Kende család. (Kölcsei.)

Teljes szövegű keresés

Szatmár vármegye egyik ősrégi nemes családa, mely a Kölcsey családdal egy vérség lévén, Béla király névtelen jegyzője bizonyitéka szerint * a hét magyar vezérek egyikétől Ond-tól az Ete atyjától vevé származását.
Anonymus capite VI. – Szabó Károly forditásában 10–11. lapon igy áll: Ónd, Ete atyja, kitől a Kalán és Kölcsei nemzetség származik. – Az Erdélyben elvirágzott Kendi család (L. ezt) Kundu (Könd) vezértől származik. L. Szabó Károly Béla kir. névtelen jegyzője 10. lap. és Wolph. Bethlen III. 463.
Kölcse helység Szatmár vármegyében fekszik, mely hajdan a fejletlen irásmód szerint Kulch-, Kulche- és Kwlche-nek iratott, és ezt birván az első foglalás óta a nemzetség, erről neveztettek a család tagjai is a XIV. századig, a midőn azután a közös törzsből két fő-ág válván ki, az egyik a Kölcsey nevet tartá meg (Lásd Kölcsey család) a másik pedig Kende nevezeten lett ismeretessé; mig később ez utóbbi is két fő-vonalra a czégényi és csekei ágakra terjedt szét.
A közös törzs vérségéből IV. Béla király alatt élt Kölcsey Ábrahám, és mint egy irónk * állitja: igen nevezetes ember volt. Utódai 1352-ben mestereknek (magistri) czimeztettek, egy 1382-ki okmány szerint pedig előkelő nemeseknek (praenobiles) neveztetnek *.
Szirmay Szatmár várm. II. 256.
Szirmay Szatmár várm. II. 257.
Nevezett Ábrahámtól a család leszármazása következő:
Ábrahám 1260.; Dénes 1328.; András 1352.; Jakab 1352.; Mihály 1352.; Miklós 1352.; János 1352.; II. János 1368. 82.; István; György; László; Jakab. 1423.; György kitől Kölcsey család.; I. Péter; Bálint; Lőrincz kölcsei Kende 1510.; II. Péter czégéni Kende 1510. 15.; I. Tamás 1570. 1606. (Perény Kata) Folyt. II. tábl.; Vitus 1583.; Máté; Klára (Sulyok István); Márton szatmári alisp. 1610.; Pál; II. Tamás szatmári alisp. 1610–1615. (Szakolyi Erzse); Miklós (Kornis Zsófia); Péter.; András a kis; II. Mihály (Vas Erzse); Kata (Bay Fer.); Ferencz szatmári alisp. 1679.; 1686.; János 1665. (Thury Mária); Ádám szatmári alisp. 1670. 1683. (Lónyay Bora); III. Mihály 1692. szatmári alisp. (Barkóczy Mária); László 1724. ungi alispán (csicseri Orosz Éva)
László 1724. ungi alispán (Csicseri Orosz Éva); László sz. 1722. † 1803. jesuita, nváradi kanonok.; János kassai tartom. biztos (Kapy Teréz); Anna (Klobusiczky László); Krisztina (Buday István); Rozália (Pongrácz Mátyás); Klára apácza † 1806.; József husz. kapit. (Jabróczky l.); János a nádori irodában †; Pál szatmári alispán (Becski Ágnes); Mihály a tiszántúli ker. tábl. hivat.; Julianna (b. Mesko József); Mária (Fáy Bertalan); László; János †; Kriska (Eperjesi László); László.; István.; Péter.; Pál.; Mih.; Istv.; Zsigm.; Kálmán.; Károly.; Pál; Lajos (Szuhányi Laura); Bertalan.; Elemér.; Béla.; Sándor.; Ferencz.; Zsigmond.
