Kosztka család. (Zedliczi és liethavai.)
Eredetükre nézve ugy látszik Csehországból szakadtak Magyarországba. Legalább Kosztka Vilmost 1433-ban a bázeli zsinaton mint Csehország részérőli követet találjuk *. Valószinűleg a Husziták és Giskra korában jöttek be, 1460-ban Kosztka Zdenko a goszupiczi, richnoi és sárosi várakat addig is zár alá vevé, míg a Giskrával tervelt békekötés Podiebrad által létre nem jő *.
Fessler Gesch. IV. 479.
Engel Gesch. III. 239.
Ugyan ez időben 1469–1478-ban Kosztka Albert Mátyás királytól többször követségben jár Podiebradhoz, és Komárom vármegye főispánja volt. Ennek fiai Miklós és Péter.
Miklós 1512-ben lett a liethavai és sztrecsnói várak ura; utóbb a szepesi városoknak lengyel részrőli administratora, Árva vára kapitánya. 1528-ban I. Ferdinandtól János királyhoz pártolt. Dunavecz várát kétszer foglalta el János király részére; hasonlóan tett Késmárkkal is *. 1538-ban Lietava várát Thury Miklós ellen megvédé, miért a vár egyik kapuja fölé e föliratot téteté: „Anno Domini 1538. Nicolaus Kostka, hac modica defensus in arce, Nicolaon Turi cedere turpe fecit.“ – 1544-ben Báthori Andrásnak kellett volna a liethavai várba, nemkülönben Zolna, Kraszna és Zavodja birtokába beiktattatni, azonban Kosztka Miklós a királyi beiktató férfiút Jánost a helyszinén annyira emgveré, hogy az bele halt. E tényről egy későbbi Podmaniczky János és Ráfael részére kiadott adománylevél tanuskodik. 1546-ban báró Dubove Jánosnak történt halálával, miután Kostka Miklós Dubova nővérétől származott unoka volt, közte és cholticzi Zedlniczky Venczel Dubovenak sógora között az árvai vár és urodalom miatt per támadt. 1549-ben I. Ferdinand Kosztka részére dönté el az ügyet, de Zedlniczky már birtokában állt, és igy akkor sem léphetett bele Kosztka Miklós, míg végre petrovinai Pekry Lajos után Thurzó Ferencz kilépett nyitrai püspök, és Kosztka Miklós veje kifizetvén az árvai uradalomban az ideiglenes birtokosok által tett beruházásokat, ez által Thurzó kezekbe, de Kosztka örökösökre jutott Árva vár s uradalma, s később a Thurzó örökös ura s Árva vármegye főispánja lett. Kosztka Miklósnak két neje volt: 1. Trencséni Saltzer Anna, hrussói és zabláthi Saltzer Jeromos leánya, és 2-ik Oroszlánkeöi Brigitta. Ezektől két leánya maradt: Borbála Thurzó Ferencz egykori nyitrai püspök neje; és Anna zerdahelyi Dersffy Istvánné, ki 1560-ban tett végrendeletet két fia Miklós és Ferencz részére, kik 1589-ben Istvánffy Miklós alnádor előtt osztozkodtak.
Wagner Analecta Scepus. II. 152. 155. 159.
Kosztka Miklósnak testvére Péter Komárom megyei főispán Mátyás király alatt, 1531-ben pedig lengyel tábornok volt. Valószinűleg ennek fiai Szaniszló és László, kik embergyilkolással vádoltatván, az országból az 1525-ki 25. törv. czikk által száműzettek, és vagyonaik a határszéli várak szükségeire fordittatva, elkoboztattak *
Kovachich Suppl. Comitiorum I. 360.
A családfa tudhatólag igy áll:
Albert 1469. (Dubove N.); Miklós 1528. Árva vár kapit. (1. Saltzer Anna 2. Oroszlánkeöi Brigitta); Bora (Thurzó Ferencz); Anna 1560. (Dersffy István).; Péter komáromi főisp.;
A Kosztka család czimere kereszt és oszlop *.
Lehoczky Stemmat. I. 221. – Roszúl van tehát a Trophaeum Estoras. tábláin a czimer-paizsban egy nagy S betű, a sisak koronáján pedig két elefántormány, vagy e féle szarv.
