esett el *. 4. II. Ferencz, ki 1594-ben Hatvan ostrománál török fogoly lön *, nejétől Batthyány Erzsébettől gyermeke nem maradt. 5. III. György 1598-ban horvátországi al-bán volt *. Nejétől Istvánffy Katalintól származott gyermekei által a család mindkét ágának törzsatyjává lön. Gyermekei közül:
Istvánffy p. 296. – Pethő Gerg. 120.
Istvánffy p. 342.
Pethő Gergely Krón. 125.
Pethő Gergely Krón. 151.
Pethő Gergely Krón. 136.
Lehoczky Stemmat. I. p. 92.
III. István 1627-ben mint szabad báró emlittetik *. Nejétől Erdődy Máriától gyermekei nem maradtak.
Plausus etc. Graecii 1627.
I. Zsigmond Kaproncza vára kapitánya volt 1649-ben *. 1655-ben az ország határait vizsgáló és harminczadok megujitását intéző választmányok tagja *. 1659-ben horvátországi Körös városába küldetett ország-biztosul *. Nejétől Schrattenbach Mária-Jozefától csak három leánya maradt, kik a családfán láthatók.
Ortelius Redivivus, hol arczképe is látható.
1655-ki 30. 71. 100. törv. cz.
1659-ki 103. törv. cz.
III. Györgynek másik két fiától jő le mostanig a család, és pedig IV. Pétertől a horvátországi, II. Miklóstól pedig a magyarországi ágazat. Előbb lássuk IV. Péter ágazatát, úgy a II. Miklósét.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages