Esés

Teljes szövegű keresés

Esés, a testeknek mozgása a föld felé a nehézség következtében. Legjellemzőbb sajátsága az, hogy egyenletesen gyorsuló mozgás, azaz hogy a gyorsulása állandó és függélyesen lefelé irányított. Az esés legegyszerübb esete a szabad E., a szabadon ejtett testnek mozgása függélyesen lefelé, mely egyszersmind az egyenes vonalu, egyenletesen gyorsuló mozgás legtipikusabb esete. Utóbbi kijelentésben eme mozgás összes törvényei bennfoglaltatnak. Hogy a mozgás egyenletesen gyorsuló, az annyit tesz, hogy a test sebessége egyenlő időközökben egyenlően változik. Idevágó mérések alapján a test sebessége egy másodperc alatt 980 -cel növekedik (Budapestre Gruber mérései szerint 980,837 -cel). Tehát ha az elejtés pillanatában a sebesség zérus, 1 mperc mulva a sebesség 980 2 mperc mulva 2,980 és t mperc mulva t.980 ; ha tehát a sebesség változását 1 mperc alatt g-vel jelöljük, akkor t mpc mulva a sebesség v = gt, mely törvényt szavakkal ugy fejezhetjük ki, hogy a sebesség arányos az idővel. Ezzel azonban az esést még nem irtuk le teljesen; ismernünk kell még az eső test helyzetét bármely időpontban, vagy a mi ugyanaz, bármely idő alatt befutott utat stb. Az idő és a befutott ut közötti összefüggést az előbbi törvényből levezethetjük, mely levezetés egyszersmind a természeti tünemények leirásának jellemző példája. Az előbb tárgyalt törvényből ugyanis kitünik, hogy a sebesség időpontról időpontra változik, azonban elég kicsiny időtartamon belül a sebességgel állandónak vehetjük s a mozgást azon belül egyenletesnek vehetjük. Ezzel hibát követünk el ugyan, mely azonban tetszőleges kicsinnyé tehető az által, hogy elég rövid időtartamot veszünk. Ezzel az egész mozgást csupa egyenletes sebességgel befutott darabokból rakhatjuk össze. A részletes számítás azon eredményre vezet, hogy minél kisebb és minél nagyobb számu ilynemü darabokból rakjuk össze a mozgást, annál inkább közeledik a t idő alatt befutott ut 1/2gt2-hoz s ezen értékhez tetszőleges közel jut, ha csak elég kicsiny darabokat veszünk; ez pedig csak ugy lehetséges, ha a befutott ut s = 1/2gt2. A befutott ut tehát az idő négyzetével arányos. Az eső test 1 mperc alatt 490 cm.-t, 2 mperc alatt 4490 cm.-t, 3 mperc alatt 9490 cm.-t esik.
Kérdezhetjük még, mi lesz a test sebessége, ha s utat esett?
A második törvény szerint az s utat 2s/g idő alatt teszi, az első törvény szerint pedig sebessége akkor
Az előirt pályán való esésnek legegyszerübb esete, melyre minden más eset visszavezethető, a lejtőn való esés. Mivel ez esetben a lejtőre merőleges gyorsulás megsemmisül, csak a lejtővel párhuzamos összetevő marad meg, ha pedig a lejtő hajlás-szöge α, ugy eme összetevő g sina. A lejtőn való esés törvényeit tehát a szabad esés törvényeiből levezethetjük, ha azokban mindenütt g helyébe g sina-t irunk. Ily módon kimutatható, hogy a lejtőn végig eső test sebessége a lejtő alján éppen akkora, mintha ugyanazon mélységre szabadon esett volna, a mi különben az eleven erő elvének egyszerü következménye; valamint kimutatható az is, hogy a kör legmélyebb pontjához huzható hurokon a test egyenlő idők alatt esik, a mit már Galilei is talált. Bármely más görbén való esés a lejtőn való esésre vezethető vissza az által, hogy a görbét csupa elemi lejtőkből összetéve gondoljuk. A körön való esésnek legismeretesebb esése az inga mozgása. Az előbb tárgyalt törvények azonban csak a légüres térben való esetre és azon esetekre vonatkoznak, midőn a surlódástól eltekintünk. A levegőnek befolyása az esésre abban nyilvánul, hogy a levegő ellenállása folytán oly erő származik, mely a mozgó test felületével arányos, a sebességgel növekedik és azzal ellenkező irányu. Hogy a sebességtől miképen függ, az még nincsen teljesen eldöntve. Ezen körülményből magyarázható az, hogy a levegőben a pehely lassabban esik, mint p. a fémgolyó. Légüres térben mindkét test egyformán esik. A lejtőn való esésnél is a surlódás befolyása akként nyilvánul, hogy a mozgó test sebességével ellenkező irányu erő lép fel, mely a sebességgel arányos. A testek esésének oka a gravitációban keresendő; a föld a rajta levő testekre vonzó erőt gyakorol, mely a Föld középpontja felé irányított s mely az esést létrehozza. Az esés törvényeinek helyes megállapítását Galileinek köszönjük, ki erre vonatkozó vizsgálataival a mekanikának s ezzel az egész fizikának alapját megvetette. - E. a vasutépítészetben, l. Emelkedés. - E. a vizépítészetben, l. Vizszinesés.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages