Hadramaut.
Hadramaut. D.-Arábia egyik országa, amelyet D-en 4-500 km. hosszuságban az Arab-tenger, Ny-on Jemen, K-en Sir és Mahrah, É-on a sivatag határol. Általában hegyes ország, amely termékeire és klimájára nézve olyan mint Jemen. A szelid lejtőjü tengermelléket számos izolált, kopár domb és kis hegylánc takarja, amelyeknek legmagasabb csúcsai 450-500 m. magasak; ahol alluvium van, ott vannak az oázisok. E déli zóna egy a tengerparttal egyközüen vonuló hegyláncig terjed, amelynek legmagasabb csúcsait Wrede 2400 m.-re becsüli. E hegylánctól É-ra egy 12-15 napi járásnyi széles fensik terül el, amely 300 m. magas gránittal alakjában hirtelen ereszkedik le a sivatag felé. A belső fensikon félköralaku termékeny és népes völgy huzódik végig, amely Vadi Doau-néven ismeretes és 6 óra járásnyi széles. A parti részt El Hadsar, Belad Beni Issza és Hamum névvel jelölik. A legjelentékenyebb folyóvölgyek a Vadi Hadsar és Vadi Misszilek, de egyik sem éri el a tengert; vizök a partmellék homokjában vész el. A lakosok Beni-Kahtan, Beni-Amud és Beni-Korais-ra vezetik vissza eredetöket; mindnyájan ekkili nyelven beszélnek; külön seikek uralma alatt élnek; névleg Sibam szultánja gyakorol rajtuk fenhatóságot. Török források a lakosság számát közel 2 millióra becsülik. nagyobb városok: Sibam, Terim, és Ainad V. ö. Maltzan, Wrede's Reise in H. (1870); u. a., Georgr. Forschungen in Süd-Arabien (Peterman 1872, 5. sz.); Van den Berg, Le H. (Batavia 1886).
