Bázisok
Bázisok (aljak, lúgok). Általában mindazon vegyületek, amelyek savakat telíteni képesek és velök sókat képeznek. A tulajdonképeni bázisok a pozitív fémgyököknek vegyületei a bázisképző csoporttal. A bázisképző csoport lehet: O (OH), S, (SH), Se, (SeH), Te, (TeH).
O és (OH) csoporttal oxibázisok
S és (SH) « szulfo «
Se és (SeH) « szeleno «
Te és (TeH) « telluro «
A vizben oldható bázisok oldata lúgos kémhatásu, azaz bizonyos növényi színeket megváltoztatni képesek. Igy a vöröslakmusz oldatát megkékítik, a kurkuma sárga festekét megbarnítják., Olyan bázisokat is ösmerünk, a melyekben nem egyszerü fémgyökök, hanem összetett pozitiv gyökök szerepelnek. Ilyen összetettebb bázis jól ösmert ammoniumhidroxid (H4N) OH, amely a pozitiv ammonium gyököt tartalmazza. Magát az ammoniát is bázisnak kell tekintenünk, mert a savakat közömbösíti. Nagy számát ismerjük a szénvegyületeknek, melyek az ammoniumból v. az ammoniából származtathatók. E vegyületek ugy keletkezhetnek, ha az ammoniában a hidrogén helyét más gyökökkel különösen pozitiv) pótoljuk. Ilyenféle vegyületek az aminek és az amido származékok. De még a nitrogén is helyettesíthető a hozzá kémiailag hasonló foszforral, arzénnal v. antimonnal (foszfinek, arzinek és stibinek); e vegyületek általában gyöngébb bázisok. Ismerünk még összetettebb szénvegyületeket is, amelyek szintén bázisos sajátságuak; e vegyületek az alkaloidák. (L. o.)
