Paulovicz család. (Kis-jeszeni.)

Teljes szövegű keresés

Paulovicz család. (Kis-jeszeni.)
E család egyik ágazatáról már a Jeszenszky család ismertetésénél e munka V. köt. 342. lapján értekeztünk; nevezetesen azon ágról, mely bárha szintén Paulovicztól ered, kis-jeszeni Jeszenszky-nek iratik, nemesi bizonyitványa szerint a Paulovicz név csak a néptől ragasztatván reájok Turócz vármegyében ősi fészkökben.
Az itt közlendő adatok szerint azonban a kis-jeszeni ág valamint czímerre, úgy eredetre nézve is a nagy-jeszeni Jeszenszky családtól különbözőnek tünik fel. Ugyanis a kis-jeszeni Paulovicz (igy) család törzse Mihály* volt, ki Jámbor Ádám nevű öcscsével 1521-ben Turócz vármegyében Kis-Jeszen nevű helység fele részére kis-jeszeni elő névvel, II. Lajos királytól adományt és egyszersmind az alább következő czímert* nyerte.
Tán Miklós, mert a velem szintén közlött okirati kivonatban Miklós áll, nem pedig Mihály, mint az alább következő jegyzetben olvasható.
Ez oklevél ide tartozó szavai ezek: „Praeterea ut idem Nicolaus Paulovytz et fater ejus Adamus Jámbor ad exhibenda nobis et sacrae coronae nostrae servitia promotiores, alactioresque reddantur, haec arma seu nobilitatis insignia, videlicet: scutum triangulare coloris saphirei, ejus unam partem campus gramineus vestit, in quo homo operi accinctus dextra tenet securim supra caput adductam, percussurus eadem damam, quam currentem in campo apprehendisse et sinistra tenere visitur. Quae omnia docta artificis manu clarius depicta et in fronte praesentium literarum effigiata sunt, animo delibrato damus, donamus etc. etc.
Ha a fenebb nevezett Mihály vagy Miklós már csak ugyan az 1521-ik oklevélben Paulovicz néven fordúl elő, úgy nagyon természetesen már előbb ennek atyja vagy valamely Pál nevü őséről ragadt e név a családra, holott eleddig azon véleményt tápláltam, hogy a család régiebb neve Jeszenszky volt és a Paulovich név csak is a XVII. század táján azon Mihályra alkalmaztatott volna először, kiröl e mű V. köt. 342. lapon mondók, hogy Paulovicznak is neveztetett, igy említvén azt a Turócz megyei 1753-ban kelt nemesi bizonyitvány is.
Bár miként eredt legyen a Paulovicz név, bizonyos az, hogy a család egyik ága Turócz vármegyéből Veszprém vármegyébe nevezetesen Mihályházára telepedett, állitólag a XVII. század elején; valósággal Veszprém vármegyébe találjuk a XVIII. század elején kis-jeszeni Paulovicz Mihályt, ki Turócz vármegyétől 1717. évi febr. 22-én nyert nemesi bizonyitványát Pápán 1739. jun. 6-án hirdetteté ki.* E Mihálynak fia lehetett Paulovicz I. András, kinek fiai Pál, Mihály és László Veszprém vármegyétől 1751. febr. 18-án nyertek nemesi bizonyitványt.*
Veszprém megyei jegyzőkönyv. – Az eredeti adománylevél és egyéb okiratok állitólag 1739. után a gróf Zichyek palotai levéltárába tétettek le.
Veszprém megyei jegyzőkönyv. – Az eredeti adománylevél és egyéb okiratok állitólag 1739. után a gróf Zichyek palotai levéltárába tétettek le.
Fenebb nevezett I. Andrásnak említett három fián kivül a Békés megyéből nyert családfa szerint még András és József nevű fiai is voltak, ki ama 1751-ki Veszprém megyei nemesi bizonyitványban nem említetnek és igy csak is 1751. után születtek, vagy értek törvényes korba.*
A békés megyei családfán I. Andrásnak atyjául János tétetik, ki 1600-ban élőnek iratik, mi azonban képtelenség. Szintén ezen adat szerint I. Andrásnak volt testvére Pál, és ennek fia Mihály is.
I. Andrástól kezdve a családfa következőleg sarjadzott le:
«» I. András 1717.; Pál 1751.; Mihály 1751.; László 1751.; II. András (1. ns Szőgyényi Mária. 2. ns Viasz Erzse); József; Sándor.; András.; István; Biharban.; 2-tól József szül Pesten 1754. Békes várm. főszbiró (Pethes Mária); Erzse.; Anna.; Kata.; Gábor sz. 1800. dec. 20. (Stummer Krisztina); Mária sz. 1802.; Karolina sz. 1805. (Pethes Imre Árokszálláson); József sz. 1808. † 1853. volt őrmester.; Ilka sz. 1833. (Fonagy Károly); Béla sz. 1839.; Ida sz. 1844.
Az e családfán álló II. Andrásnak két neje volt; 1. Ns. Szögyényi Mária 2. Ns. Viasz Erzse,* kitől fia József szül. Pesten 1754. febr. 14-én; törvény tudományt végezvén, Békes megyében, hol nemességét 1777. évben kihirdetteté, mint megyei aljegyző nyert alkalmazást a Józsefi rendszer alatt, utóbb pedig sok ideig Békes megyének főszolgabirája volt. Meghalt Szarvason. Nejétől Pethes Máriától két fia s két leánya maradt. Egyik fia József volt őrmester nőtlenül halt meg 1853-ban; másik élő fia Gábor (szül. 1800. decz. 20.) letévén az ügyvédi vizsgálatot, Békes megyében esküdti hívatalt nyert 1826-ban; utóbb szolgabirói czímmel ruháztatott fel. 1837-ben a gróf Wencheim és Szentgyörgyi Horváth családok főügyésze, s nevezett megye táblabirója lett; s ez utóbbi minőségben törvényszéki biráskodásban is részt vett 1849-ig. A forradalom utáni ideiglenes állapotban a cs. kir. megyei törvényszék elnöke lett, melyet a másik ideiglenes szervezkedésig folytatott is, azóta pedig mint ügyvéd s több uradalom jogigazgatója Gyulán tartja lakását. Nejétől Stummer Krisztinától gyermekei: 1. Ilka (szül. 1833. oct. 2.) Fonagy Károly erdő-gyaraki birtokos neje. 2. Béla (szül. 1839. máj. 6.) a Békes-Csanád megyei cs. kir. főnökségnél volt irodai gyakornok; és 3. Ida (szül. 1844. aug. 19-én.)
Ennek atyja pesti polgár Viasz Ádám, nagyatyja Viasz András Zala megyei esküdt volt.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló férfiu, ki jobb kezével feje felett egy ütésre készült fejszét tart, másik kezével a mezőn iramlása közben megragadott dámvadat tart.
A kis-jeszeni Paulovicz család azon ágából, mely protestans vallású, s melyről e munka V. köt. 342. lapján volt említés, a szintén ott emlitett Mihály Turócz megyei jeszeni születés, tudós evang. lelkész volt, ki 1670-ben Vittebergában egy tudós vitatkozást is tartott, a sz.-mártoni iskola igazgatója lévén, 1675-ben a protestansok üldözésekor a pozsonyi vész-törvényszék elé állítatott s vallásához rendületlen ragaszkodása miatt gályára itéltetett.*
Bartholomaedes Memoria Ungar. 170. és Schmal Turócz megyei tudósok a M. tud. Értekező 1862. IV. füz. 360. lap.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages