Csillagpázsit
Csillagpázsit (növ.), Fibischia Koel, 1802., Dactylus v. Dactylon Vill., Cynodon Rich. 1805., ebfog), messzire szétkuszó pázsitfű, 4 faja él mind a két földrész melegebb vidékein. Nálunk dombon, száraz parton, homokos mezőkön a F. umbellata Koel. v. F. dactyla L. (Panicum Dactylon L., Dactylus officinalis Vill. Cynodon Dactylon Pers.) gyakori (l. a képet).
Csillagpázsit.
Indiának bütyökjeiből könynyen gyökeret ereszt s a laza földet megfogja, felegyenesedő kurta szára 3-5 sugaru ernyős kalászszal végződik, innen ered az elnevezése. Eredeti hazája Európa déli meg Ázsia Ny-i része, de már meglehetősen elterjedt (Peru, Svájc), Kelet-Indiában a legjobb legelőfűnek tartják, (dubfű), de nálunk sok jobb takarmányfű van. Némelyek egynyárinak s nehezen tenyészthetőnek gondolják (de többnyári). Tarackja cukortartalmu, azért officinális, a radix graminis-t vagyis a tarackot pótolják vele. Amerikában a homokos tengerpartot sűrüen benövi s bermudafűnek hiják. Mindenütt, nálunk is, a legnagyobb szárazságban is boldogul, azért homokos és sivár helyeken szaporítani kellene.
