Regulátor
Regulátor (lat.), a gépek hajtó és ellenálló erejében fellépő eltérések kiegyenlítésére való készülék; legáltalánosabban a gőz-, gáz-, petroleum-, viz- és az e fajta mótorok szabályozására használják. Működésük elve a forgó tömegben rejlő röpítő erőn alapszik, szerkezete függőleges tengelyre függesztett golyópárból áll, mely a tengelyen mozgó hüvelylyel van kapcsolatban, ugy hogy midőn a tengely sebesebb forgása a golyókban nagyobb röpítő erőt kelt, a fölszálló golyók karjai a tengelyen mozgó hüvelyt feljebb emelik. Ezzel a hüvelylyel kapcsolatban van a motorikus erőt szolgáltató gőz, gáz, levegő, viz v. petroleum bebocsátásának szabályozására való szellentyü vagy annak mozgató szerkezete, ugy hogy a R.-golyók emelkedését mindig az erőforrás fojtása vagy a hengertöltés csökkenése, sülyedését pedig az erőforrás szabadabb áramlása v. a hengertöltés növekedése nyomban követi. A gáz- és petroleumgépekben a R. háromféle módon szabályoz: 1. hátráltatja v. teljesen megakadályozza a gáz beömlését; 2. megakadályozza az égéstermékek egy részének kiömlését; 3. visszaszivatja az égéstermékek egy részét. A gőzgépeken pedig kétféle módon szabályoz: vagy a beömlesztő nyilásnak vagy pedig a beömlés idejének megváltoztatásával. Egyszerübb szerkezetü gépeken olyan R.-okat alkalmaznak, melyek az ellenerő növekedése esetén a beömlesztő nyilást nagyobbítják, csökkenése esetén pedig kisebbítik, hogy mindig olyan nagy feszüléssel lépjen a gőz a hengerbe, aminővel az ellenerőt a gép állandó forgása mellett legyőzni képes. ily szabályozó mellett a gőz mindig kisebb feszüléssel dolgozik a hengerbe, mint aminőre a kazánban fejlődött, kivévén azt az esetet, midőn az ellenerő legnagyobb a gép fokozott erővel dolgozik, mert ilyenkor a beömlő nyilás teljesen nyitva van. Ezért a szabályozásnak ezt a módját csak kisebb gépeken alkalmazzák, ahol komplikáltabb szerkezetek költségét nem birja el a tökéletesebb szabályozással elérhető haszon. A gőzbeömlés idejének szabályozása esetén a gép töltésfoka változik, ez a mód összetettebb szerkezetü R.-okat kiván, miért is bárha nagyon gazdaságos, eddig csak nagyobb és kényesebb természetü munkára készített gépeken alkalmazták, azonban ma már általános a törekvés a kisebb gépeknek is ily R.-okkal való szabályozására. Ezeket a R.-okat a fojtóan működőkkel szemben expanziós R.-oknak nevezik, mig a fojtóan működőket fojtószellentyüs R.-oknak.
A R.-ban fellépő röpítő erőnek a golyók súlyán kivül a szabályozó szerkezet mozgatására szolgáló erőt és a mozgó részek között fellépő súrlódást kell legyőznie. Amig a hajtó erő egyensúlyban van az ellenerővel, tehát amig a gép forgása állandó, a röpítő erő csak a golyók súlyát hordja s az állító szerkezet semmi befolyással sem bir a mozgó hüvelyre, ilyenkor az R.-nak hatása nincs; amint azonban a fordulatok száma növekszik, p. n-ről n+xn-re emelkedik, a hüvely fölfelé indul és a súrlódó erők működésbe lépnek s ellenállásukat a röpítő erő csak ugy képes legyőzni, ha a forgás xn értékkel növekszik. A hüvely lefelé haladásakor fellépő súrlódó erőket a golyók vagy egyéb nehezékek súlya v. acélrugók győzik le. Ezeket az erőket a röpítő erő tartja egyensúlyban, a hüvelyre működő ellenerőket tehát csak ugy birják el, ha a röpítő erő annyival kisebbedik, mint amennyi a fent nevezett ellenerők legyőzésére szükséges, vagyis, ha a forgás xn résszel kisebbedik, azaz n-ről n-xn-re csökken, ennek folytán a hüvely 2×n fordulat alatt mozdulatlanul áll. Jelezze a fordulatok számát a hüvely emelkedésének kezdetén n2, akkor n1 = n+xn, n2 = n-xn. Ha pedig azoknak a fordulatoknak a számát, melyek alatt a hüvely mozdulatlan marad, elosztjuk a rendes fordulatok számával, látni fogjuk: a rendes forgásnak hányadrésze alatt marad a hüvely mozdulatlan, vagyis meglátjuk, hogy mily mértékben érzéketlen a R. Ha ezt 1/k-val jelöljük, lesz
.
Ezt a kifejezést a R. érzékenységi fokának nevezzük.
A R.-okat a gőzgépekkel együtt szintén Watt találta fel s már első gőzgépein alkalmazta is; a Watt-féle lassu forgásu nagy golyós R.-okat azonban ma már nagyrészt kiszorították a könnyebb golyókkal működő gyors forgásu R.-ok. Ezek sokkal érzékenyebbek mint a lassu forgásu R.-ok, mivel nagyobb áttétellel forgatván, a gép forgásának változása náluk nagyobb számu fordulatváltozást idéz elő s igy a R. a gép forgásának csekélyebb változása után megkezdi működését. A gyors forgásu R.-ok szerkezete kissé komplikáltabb, mert itt a hüvely esésekor fellépő ellenerők legyőzésére rugókat vagy olyan nehezékeket kell alkalmazni, melyek a röpítő erőre nincsenek semmi befolyással. A lassu forgásu R.-ok közül a Watt-féle, a gyors forgásuak közül pedig leginkább a Porter-, Proell-, Kley-, Buss-, Gruson és a Tangye-féle R.-okkal találkozunk a gyakorlatban. L. Gőzgépek, Gázmótor, Gáznyomásszabályozók, Lokomotiv.
