Komáromi kapituláció.
Komáromi kapituláció. A világosi fegyverletétel után az osztrák hadsereg Komárom bevételét tűzte feladatául, melyet Klapka tábornok védett tekintélyes had élén 44,000 ember ellen. Többszöri sikertelen felszólítás és fenyegetés után, melyet Csorics osztrák altábornagy, Alcaini alezredes s aug. 26. Paskievics orosz fővezér, majd Haynau intéztek a várőrséghez, szept. 1-én kezdődtek meg az alkudozások a meghódolásra vonatkozólag, amikor a komáromi őrség 11 pontban állapította meg föltételeit. Ez alkupontok elfogadását osztrák részről megnehezítette az, hogy első pontjai az egész országra kiterjeszkedő föltételeket szabnak, igy: Adassék általános közbocsánat az országnak s az összes magyar hadseregnek, a magyar bankjegyek értékesíttessenek s mindazon hazafiak, kik külföldre akarnak utazni, útlevéllel láttassanak el. Csak midőn e föltételeket kihagyták, köttetett meg 1849 szept. 17-én Haynau hadiszállásán a Komáromtól félmérföldnyire fekvő Puszta-Herkályon a hódolati szerződés. A megadás föltételei: 1. A várőrség fegyver nélkül szabadon bocsáttatik. A tisztek kardjai tulajdon gyanánt megmaradnak. Oly tisztek, kik ezelőtt a cs. kir. hadseregben szolgáltak, külföldre szóló útleveleket nyernek. Akik ilyeneket nem kivánnak, szabadon hazabocsáttatnak, kivéve azokat, akik magukat önként jelentenék. A honvédtiszteknek, t. i. azoknak, akik ezelőtt nem szolgáltak, szabad tartózkodás engedtetik a hazában, minden fentartás nélkül jövendő alkalmazásukra nézve. A cs. kir. ezredbeli legénység közbocsánatot nyerve, mindazon egyénekkel együtt, akik időközben tiszti állásra léptek, szabadon elbocsáttatik s a későbbi törvényes üldözés elől valamennyien felmentetnek. 2. Külföldre szóló útlevelek mindazoknak adatnak, akik olyakat 30 nap alatt követelnek. 3. A tiszteknek egy havi díj, a legénységnek 10 napi zsold adatik osztrák bankjegyekben cs. kir. szabályszerü hadi illetmény szerint. 4. A várőrségnek kincstári utalványok kiadása által előidézett kötelezettségei kiegyenlítésére 500,000 pengő forintok fizettetnek osztrák bankjegekben. 5. A Komáromban lévő elnyomorodott s beteg harcosok jövője biztosíttatik. 6. Ingó és ingatlan magánvagyonát egyátalában mindenki megtartja. 7. Hogy hol, mikor s mily módon tétetnek le a fegyverek, később fog meghatároztatni. 8. Az ellenségeskedések ezennel mindkét részről megszüntetnek. 9. A vár hadi szokás s mindkét részrőli ratifikáció után átadatik. Kelt a Herkály-pusztán, szept. 27. 1849. Haynau, táborszernagy. Takács, százados. Gasparits, százados. Mednyánszky, alezredes. Rutkay, alezredes. Prágai, alezredes. Zichy Ottó gr., Esterházy Pál gr., Janik János, szabó Zsigmond, Kászonyi József ezredesek. Aschermann Ferenc, várparancsnok. Klapka György, vár- s hadsereg-parancsnok. E föltételek szerint október 2-án kezdődött meg a kapituláció. Először a dunahídfő és az elsáncolt tábor adatik föl. 3-án az ó- és újvárat s a Duna-szigetet, 4-én a Vágvonal, Nádorvonal védműveit s a városban levő kincstári épületeket adták át, 5-én reggel a honvédcsapatok igazoló jegygyel ellátva elhagyják a várat és a várost s azt egészen osztrákok szállják meg.
