III. Az alsó vonal.

Teljes szövegű keresés

III. Az alsó vonal.
E vonal törzse I. Máté (v. Mátyás) (XIII. táblán), ki 1548-ban osztozott testvéreivel. Kétszer nősült, első felesége plavnai Horváth Hedvig volt, a második Palugyay Ilona; az előbbi házasságból származtak Mihály, András, Ferencz, III. Péter, a második házasságból született János. Ezek közűl András fiában kihalt, Ferencz ága mostanáig él, (l. XIII. tábl.) de róla emlitésre való adataink nincsenek. I. Mihály ága a XV. János ága a XVIII. táblán látható.
Úgy látszik – ezen kevesebbé ismert ághoz tartozik a Trencsin megyében székelő – úgy nevezett vadicsói ág, melyet a következő töredék tábla tüntet fel:
Pongrácz N.; István; János Trencsini főszbiró; Géza.; Árpád.; Jenő.; István katona †; Sándor vágbeszterczei lelkész; János nyitrai kanon. casanovai apát 1807. † 1844.; József liétavai plébános † 1821.
János Trencsin megyének húzomos időtől 1834–1841-ig al-, 1841–1848-ig főszolgabírája volt. A táblán látható fiai Géza, Árpád, Jenő 1862-ben mind nagy korúak.
III. Péter (XIV. táblán) 1570-ben cserél birtokot I. Mátéval. Hitvese Szent-Iványi Zsófia volt, ettől két fia maradt: Benedek, ki Kata nevű leányában kihalt, és II. Máté, a ki Lehoczky szerint (1621. 1634. táján) hajnácskői kapitány volt.* Neje nádasdi Báan Anna, a ki utóbb mint özvegy Kubinyi Jánoshoz ment férjhez. Máténak emlitett nejétől fia Péter, a ki 1680-ban Liptó vármegye alispánságát viselte. Felesége gradéczi Stansith Horvát Anna volt. Ettől két fia maradt: Imre, kinek ágáról adataink hézagosak, és Boldizsár, ki katonai pályára adta magát, 1724-ben mint kapitány említetik, ennek Reviczky Évától fia Márton, a kinek Rhédey Mária-Erzsébettől következő öt gyermeke született, úgymint:
Lehoczky Stemmat. II. 314.
1. Boldizsár, szül. Liptó Szent-Andráson 1737. nov. 9-én Pest megyei táblabíró, arany sarkantyús vitéz, és követ, a családnak az ujabb időben egyik nevezetesebb embere volt; főleg az evang. vallás küzdelmeiben nyomós részt vett.* Irt több munkát is, egyet „Az embernek e világi életben legszükségesebb és leghasznosabb mestersége czim* alatt 1783-ban. Első neje Bohus Kata volt, 1764–1772-ig. Második neje keszihóczi Dacsó Apollonia, ki 1805. nov. 7-én halt meg. Az elsőtől született két fia Lajos és József korán halt el, leánya Éva Földváry Károlyné lett.
Lásd életrajzát L. Advocat hist. lexic. V. 610.–614.
Magyar irók, életrajz gyüjt. I. 258. l.
2. Gábor alezredes volt, magtalanul halt meg.
3. Mihály ezredes, 1798. Pozsonyban utódok nélkül hunyt el.
4. Imre 1792-ben Liptó vármegye másod alispánja, utóbb királyi tanácsos. Két neje volt, 1. jamniki Johny Dora, 2-ik Pottornyay Róza. Egyik fia András lakott Andrásfalván, ennek feleségétől Jósa leánytól fia Tamás, ki mindenét elpazarlá.
5. János katona volt. Háromszor házasodott. Első neje: Pottornyay Teréz, második Pongrácz Anna, harmadik Szirmay Anna. Ezektől gyermekei: Miklós Podhorszky Ágnes férje, Miksa és Gedeon.
I. Mihálynak (XV. táblán) nejétől Drabeczky Margittól hat fia volt: Miklós, ki unokájában kihalt, Fridrik bajmóczi praefectusnak íratik, fiaiban János és Oktaviánban kihalt, és Gáspár szinte kihalt, II. Mihály, kiről alább; György és János. E két utóbbi közűl
Györgynek fia Rafáel volt. Ennek ágán az utolsó nemzedékek Torna–Abaúj megyében laktak. Név szerint Ferencz Komjáthon, ennek testvére János pap, Györgynek Barna Máriától fiai Ráfael, Antal és Márk, (elmebeteg).
János ágán Ferencz a pozsonyi kamaránál tanácsos, ennek fiai Ádám, Imre és Athanász, ki a margitai kir. harminczad hivatalnál 1760-ban irnok volt. Ferencz tanácsos testvérének Imrének fia József kamarai tiszt 1760-ban, testvére Bernát kapitány volt.
II. Mihálynak neje volt Nedeczky Erzsébet. Ettől fiai Mihály magtalan, Kristóf, ki némely táblázatok szerint abaúji alispán, és nejétől Bohus Zsófiától fiai János és Ferencz voltak, és András, a kinek nejétől Vály Erzsétől (vagy Perényi Zsófiától)* gyermekei maradtak: Erzsébet Majthényi Miklósné, Mária Apponyi Lászlóné, és András, kinek életkora 1665–1720. évek közé esik. Ennek hitvese volt bellusi Baros Éva, a kitől született fia József és leánya Veronika Ordódy Jánosné (1746).
Nmely táblázaton nejéül Perényi Zsófiát olvasom. De egy leghitelesebbnek látszó genealogia, mely a liptói osztatlan birtok osztály kulcsára szolgált, csak Vály Erzsébetet mutatja; ez okból – úgy hiszem – Perényi Erzse más valamely P. András neje lehetett.
Nevezett József (1728. 1798.) nejével sóvári Kéllió Anna Máriával hét gyermeknek lőn atyjává, ezek következők úgymint: A. Mária Turcsányi Imréné, Borbála Ordódy Károlyné, Márta Baros Ignáczné, Magda és Francziska leányok, és József és Ádám fiúk, mely utóbbiak által egy terjedelmes, leginkább Hont és Trencsin megyében székelő ágazatnak (XVI. XVII. táblázaton) lett alapitójává.
Lássuk előbb az ifjabb ágát, mely Ádámtól ered.
Ádámnak, ki Hont megyében 1807-ben halt meg, nejétől Gál Teréziától gyermekei következők:
1. Peregrin lakott Déménden, 1827-ben Hont vármegye fő útibiztosa volt. Meghalt 1837. mart. 3-án. Nejétől Simonyi Juliannától a táblázaton látható négy gyermeke maradt, kik közűl két fia Zsigmond (1847-ben honti rendsz. esküdt) már mint nős 1855-ben, Kálmán 1853. nov. 21-én meghaltak.
2. Joachim Hont vármegyének 1827-ben főszolgabírája volt. Meghalt Pesten 1831-ben. Nejétől Fogarassy Máriától hét gyermeke maradt, kik közűl Móricz honvéd főhadnagy volt, László magy. testőr, utóbb honvéd kapitány, végre őrnagy, résztvett Buda ostromában is. Lakik Mechlenburgban. György volt honvéd tiszt, ki érdemrendet is nyert. Meghalt 1852-ben.
3. Borbála Stummer Ignáczné, mhalt 1829-ben.
Az idősb ágazat Józseftól ered (lásd XVII. táblán). Ezen József Trencsin vármegye főszolgabírája és kir. udvarnok volt. Meghalt 1822-ben Felesége Ugronovich Julianna (mh. 1813.) a kitől kilencz gyermeke maradt, mint következnek:
1. István Hont megyében volt táblabíró, és a pesti országos összeírási küldöttség tagja. Meghalt Pesten 1832-ben. Kétszer nősült. Első neje Missics Polexina, kitől csak Valburga leánya († 1854.) Fogarassy Sándorné maradt. Második neje Okolicsányi Klára, kitől hét gyermeke maradt: a) Gyula († 1861. Hont megyében volt alügyész 1849-ben főbíró. Nejétől Wagner Rózától gyermeke nem maradt. b) Lajos Hont megyénél kezdé hívatalos pályáját, előbb rendszerinti esküdt, 1843-ban alszolgabíró, 1848-ban tiszt. főjegyző; innen 1848-ban pénzügyi titkár, 1853–1859-ig jószág igazgató Biharban; 1861-ben Hont megye választott első főjegyzője. 1840-dik óta a szép irodalom is több dolgozatot mutat fel tőle. Többi közt, költeményei és novellái 1846-ban jelentek meg önállóan.«» A politikai téren 1848. előtt mint a Pestihirlapnak rendes honti levelezője is működött stb. Lakik F.-Túron saját birtokán. Nejétől Nedeczky Emmától a táblázaton látható öt gyermeke született.*c) Anna szül. 1817-ben, az irodalmi térre hozta nevét. – d) Szidonia szül. 1819. Grünwald Sándor cs. kir. alezredes neje. – e) István szül. 1821. a tullni cs. katonai növeldében tanult, utóbb huszár főhadnagy volt, innen 1848-ban a forradalmi m. hadsereghez kapitánynak neveztetett, s mind végig Görgey hadseregében főleg Nagy Sándor hadtestében szolgált, mint táborkari tiszt. A forradalom végével mint őrnagy az aradi cs. kir. hadi törvényszék által halálra, kegyelem útján pedig 10 év várfogságra itéltetett, melyből kegyelem útján 3 év multával megszabadult. Nejétől Pákozdy Rózától két gyermeke van. – f) Sándor szül. 1824-ben cs. kir. huszár őrnagy és egy porosz rend tulajdonosa. – g) Mária szül. 1825. Lipthay Frigyes neje.
L. életrajzát Magyar Irók I. 370. és Jelenkor, ismerettár 432. l.
2) Jusztin Trencsin vármegye táblabírája, és az országos öszszeírási küldöttség tagja, meghalt 1856-ban. Nejétől Fogarassy Jozéfától gyermekei közűl Sándor volt cs. kir. tengerészeti hadnagy, mhalt ifjan Velenczében 1850-ben. Guidó előbb cs. kir. katona, utóbb haza ment, majd 1848/9-ben guerilla-kapitány a felsővidéken. A forradalom végével Amerikába menekült, hol Cubában is lakott, legutóbb – a mennyire tudható – Venezuelaban időzött. Lajos volt honvéd tiszt, és 1861-ben Trencsin megyei Zsolna kerületből országgyülési képviselő. Lakik Kő-Purában. Miklós volt honvéd, kinek nejétől báró Bakonyi Ilkától a táblán látható Béla fia van.
3. János volt cs. kir. alezredes, mhalt 1840-ben.
4. Gáspár szül. Trencsin megyében Bánfalván 1795. jan. 12. Trencsin megyének al-, utóbb 1832-től főszolgabírája 1842-ig, az 1843/44. évi országgyülésen követe; 1849-ben császári biztos, utóbb országos cs. kir. törvényszéki elnök. Nőül vette 1844-ben testvérének Vinczének özvegyét, Jankovich Máriát, ki 1859-ben meghalt.
5. Vincze 1829-ben Trencsin vármegye aljegyzője, utóbb táblabíró. Meghalt 1844-ben. Nejétől Jankovich Máriától két fia maradt: Gejza és Andor.
6. Jozéfa, báró Szobeck Károlyné, meghalt 1842-ben magtalanúl.
7. Juliánna meghalt 1847-ben.
8. Zsófia meghalt 1860-ban és
9. Francziska báró Pongrácz Lajosné, meghalt 1842-ben.
Következik I. Máténak második házasságából (Palugyai Ilonátul) született fia János, a kinek utódai a XVIII. és XIX. táblán láthatók.
Nevezett Jánosnak feleségétől Dávid Katától gyermekei voltak: 1. III. Mátyás, ki fiában Péterben kihalt, 2. János, és 3. Dániel szintén kihaltak: 4. Ilona Abaffy Zsigmondné, s végre 5. András, ki 1640. táján élt és feleségétől Pottornyay Erzsébettől következő öt gyermeket nemzett: Andrást, Mártont, Dánielt, IV. Mátyást és Pált. Ezek közűl András és Pál magnélkül tűntek el. A többi három külön, külön ágat alapitottak. És pedig
IV. Mátyás, ki 1664–1692. év közben élt és Liptó vármegyének alispánja volt, nejétől Szent-Iványi Judittól három fiút hagyott hátra: Mátyást, ki kihalt, Jánost, ki László fiában végezte ágazatát és Andrást, ki Liptó vármegyének követe volt 1729.* majd itélőmester, s végre alnádor* tán 1750-ben. Nejétől Okolicsányi Katától egyetlen leánya Éva báró Péterffy János neje volt.
Lehoczhy Stemmat. I. 198.
Lehoczky Stemmat. II. 314. Az I. k. 178. lapján sajtó hibából Ádám áll.
Márton Erdélybe szakadt, hol Cserényi özvegyét sepsi Szent-Iványi Annát vettő nőül, ez neki hagyományozta Kudut 1669-ben. Második neje Ugray Kata volt. Lakott Dézs vedéken.* Fia kettő maradt: György és András. Amaz ifjabb korában Rákóczy híve s egyik irodai titkára,* 1711-ben Erdély részéről a szatmári békét aláírta. Utóbb nem csak a Rákóczyak javaibúl nyert részesitést* hanem az erdélyi udvari kanczelláriánál tanácsos és 1730-ban báró lett; azonban Keresztúry Krisztina nevű nejétől csak egy leánya Krisztina Vay Ádámné maradván, az általa szerzett báróság tovább nem terjedt. György bárónak testvére
Kővári l. Erdély nev. csal. 207.
II. Rákóczy Fer. stb. eredeti leveleik. Pest 1861. 72. l.
Kővári id. h. 207.
András felesége Vas Kata által ágát, a tulajdonképeni erdélyi ágat máig leterjeszté, mint azt a táblázat mutatja.
Andrásnak és Mártonnak testvére az említett Dániel (1664–1700.) szintén egy ágat alapított (lásd XIX. táblán). Nejétől Kiszely Zsófiától négy gyermeket hagyott maga után, Jánost, ki János fiában halt ki, Lászlót, Ferenczet, és Gáspárt az esztergami kanonokot* (1760–1766).
Memoria Basilicae Strigoniensis pag. 167.
Lászlónak fiai voltak György, László és Gáspár. Ezek közűl László 1770-ben Hont vármegye alispánja volt, utóbb 1788–1789-ben kir. tan. és a tiszántúli ker. tábla elnöke. Neje Tahy Antonia. Gyermekei nem maradtak.
Ferencz liptói alispán volt. Nejétől Szent-Iványi Erzsébettől fiai Dániel és Antal. Amaz kihalt. Antal már 1787-ben a beszterczei kamarai igazgatóságnál segéd, ülnöki czímmel, és kir. udvarnok; a következő évben valóságos ülnök. Felesége Magócsy Ágnes volt. Ettől hat fia született: Antal, János, Ferencz, Ignácz, Elek és Lajos. Ezek közűl
János és Ignácz gyermektelenűl múltak ki; Ferencznek Szeldmajer leánytól fia Sebestyén 1860-ban Kassán cs. kir. törvényszéki ülnök volt.
Eleknek, ki mint nyugalm. huszár kapitány Lembergben halt meg, fiai Károly nyug. főhadnagy, Antal volt dragonyos, utóbb cs. kir. szolgabirói segéd, és Ferencz, ki honvéd őrnagy volt, lakik Eperjesen. Első neje Pichler Teréz, a második Kurfély Georgina.
Alajos és Antal házasságaik mindezeknél családterjesztőbbek.
Antalnak Szent-Iványi Katától hét gyermeke született, következők:
1. Péter Liptó vármegyének főügyésze 1837-ig, közben az 1836. évi országgyülésen követ, 1837. évtől a drégely-palánki primatialis uradalom főügyésze, meghalt 1851-ben. Nejétől Kubínyi Jozéfától két leánya és két fia maradt, Manó 1847-ben Hont megye rendszerinti esküdtje, nejétől Missicz Luizától két gyermeknek atyja; Péter volt honvéd; utóbb cs. kir. megyei irodában alkalmazva, lakik Mikolán.
2. Adolf aranyos-maróthi plébános és alperes, meghalt.
3. Kázmér Komárom megyében volt cs. kir. főszbíró. Nejétől Pongrácz Klárától öt gyermek atyja.
4. Emil lak. Liptóban Andrásfalván, a család igazgatója, 1861. Liptó vármegye vál. törv. széki ülnöke. Fiai Emil ugyan akkor pénztárnok.
5. Klára Pongrácz Imréné. 6. Anna Baloghné, és 7. Farkas, (ki meghalt).
Alajos lak. szintén Andrásfalván. Neje bethlenfalvi Borló Kata, kivel 29 évig élt, és kitől 15 gyermeke született, ezekből négy elhalt, a 11 él; a mint következnek:
1. Arnold, 1848-ban mint nemzetőri kapitány vett részt a scwechati ütközetben. Lakik Gömör megyei Tamásfalván. Nejétől Zathureczky Saroltától egyetlen fia Gábor, mint tanuló 1857. meghalt.
2. Auguszt negyedi plébános Nyitra megyében.
3. Bonaventura (= Bonó) 1848 előtt Liptó vármegyei levéltárnok. Jelenleg Heves megyében Gyöngyös-Halásziban birtokos. Nejétől Pongrácz Xavériától négy gyermeke van.
4. Bálint Torna megyének főszolgabírája. Lakik Komjáthon.
5. Erneszt kir. kamarai hegyi biztos, lakik Kassán. Neje Rezelly Hermina.
6. Kornél 1848–49-ben önkénytes vadász, részt vett több nevezetes csatában. Lak. Andrásfalván. Liptó megyének 1861-ben volt aladószedője; és a család pénztárnoka.
7. Lázár 1848–49-ben honvéd, fokozatosan főhadnagyságig emelkedve. 1849-ben a komáromi kapitulansok közé jutott, 1856-tól cs. kir. hivatalnok, tollnokságig emelkedve, 1860. évi dec. 28-án Zólyom megye választott felsőjárási, utóbb központi főszolgabírája; az 1861. évi új szervezetkor ismét az alsó járásban lőn főszolgabíró. Lak. N.-Szalatnyán. Neje Turcsányi Lilla, ettől fiok Zoltán.
8. Szidonia. 9. Paulina. 10. Karolina. 11. Luiza Porubszky Sámuel özvegye.
Végre – mielőtt leirásunkat befejeznők – szükséges még némely függőben maradt összeköttetési viszonyokat fejtegetni. A dengeleghi Pongráczok – daczára annak, hogy a mult századi s egyéb családoknál is dívott szokás szerint, a család genealogistái által egy eredetű és vérségűeknek igényeltettek, sőt eme – a család utóbbi nemzedékei által jóhiszeműleg öröklött vélemény, (vagy hit) odáig terjedt, hogy az a grófi ág diplomáiba is bejutott, s ottan a dengeleghi Pongráczok mint a szentmiklósi család ősei szerepeltetnek, daczára mindezeknek, a már most is nagyobb mérvben nyilvánosságra hozott oklevelek alapján határozottan állítható, hogy külön eredetű családot képeznek, mint erről alább a dengeleghi Pongrácz család czikk bővebb felvilágosítást nyujthat.