II. tábla.
I. Tamás, ki az I. táblán. 1570–1606. (Perényi Kata); András a nagy szatmári alisp. 1661. 62. (Sulyok Bora); Márton.; Gábor 1665–67. szatmári alisp. (Bánffy Zsuzsa); Mihály 1692.; János; Erzse (Turóczi Imre); Zsigmond 1792 szatmár v. alispán; Klára (Bánffy Farkas); Sándor (Palágyi Zsuzsa); Ferencz (Ruthényi Zsuzsa); Anna.; János (Fejes Kriska); Gábor (Rutkay Anna); Sándor (Gömöri Tullia); László; Zsigmond (él) szatmári alisp. 1832–1841. s követ. (Kállay Kata); Ferencz; N. (Széki Péterné); Gusztáv szatmári alisp. 1849. (Skultéty Teréz); Kánuth volt főszbiró 1849. (Kállay Ida); Klementina (Fogarassy Sámuel); Nydia.; Csilla.; Zsigmond.; Mathild.; Paulina.; Klaudia.
A törzs Ábrahám fiának Dienesnek fiai Kulchey János, Jakab, András, Mihály és Miklós mesterek azon hatalmaskodásárt, hogy Dománhidy Miklósnak fiát Miklóst megölték, 1352-ben szatmármegyei Ököritó és Etetykutja * egész helységeiket és Macha helységnek felerészét vérdijúl Dománhidy Miklós fiainak adák által *, a nevezett helységeknek a nemzetség ős időktől birtokában lévén és annak határát 1238-ban járatván meg *.
Talán Etety-kutja helynévben kereshetni Ond vezér fiának Eté-nek nevét, és innen Ete-kutja?
Szirmay Szatmár várm. II. 254.
Szirmay Szatmár várm. II. 121.
1376-ban nevezett Dienesnek fia András, és Jakabnak fia II. János királyi parancs mellett Kölcse helység határát járaták *.
Szirmay Szatmár várm. II. 254.
1382-ben I. Jánosnak (a Diénes fiának) fiai: György és István, nemkülönben Jakabnak fia II. János ellenmondván Baktai Péter fiának Barnabásnak beregmegyei Baktai helységbe beiktatása iránt, ezen ellentmondás okát terjesztik elé *.
Szirmay Szatmár várm. II. 254–255.
1368–1376-ban nevezett Dienesnek fia András és Jakabnak fia II. János birták Czégény helységet, melyet I. Lajos király 1344-ben adományozott az akkor még közösen Kölcsey nevezetü nemzetségnek *
Szirmay Szatmár várm. II. 224.
1423-ban a Domahidy és Báthori-akkal kötött peralku utján I. Jánosnak fiai István és György Danyád helységnek két harmadrészét nyerik birtokúl *.
Szirmay Szatmár várm. II. 222.
1444-ben Kende Sándor és Mátyás Szatmár megyéből részt vettek a budai országgyülésen, és azt aláirták *. Mátyás még ez évben Várnánál veszté életét.
Szirmay Szatmár várm. I. 45.
1455-ben Kende László szatmármegyei Penészleken és Szent-Miklóson birtokrészt kap királyi adományban *.
Szirmay Szatmár várm. II. 22. 41.
1555-ben Kende Miklós, ki csulai előnevet viselt, (s a családfán nem áll) sabáczi bán volt *.
Pray Annales IV. p. 313. – Jászay Pál A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 256. lap.
1510-ben kölcsei Kende Lőrincz és Péter birták Czégény helységét *.
Szirmay Szatmár várm. II. 224.
1515-ben most emlitett Kende Péter, már czégényi előnévvel élve szatmármegyei Istvándi, Kis-szekeres, Milota és Cseke helységben részbirtokra királyi adományt visz *, nemkülönben Kölcse helység egy részére is kir. adományt nyer *.
Szirmay Szatmár várm. II. 39. 240. 245. 260.
Szirmay Szatmár várm. II. 255.
1583-ban Kölcsei Kende Vitus Dányádi birtokrészére királyi adomány-levelet nyer *.
Szirmay Szatmár várm. II. 222.
Emlitett II. Péter gyermekeinél a Kende család két fonalra szakad, az egyik a czégényi ág I. Tamástól jő le, és a II. táblázaton látható, a másik fővonal a csekei, mely Mátétól származik le.
Márton 1610-ben Szatmár vármegye alispánja *.
Szirmay Szatmár várm. I. 129.
II. Tamás Máténak fia 1609–1615-ben szintén azon megye alispánja *. Egyik fia András, ki a táblázat szerint a másik ágbelitől megkülönböztetőleg kisnek iratik, 1658–1663-ban hasonlóan atyját követé az alispáni hivatalban *. Ezen Andrásnak gyermekei: 1. Kata Bay Ferenczné, 2. János, kinek neje Thury Mária 1665-ben Rápolt és Tyukod helységbeli részbirtokra királyi adományt nyer *, és a 3-ik testvér Ferencz, ki 1679–1686-ban szintén Szatmár megye alispánságát viselte *.
Szirmay Szatmár várm. I. 129.
Szirmay Szatmár várm. I. 129.
Szirmay Szatmár várm. II. 123. 127.
Szirmay Szatmár várm. I. 129.
II. Mihálynak Vas Erzsébettől fia Ádám 1670–1683-ig szatmári alispán *, és 1681-ben országgyülési követe volt, midőn az erdélyi határok vizsgálására rendelt választmány egyik tagjául neveztetett ki *. Fia III. Mihály 1692-ben atyját követé az alispánságban a másik ágból származott Zsigmonddal együtt *. Ennek Barkóczy Máriától fia László 1722-ben Ung vármegyének *, 1724–1726-ban pedig Szatmárnak alispánja *. Nejétől csicseri Orosz Évától hat gyermeke maradt következőleg: a) László született 1722-ben. Előbb jesuita volt, azután 1776. dec. 27-én nagyváradi kanonok és kisprépost. 1801-ben tartá arany miséjét. Ő alapitá a furtai paplakot, és gazdagitá az ottani egyházat. Ő nevelteté testvérének Jánosnak unokáját Lászlót. Meghalt 1803-ban oct. 12-én. – b) János, előbb a debreczeni utóbb kassai kerületi fő-tartománybiztos. Róla alább. – c) Anna Klobusiczky Lászlóné. – d) Krisztina bölsei Budai Istvánné. – e) Rozália sz.-miklósi Pongrácz Mátyásné, és végre f) Klára orsolya-apácza, meghalt 1806-ban kora 71. évében.
Szirmay Szatmár várm. I. 129.
1681-ki 23. törv. cz.
Szirmay Szatmár várm. I. 129.
Lehoczky Stemmat. I. 216. – Vay Német hivség 398–419.
Szirmay Szatmár várm. I. 130.
Nevezett Jánosnak a tartományi főbiztosnak nejétől kapivári Kapy Teréztől ismét hat gyermeke született, ugymint 1. József előbb a nádorhuszár ezredben kapitány, több harczban vett részt, és sebeket nyert. Utóbb magát Erdélybe a gyalogsághoz téteté által. Jábróczky leánytól fia László, kinek gyermekei a táblázaton állanak. – 2. János előbb megyei hivatalt viselt, utóbb főherczeg Sándor nádornak irodájába tétetett. Legszebb korában halt el. – 3. Pál 1778-ban Szatmár vármegye alszolgabirája, 1785-ben pedig másod alispánja *. Meghalt 1805-ben. Nejétől tasnádszántói Becsky Ágnestől fia Pál, kinek fiai Bertalan elhalt, és Lajos, kinek neje Szuhányi Laura 1856-ki máj. 18-án Csekében a Kölcsey siremlékét ünnepélyesen megujjitá rokonaival együtt. Gyermekeit a táblázat mutatja. – 4) Mihály a tiszántúli kerületi táblánál hivataloskodott, és Ung megye táblabirája volt. Gyermekei és unokái a családfán állanak. – 5) Julianna b. Mesko Józsefné, és 6. Mária Fáy Bertalan tornai főispán hitvese, meghalt 1800. dec. 30-án.
Szirmay Szatmár várm. I. 130. 135.
