Műegyetem,
Műegyetem, a műszaki tudományok főiskolája. Feladatuk, hogy a gyakorlat számára megfelelő szakerőket, mérnököket, gépészmérnököket, építészeket, vegyészeket stb. képezzenek. Történetük nem nyulik messze vissza a multba; majdnem valamennyi a jelen század szülötte. A legrégibb M. a párisi école polytechnique, mely 1794. lépett életbe école centrale de travaux publics néven; majd utána sorban 1806. a prágai, 1815. a bécsi, 1821. a berlini, 1822. a darmstadti, 1825. a karlsruhei, 1827. a müncheni.
Hazánkban a műszaki oktatás berendezése 1782-re nyulik vissza. Ez évben lépett életbe a budai tudományegyetem bölcsészeti karával kapcsolatban a mérnöki intézet, mely 1850-ig állott fenn, amikor az a József-ipartanodába kebeleztette be. Az első határozatot egy országos M. felállítása iránt az 1832-36-iki pozsonyi országgyülés hozta, e határozat azonban végrehajtást nem nyert. 1844 jun. 20. kelt legfelsőbb udvari rendelettel szerveztetett egy ipariskola, mely fokozatosan volt M.-mé kifejlesztendő s amely Magyarországo nádora tiszteletére a József nevet kapta. 1846 nov. 1. nyilt meg. Szervezete szűk korltáok között mozgott: egy előkészítő-osztály egy évfolyammal és három szakosztály, nevezetesen egy kereskedelmi, egy műipari és egy gazdasági szakosztály két-két tanfolyammal tették ki az ipartanodát. 1850. hozzá osztották be a mérnöki intézetet, 1856. pedig M. rangra emeltetett. 1867-től kezdve áll be kedvezőbb helyzet a magyar M.-re nézve. Ez évtől 1872-ig a tanszékek száma csaknem megháromszorozódik, a felszaporodott tárgyak szétválasztatnak, az intézet Pestre helyzetetik át megfelelő épületbe és autonomikus alapon új szervezetet nyer, majd 1882-ben saját céljainak megfelelő épületet és újabb szervezetet kap.
A kir. József-M. 5 szakosztályra tagozódik, u. m. az egyetemes osztályra, az építészeti, a mérnöki, a gépészmérnöki, az építészi és végre a vegyészi szakosztályra. A tanulmányi idő valamennyi szakosztályban négy év. Az egyetemes osztály célja leginkább a tanári pályára készülőknek, valamint azoknak, kik a M.-en csak egyes tudományokat kivánnak tanulmányozni, a felsőbb kiképzésre az alkalmat megadni. A mérnöki, gépészmérnöki és építészeti szakosztályok első évfolyama közös abból a célból, hogy az első év végével, midőn a hallgató már némi tájékozottsággal bir pályája felől, az átlépés egyik szakosztályból a másikba megkönnyítve legyen. Rendes hallgatóul a M.-re csakis főreáliskolai vagy főgimnáziumi érettségi bizonyítványnyal lehet beiratkozni, rendkivüli hallgatóul ugyan e bizonyítvány nélkül is fölvehető az olyan ifju, ki 18. életévét betöltötte és a kellő intelligenciával bir, de tanulmányairól semminemü bizonyítványt nem kap, sem képesítő okiratot nem nyer. A rendes hallgatók a kötelezett tárgyakból minden tanévben előmenetelt tartoznak felmutatni s ezenkivül a második év végén, vagy a harmadik elején az első szigorlatot letenni. Csakis e szigorlat sikeres letevése után mehetnek tovább a harmadik évfolyamba, ahol már a szaktárgyakat hallgatják. E szigorlat az alapvető tárgyakból áll. További legalább is négy félévi tanulmányi idő után a végzett hallgatók második szigorlatot tesznek a szaktárgyakból, mire aztán oklevelet (mérnöki, gépészmérnöki, építészi illetőleg vegyészi oklevelet) nyernek. Tandíj félévenként 30 frt, beiratási díj évenként 5 frt.
A M.-et első sorban a M. tanácsa és ennek nevében és megbizásából másod sorban a rektori tanács igazgatja. Mind a két testület élén a rektor áll, kit a M. összes rendes és rendkivüli tanárai választanak a rendes tanárok köréből egy év tartamára, a lelépő rektor azonban ismét megválasztható. A szakosztályok élén a dékánok állanak. A rektor, prorektor, a dékánok és a gazdasági előadó, aki a tanári testület kebeléből öt évről öt évre választatik és a M. gazdasági ügyeit vezeti, alkotják a rektori tanácsot, mig a nagy tanács a M. összes rendes, rendkivüli, helyettes tanáraiból és a magántanárok választott képviselőiből áll. A tanszékek száma ez idő szerint 32. Az egyes tanszékekkel szertárak, gyüjtemények és laboratoriumok állanak kapcsolatban, amelyeknek évi dotációja jelenleg 32 300 frt. A könyvtárban van jelenleg 12 600 munka, 53 218 kötetben. A hallgatóság létszáma az 1895-96. tanévben 1149-re ment, ezeknek 43 százaléka a mérnöki, 40 a gépészmérnöki, 11 az építészi, 2 a vegyészi, 1 az egyetemes osztályba tartozott, mig 3 százalék rendkivüli hallgató volt. Szegényebb sorsu törekvő hallgatók számára ösztöndíjak vannak a M.-en rendszeresítve. Ilyet 1895. 71 hallgató élvezett összesen 17 677 frtnyi összegben. Ezen felül a kereskedelemügyi miniszter 40 ösztöndíj-állást szervezett évi 500 frtjával, melyet olyan hallgatók élvezhetnek, kik kötelezik magukat, hogy tanulmányaik bevégeztével az állam szolgálatába lépnek. A M. összes dotációja ez idő szerint 280 983 frt, amely összegből személyi járandóságokra megy 221 283 frt, dologi kiadásokra pedig 59 700 frt.
