Sarjak,
Sarjak, sarjképződés (granulatio), a gyógyuló sebeken és fekélyeken észlelhető hússzemcsék, melyek gazdagon erezett, fiatal sejtes kötőszövetből állanak és a keletkezett anyaghiány pótlását eszközlik. Ha a sarjadzás elért bizonyos fokot, akkor a sejtdús kötőszövetesen zsugorodik, az edények legnagyobb része kötőszövetesen elfajul és a S. hegszövetté változnak át. Megeshetik azonban, hogy jóval több sarj képződik, mint amennyi az anyaghiány pótlására szükséges, hogy e sarjszövet zsugorodásra való hajlamot nem mutat, sőt egyre tovább fejlődik és túltengett sarjak, vadhús képzéséhez vezet. Utóbbinak maró szerek által való eltávolítása ajánlatos. Ha a S. a normálistól eltérőleg nagyon puhák s a felület fölé magasan kiemelkednek, taplós (fungosus) S.-ról beszélünk: ha vérzékenyek s fájdalmasak, eretikus S.-nak hivjuk; ha pedig croupos vagy diftériás lepedékkel fedettek, akkor diftériás S.-ról szólunk. Ismételt agyvérbőségnél, főkép iszákosoknál, erősen kifejlettek a lágy agyburkon fiziologikusan előforduló S., az u. n. Pacchioni-féle szemcsék, melyek azonban érett vérszegény és sejtszegény kötőszövetből állanak és szemölcsös vagy bolyhos szerkezetüek.