A II. táblázat az ugynevezett czégényi ágat mutatja. Ennek alapitója
I. Tamás 1605-ben magyar lovassági vezér volt, a midőn Zaluzovszky Péter skolai hadi parancsnok közli vele a lengyel tanácsnak és III. Zsigmond lengyel királynak parancsát, hogy a lengyel és kozák katonáknak a császári tábornál szolgálatot vállalni nem szabad *. Fiának Andrásnak, ki nagynak neveztetett, lekcsei Sulyok Borbálától több gyermekei közűl Gábor több rendbeli követséget viselt Szatmár vármegye részéről, igy 1664-ben a kassai gyülésre, 1670-ben az eperjesi majd zólyomi tanácskozásra járt *. Vezére lévén a megyei fölkelő nemességnek, Lónyai Anna Kemény János erdélyi fejedelemnő felhivására Mikolai Boldizsárral a Gombás nevü erdőnél a szatmári várból rakonczátlankodó német őrséget 1669-ben részint levágták, részint a Szamosba szoritották *. 1672-ben már Tökölyi részén harczol, midőn társaival együtt Cobb császári tábornok által Györke falunál megveretett *. Igy mint pártütőnek minden javai elfoglaltattak, később azonban 1673-ban kegyelmet nyert, melyet Kollonich Lipót püspök gr. Strassoldo tábornokhoz intézett és a szatmármegyei levéltárban lévő német levelében következőkből állott, hogy a császár „három Kende-jék életének megkegyelmezett, és jószágaikat is vissza adja, hogy őket azon (reform.) vallásban nem háborgatja, hogy Szatmár külvárosában lakhatnak, és nevezett tábornok őket a pártütők minden üldözései ellen védelmezni tartozik *. Életök megmaradt, de családi adatok szerint – javaikat kamarai zálogként a gróf Barkóczyak birják. – Mindezek előtt még 1660-ban mennyire ellensége volt Kende Gábornak Barcsay Ákos az erdélyi fejedelmi praetendens, kitünik onnan, hogy midőn Szatmár-Némethi vár feladására az alkupontokat késziték, az átalános bocsánat alúl csak Kende Gábort vevé ki *.
Szirmay Szatmár várm. II. 257. Ezen levél a Szatmár vármegyei levéltárban van, és a lengyel ur elferditve Thomae Kindy de Kolcae – czimezi az érdeklettet.
Szirmay Szatmár várm. I. 75. 76.
E hely most is Német-itató-nak neveztetik.
Szirmay C. Zemplin not. top. 146.
Szirmay Szatmár várm. II. 257.
Szirmay Szatmár várm. I. 166.
Gábornak testvére Márton 1670-ben szintén az eperjesi tanácskozmányra volt küldve Szatmár megye által *.
Szirmay Szatmár várm. I. 76.
Gábor harmadik testvérének Mihálynak fia Zsigmond 1706–1709-ben Szatmár vármegye alispánja volt *, és 1705-ben mint a Rákóczy-forradalom részese a szécsényi gyülésen Szatmár vármegyét képviselte *. – Azonban e korban még egy Zsigmond élt, ki 1692-ben alispán volt *; és ki a kezdődő forradalomnak ellene veté magát, és Rákóczy népe ellen harczolván, 1703-ban őt a kuruczok kardra hányák *.
Szirmay Szatmár várm. I. 130.
Szirmay Szatmár várm. I. 76.
Szirmay Szatmár várm. I. 129.
Szalay L. Magyarország története VI. köt. 90. lap.
Az előbbi Zsigmondnak fia Sándor (vagy Sandrin) 1684-ben Szatmár vármegye szolgabirája volt *.
Szirmay Szatmár várm. I. 133.
Sándornak fia Ferencz, kinek Ruthényi Zsuzsannától Gábor, kinek fia a most élő
Zsigmond, Szatmár vármegyének az 1839-ki és 1847/8-ki országgyülésen követe, 1832–1841-ig első alispánja; 1849-ben kormánybiztos, köztiszteletben megőszült férfiu, ki övéi, ismerői és a vidék osztatlan szeretetét birja, jelenleg Czégényben saját fáradsága és szorgalma által teremtett szép tusculanumában lakik fiatal lélekkel és buzgó részvéttel kisérve a közügyeket, és a tudomány, barátság és kertészkedés örömei közt osztva fel idejét, családa ős patriarchájaként él. Nejétől Kállay Katalintól két fia él: Gusztáv, mint Szatmár megyének 1849-ben volt utolsó alispánja; testvére pedig Kanuth mint ugyanakkor azon megyének főszolgabirája vonult vissza a közpályáról. Mindkettőnek a családfán láthatólag családa van.
A család ősi czimere – mint följebb a metszvény mutatja – egy sárkánytól körített vért, melynek kék udvarában férfi kar könyöklő helyzetben, három szál kinyílt «»rózsát tart, fölötte jobbról félhold, balról aranycsillag ragyog.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages