Repetzky család.
Repetzky család.
Nógrád vármegyei birtokos nemes család, mely családi szóhagyomány szerint Horvátországból szakadt Magyarországba a reformatio első időszakába és e vallást fölvevén, Losonczon telepedett meg, és itt eleinte a város által tett örökös szerzemények egyik tényező részese volt és mint nemes családnak az ő nevére is irattak a város által eszközlött örökös szerzemények. Nógrád megyében az első ismeretes törzs Repetzky I. Sámuel volt, ki miután – a diploma szavai szerint – nemzetségi iratai, és birtokai az előbbi háborgások idejében elpusztitattak, I. Leopold királytól előbbi nemességében megerősitő czímeres nemes levelet nyert fiai neveire is. 1684-ben a nógrádi nemesi fölkelésben személyesen vett részt,* a Rákóczy forradalom alatt azonban, valószinűleg egy részről élemedett kora miatt, is honn maradt, és 1711. előtt meghalt.* Neje volt boldogházi Kiss Julianna, kitől többi közt maradt fia I. Zsigmond, 1720-ban táblabiró, ki 1730-ban sógorával szántói Szabó Zsigmonddal együtt Nógrád megyei Szököllő-Mucsíny helységnek, (hol a család jelenleg is birtokos) Telki és Csigaháza pusztának birtokába nádori adomány mellett beiktattatott.* Ennek hivesétől runyai Soldos Annától gyermekei I. József, II. Zsigmond és leánya Barkassyné maradtak. A két említett fiú az 1755. évi nemesi összeírásban a kétségtelen birtokos nemesek sorába iratott. I. József nőtlenűl, mint a Wattay nemzetségnek pómázi tisztje, halt meg.
1684. évi Nógrád megyei jegyzőkönyv.
1711. évi jegyzőkönyv.
Sz.-benedeki Convent capsa H. fasc. 4. nro 6.
II. Zsigmond feleségűl vette Ajtich Horváth Katalint, és ettől maradtak gyermekei; Borbála sarudi Battik Pálné, Anna Hajós Lászlóné, Katalín és egy fiú II. Sámuel.
II. Sámuel 1797. tájban házasodott, feleségűl vévén gy.-patai Patay Ferencznek Török Zsuzsannától született leányát Patay Zsuzsannát, ki mint alsó-lindvai Bánffy leányági utód az ismeretes Bossányiféle pernek családai közé tartozik. II. Sámuel meghalt 1827-ben; emlitett neje pedig 1850-ben. E házasságból származott a következő öt gyermek:
1. István született 1799-ben, nőtlen, él.
2. Ferencz szül. 1801-ben; Nógrád megyének 1832-ben al-, 1839-től 1846-ig főszolgabirája, 1848-ban országgyülési képviselője, majd kormánybiztos a felső-dunai tábornál, utóbb Pest és Heves megyék kormánybiztosa a magyar kormány alatt, mint ilyen utóbb Komárom várában a hadseregbe áll, és mint törzs tiszt szolgált a kapitulatióig. A forradalom után ősi birtokából Mucsiny Heves megyébe Recskre tette át lakását. Nejétől kis- és utas-terenyei Ternyey Esztertől, kit 1826-ban vett nőül, a táblázaton látható gyermekei vannak. Ezek közűl Mária férjnél volt mínaji Bornemisza Lajosnál, meghalt magtalanúl.
3. József született 1809-ben, nőűl vette 1848-ban Szakál Amáliát, kitől fiai Ferencz és Andor.
4. Sámuel, meghalt 1841-ben; nejétől Plachy Johannától egy fia István kiskorában elhalt.
5. Terézia, mint hajadon halt meg 1862-ben.
A családfa következő:
«» I. Sámuel 1684. mh. 1711. előtt (boldogházi Kiss Julia); I. Zsigmond tbiró 1720–1730. (runyai Soldos Anna); I. József 1755. nőtlen †; II. Zsigmond 1744. (Ajtich Horváth Kata); N. (Barkassy); II. Sámuel † 1827. (Patay Zsuzsa † 1850.); Bora (sarudi Battik Pál); Anna (Hajós László); Kata †; «»József sz. 1799.; Ferencz sz. 1801. kormánybiztos (Ternyey Eszter); II. József sz. 1809. Mucsinyban (Szakál Amália); Ferencz; Andor; III. Sámuel † 1841.; István †; Teréz † 1862.; Szilárd; Mária † (Bornemisza Lajos); Amália; Pál szül. 1845.
A család czímere a paizs kék udvarában koronán könyöklő kar kivont karddal, ugyan az a paizs fölötti sisak koronáján is.