De a dengeleghi P. család ágon kivűl is vannak még némely függőben hagyott, eligazítandó kérdéseink. Ilyenek:
Több családfán eléfordúl a II. táblán álló I. Gáspárnak fiai között Fridrik is,* kiről további és okleveles adatok nem szólnak. E Fridrik, ki 1575-ben mint a s zatmári várőrség hadnagya Békési zászlója alá szegődött,* Szirmay A. szerint a szent-miklósi Pongrácz család ivadéka volt; mert a nevezett író írja, hogy szent-miklósi Pongrácz Frigyes 1588-ban Szatmár megyében a kidei puszta egy részére adományt nyert.* Azonban valamint a családfák szerint e Fridrik magtalanúl elhunytnak jelöltetik, úgy a kornál fogva is különböző személy volt, azon szintén szent-miklósi Pongrácz II. Fridriktől, ki a XV. táblán álló I. Mihálynak fia volt, és nejétől Helt Margittól két fiat hagyott: Oktaviánt, ki Márton fiában halt ki, és Jánost, ki Klobusiczky Ilonától nemzett két leányában: Erzsébet Szent-Iványi Mihálynéban, és Mária Nozdroviczky Pálnéban végezte be ágazatát.
Kinek néhol feleségeül Pekry Krisztina iratik.
Bethlen Wolph. II. 295. utánna Budai F. is lex.
Szirmay Szatmár vármegye II. 30.
Szintén Szirmay szerint szent-miklósi Pongrácz Gáspár, kit (mindent összevetve) csak a II. táblán álló I. Gáspárral, (vagy ha ebben csalódnánk) a XV. táblán I. Mihálynak fiával Gáspárral lehetne azonosnak tartanunk, 1592-ben Sándorfaluban, Angyaloson, (Szatmár megyei helységekben) nyert királyi adományban részbirtokot.* Azonban a most Szatmár megyében élő P. család ág nem ezen Gáspártól és Fridriktől származik, mint följebb láttuk.
Szirmay Szatmár várm. II. 116. 126.
Legvégül Szirmay szerint, még ugyancsak a XV. században Pongrácz Zsigmond is, ennek már előnevét nem írja Szirmay, nyert 1577-ben Szatmár megyei Cseke, Kis-Szekeres, Kölcse és Milota helységekben társával Kubínyi Lászlóval bírtokrészeket,* de e Zsigmondot már én nem merem a sz.-miklósi Pongrácz család tagjai közé sorozni, annál is inkább, mivel egy Pongrácz Zsigmond ezen korban a nagymihályi Pongráczok között is élt, (mint látni fogjuk) kivel valoszínűbb ugyanazonossága.
Ugyan ott 239. 244. 256. 260.
Ezekből áll a szentmiklósi és óvári Pongrácz család leszármazási kimutatása, bizonyosan nem teljesen, hanem csak úgy, a mint azt elegendő adatok hiányában összeállítani lehetett, és pedig főleg a többfelé szakadt ágazatok ujabbi nemzedékeit illetőleg a család egyik tisztelt tagjának fáradhatatlan nyomozásai folytán;* melynél fogva – ha mi mégis kimaradt – csak a kimaradottak részvétlenségének róható fel.
Hont megyei F.-Túron lakó Pongrácz Lajos úr volt szíves, valóban lankadatlan szorgalommal vitt levelezés folytán a sokfelé ágazott nemzetség ágak ujabb nemzetségeíről az datok egy nagy részét összegyüjteni, mely által úgy az összes család, valamint a tudomány érdekében tett buzgó fáradozásaiért ezennel köszönetemet nyilvánítom.
A család czímere – mint itt a metszvény is ábrázolja, – a paizs udvarában kiterjesztett szárnyakkal kétfejü sas, melynek testét kétfelé vágja egy, a paizs aljáról felnyúló gúla alakú udvar, melyben arany koronából egy kürtszarv, és vele átellenben egy pánczélos kar nyúlik ki, fölötte csillag ragyog. (Ez az ősi czímer). A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sasszárny között pánczélos kar könyököl kivont kardot tartva. A sisak takaró foszladék mindkét oldalról metszvényünk szerint arany kék, ugyan ezen ábra szerint a sas kék udvarban, az ősi czímer ezüst udvarban van.*
Lehoczky Stemmat. II. 312. lapja szerint a kétfejü sas, vörös udvarban áll. – A rokon családok – mint a Szent-Iványiaknál az ősi czímer, (a koronából kiálló kürt szarv és kar) kék udvarban látható.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages