Jövedelem,
Jövedelem, a szükséglet kielégítésére, illetőleg vagyongyüjtésre évenkint szabadon rendelkezésre álló javak mennyisége. Nem tekintve azon eseteket, melyekben valaki más által tartatik, J. csak gazdasági forrásból származhatik, tehát uj javak keletkezésén alapszik; ezért nevezzük ezt eredeti J.-nek; azt, amit valaki mástól egyéb mint gazdasági viszony alapján, p. családi viszony alapján kap, származékos J.-nek. Egy nemzet jövedelme csak eredeti J. lehet, ellenben az állam jövedelme a mai időben többnyire származékos J., t. i. az államolgárok jövedelméből származik. A J. rendeltetése első sorban a szükségletek kielégítése. Minthogy a szükségletek napról-napra megujulnak, ezek kielégítésére rendszerint a vagyon nem alkalmas, mert ennek következtében elenyésznek; csak a szintén megujuló J. nyujtja az alapot, hogy a vagyon megtámadása nélkül szükségleteinket kielégíthessük. A nemzetgazdaságtan négyféle J.-et különböztet meg: a földből származó J.-et, mely földjáradéknak (l. o.) neveztetik; a munkából származó J.-et, mely munkabérnek (l. o.) neveztetik; a tőkéből származó J.-et, mely tőkekamatnak (l. o.) neveztetik és végül a vállalkozói nyereséget (l. o.). A földből és tőkéből, általában a vagyonból származó J., tekintettel nagyobb állandóságára, gyökesített J.-nek neveztetik. Megkülönböztetjük gyakran az u. n. szabad J.-et, mely alatt a J. azon része értendő, mely az elsőrendü szükségletek kielégítése után fenmarad. Ugy a gyökesített, mint a szabad J. fogalma különösen az adóztatás szempontjából bir fontossággal. A J.-alakulás és J.-eloszlás kérdései a nemzetgazdaságtan legfontosabb kérdései közé tartoznak, melyek, különösen ujabb időben, napirendre kerültek. A J.-eloszlás a legfontosabb rugója az osztályküzdelmeknek, melyek minden társadalom történetének jelentékeny részét tették, igy Görögországban, Rómában, stb., de melyek soha oly intenzitással nem dultak, mint a XIX. sz.-ban, amidőn azok nem egy-egy államra, hanem az egész művelt emberiségre kiterjednek. A negyedik osztály emancipacionális küzdelme az, mely a J.-megoszlásra vezetendő vissza és annak megváltozását kivánja. L. Munkáskérdés.
