Zsinagóga

Teljes szövegű keresés

Zsinagóga (görög, héb. bét-hákneszet a. m. gyülekező hely), a zsidó imaház, mely a babiloni számkivetés alatt és még inkább utána a zsidó vallásos élet szabályozására tartott gyülekezetből fejlődött és az áldozatok mellőzésével az imádságba fektette az istentisztelet fő súlyát. Már az Ezra (l. o.) utáni első században Judea majdnem minden városában léteztek bizonyos helyiségek, hol szombat- és ünnepnapokon, valamint hétfőn és csütörtökön, mint vásárt- és törvénykezési napokon, Mózes 5 könyvéből tartottak felolvasásokat. Az illető fejezeteket eleinte szabadon választották, rendesen aram fordítással (l. Targum) és magyarázattal kisérték, később a prófétákból vet fejezettel (l. Haftora) megtoldották; az ez alkalommal elmondott imádságok a Zs. imarendjének alapja. Az ilyen Zs.-k már a második jeruzsálemi templom fennállása idején Palesztinán kivül is léteztek, közülök a leghiresebb az egyiptomi u. n. Óriás-templom, hol a gyülekezetet, mely a csarnok rendkivüli nagysága miatt az előimádkozó szavát nem érthette, a hagyomány szerint zászlók lengetése által figyelmeztették, valahányszor áment kellett mondani. A Zs. mellett rendesen iskolaház volt, melyben a törvényt tanították; gyakran maga a Zs. szolgált e célnak, mi még a középkorban is szokásos volt. Innét a Zs. később befogadott elnevezése: zsidóiskola (schola Judaeorum, Judenschule, a nép nyelvén idővel egyszerüen: Schull. Az V. sz. óta a Zs.-k építését megnehezítették, helyre, nagyságra és számra nézve bizonyos korlátok közé szorították s a zsidóknak már csak azért is, hogy a keresztények v. mohammedánok érzékenységét és féltékenységét ne ébreszszék, be kellett érniök a legigénytelenebb külsejü és berendezésü Zs.-k építésével; csak az újabb időkben találkozunk nagyobbakkal és díszesebbekkel, aminők hazánkban a pesti (dohányutcai), szombathelyi, pozsonyi (ortodox) és pécsi. Európában a legrégibb a prágai Altneuschul. A Zs. rendesen előcsarnokból és a tulajdonképeni templomból áll; az előbbiben, hol régebben a vallás ellen vétőket, vagy nagyobb botrányt elkövetőket kikötötték, mosdókészülék szokott lenni, melyet a belépő hivek kézmosásra használnak. Az utóbbinak kelet felé néző bejáratával szemben van a régi frigyládát helyettesítő, függönynyel (poroket) elfödött «szentség-szekrény» (arón-hákódes), mely a tóra- (l. o.) tekercseket tartalmazza. Előtte függ az «örök mécses» (nér-tamid), mellette rendesen a rabbinak ülése; régi és jelenleg az ortodox Zs.-kban tőle jobbra van az előimádkozó hely, mig a tóra felolvasását a templom közepén levő emelvényen (bima, álmemor) végzik, melynek a modern Zs.-ákban közvetlen a «szentség szekrény» előtt van helye; rendesen ott áll a szószék, valamint az asztal (sulkhan), melyre a felolvasásra használt tórát fektetik és mely mellett az előimádkozó (kántor) és többnyire a kar is végzik funkcióikat. Férfiak és nők elkülönítve ülnek, a férfiak a földszinten, a nők a karzaton, hol olyan nincs, sűrü rácsozat választja el a férfiakat a nőktől; újabb idő óta azonban itt-ott (hazánkban Kis-Cellen) a férfiak már együtt ülnek a nőkkel. Az ülőhelyek, amennyire csak szerét ejthetik, kelet felé néznek. Az isteni tisztelet megtartására legalább egy «minján», azaz tiz 13. életévét betöltött férfiu jelenléte szükséges. Modern Zs.-ban orgonaszó kiséri a karéneket és a héber imák mellett az ország nyelvén is, nálunk kizárólag magyar nyelven, végeznek imádságokat, kivált a szombat- és ünnepnapokra előirt imái «királyért és hazáért». Különben a Zs.-t a legnagyobb egyszerüség jellemzi, szobrok vagy festmények nem találhatók benne, mivel a zsidó felfogás az előttük való imádkozást szigoruan eltiltja. Csak a tórán lévő arany és ezüst ékszereket (klé-kódes) és a szentség szekrénye függönyét szokták díszíteni, rendesen koronával (kether), melyet oroszlánok és szarvasok, a hiterősségnek és buzgalomnak jelképei és csillagok vesznek körül, mely díszítések ellen azonban a régi szigoru zsidó felfogás soká folytatott makacs küzdelmet. A Zs. falaira a szentirásból vett verseket szoktak irni, vagy külön táblákon felaggatni. Átvitt értelemben a Zs. alatt értik a zsidóságot, ellentétben a kereszténységhez (ecclesia). Nagy Zs. (keneszet hágdóla), rabbinikai források szerint, az a 120 tudós tagból álló gyülekezet, mely Ezra (l. o.) elnöklete alatt a vallásos viszonyokat szabályozta, a szent könyveket gyüjtötte, rendezte és összeállította, a zsidó rituálét megállapította és a zsidó hagyománynak és törvénytudománynak kiváló ápolója volt; mint utolsó tagját a Kr. e. 292 körül meghalt Simon főpapot (az igazságost) említik.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages