Hengermű
Hengermű (l. a képmellékletet), az a mukagép, mely két ellenkező irányban mozgó és egyközüen állított hengeres testből, az u. n. hengerből áll és arra való, hogy a két henger közé tett mukadarabot kiszélesítse, megnyujtsa v. valamely alkra formálja. A szükséges nyujtás és alakítás céljából a henger kerületét bevágásokkal, u. n. üregekkel (kaliber) látják el; ha lapalaku testet (lemezt) készítünk, az üreget a két henger a maga teljes hosszuságában alkotja. Az 1. ábra B'B hengerpárja lapos, A'A hengerpárja pedig négyzetes vas
1. ábra. Hengersor.
hengerlésére szolgál. A komplikáltabb elakok készítésére, minő p. vasuti sin is, előhengerlő és kikészítő hengerpárt használnak. A 2. ábra az előbbit, a 3. ábra pedig az utóbbit láttatja. A lemezek hengerlésére való sima felszinü hengerpárt 4-5. ábra tünetei fel. Ha a hengerelt áru felszinén behorpadásokat vagy kiemelkedéseket akarunk, készíteni, akkor az üreget megfelelő kiugrásokkal vagy vájatokkal kell ellátni. A H.-vet leginkább fémek melegen vagy hidegen való alakítására hsználják. Több egymás mellett lévő hengerpárt hengresornak, a hengerekkel való alkítást hengerlésnek, a gyártmányt pedig hengerelt árunak nevezzük. Ha a hengersornak egymás fölött két hengere van, duo- vagy kettős-, ha pedig három hengere van, trio- vagy hármas H.-nek nevezzük. Legritkábban a négyes H.-vet használják. A legtöbb fémet csak izzó állapotában hengerelhetjük. Ide tartozik a vas és acél is. Minél izzóbb, tehát minél lágyabb az, annál jobban nyujtahtó, de annál kevésbé lapítható. Azonban a szélesítés fokozható és a nyujtás
2. ábra. Előhengerlők. 3. ábra. Kikészítő hengerpár.
csökkenthető, ha a henger átmérőjét növeljük és kerületi sebességét csökkentjük. Ezért kell az abroncsvas és a drót hengerlése a legisebb, de legsebesebben forgó és a lemezek hengerlésére a legnagyobb, de leglassabban forgó henger.
Mivel a fémeket a hengerek közt való egyszeri áteresztéssel a kivánt alakra idomítani nem lehet, a hengerlés művelte abból áll, hogy a kezdő üregből a munkadarabot a szomszédos kisebb üregbe s ebből megint egy mesik kisebbe és igy tovább dugjuk, mig csak a kivánt alakot magára nem öltötte. A lapos vas hengerlésére lépcsős hengerpárt is használhatunk.
Mivel a henger a tárgyat csak akkor nyujthatja és alakíthatja, ha ürege kisebb mint a tárgy keresztmetszete, ezért az üreget a tárgynál kisebb keresztmetszetüre készítik; a kisebbítés mértéke leginkább a tárgy anyagától, alkjától és hőmérsékletétől függ. A tapasztalat szerint a kovácsvasat egy üregen való átjártatáskor legfeljebb a keresztmetszetének felére vékonyíthatjuk, megassága az első üregben a hengerátmérő 1/10 -e, a többiekben pedig 1/20-a lehet. Mig a puha kovácsvasrudak gyártására való hengerek üregeinek fogyása leginkább 1/4 - 1/6 közt ingadozik, a kemény acélrudakat csak 1/10 - 1/15-del fogyó üregekben hengerelhetjük. A hengerek üregének helyes alakítása igen nehéz és bő tapasztalatokat kivánó feladat, ezért a nagyobb vasfinomító gyárakban e célra külön mérnökök vannak.
4. ábra Lemezhengerjárat nézete.
A hengerek átjmérőjét nem készítik egyenlő nagyra, az alsó henger rendesen kisebb (1,6-3,3, sőt néha 26 mm.-rel is), hogy a felső henger hasonló szögsebesség mellett nagyobb kerületi sebességet, u. n. feső nyomást kapván, jobban nyujtson, ennek következménye az, hogy a hengerelt rud lefelé görbül; miért is a munkás jobban megfoghatja. A munkadarab tulságos lefleé görbülését megadadályozzák a henger-üregek elé peckelt u. n. kaparókésekkel (hengerhorzsolókkal), melyeknek célja még az is, hogy a hengerre tapadó salak- és reveréteget lekaparják. Az 1. ábra lapos és négyzetes vas hengerlésére való hengersort láttat; d ahengervonógép tengelyére ékelt lendítókerék agya, ee' a tengelykapcsolás, gg állvány az FF fogaskerékpárt tartja. Az alsó fogaskereket a hejtótengelylyel a d' hüvely köti össze. Ha tehát az ee' a tengelykapcsolást beiktattuk, a két fogaskerék elkezd forogni, forgásukat az m tokok és az rr' cspok révén áthárítjuk a hh állvány tartotta BB' hengerpárra. Mivel B henger a q és p hüvely d" csp révén A hengerrel kapcsolatos, ez pedig c fogaskerekével az A' tengelyre ékelt c' fogaskereket forgatja, a B'B hengerpárarl egy időben forog az A'A hengerpár is. A hengerek hütésére szükséges viz az I csatornából a tt...csöveken folyik ki. A hengerszékeket rendesen
5. ábra. Lemezhengerjárat hosszanti metszete.
öntöttvasból készítik és az alapzatra erősített öntöttvas alptáblához ékelik, e célból az utóbbiknak az állvány helyén ferde nyulványuk va, melybe a hengerszék ferdére álakított talpa illik (l. a 8-9. és a 11. ábrát). Amint a 8-9. ábra előtünteti, a kettős hengerek a székében két csapágy, m és d van, az utóbbit hh rudak tartják. Az alsó csapágy nyitott, a fesőnek c fedele van, melyre a csekélyebb ellenállásu fémből (öntöttvasból) való i törő bakot helyezik. Erre nyom a g csapszegekkel tartott f sróftokba csabarodó e sróf. Az i törő bak arra való, hogy hengerlés közben az előre nem látható akadályok esetén ez törjön le és ne a henger csapja. A hengerszék b hornyaiba erősítik a hengerlóca tartóit, az eresztékeket és a kaparókéseket. A 6. ábrán nn a hornyot, d és c a hengerlócát, b a kaparókést és a az ersztéket jelenti. Két hengerszéket hengerállványnyá az nn kötőstrrófok egyesítenek. A csapágyakba vörösöntvény- vagy kemény ólomperzselyeket tesznek. A hengereket leginkább öntöttvasból gyártják. Az üreges hengereket az agyagba vagy homokba való öntés után a hengeresztergán pontos alakzók szerint lehengerlik, a lemezek hengerlésére pedig finoman csiszolt kérges öntött vashengereket és igen pontos munkához acélhengereket használnak. Két henger az állványban ugy fekszik, hogy 1-4 mm. hézag marad köztük; ezért a henger sugarának azt a távolságot veszik, mely a hatásos térköz felső vonalától, az u. n. hengerlővonaltól (. a 2. és 3. ábra pontozott vonala) a tengelyig mérhető. A kapcsoló csapok és hüvelyek belsejének a 7. ábrában eőtüntetett alakja van.
6. ábra. A hengerlóca, ereszték és kaparókés. 7. ábra. Kapcsoló hüvely és csap.
A lemezek gyártására való hengerlőt a 10. ábra láttatja. A hengerszékek alakja nagyjában olyan, mint a 4-5. ábrabeli szerkezet. Az alsó henger hengerszékbe öntött perzselyeken forog, a felső hengert pedig aa tartórudak révén a bb1 illetve cc1 emeltyükre akasztott súly tartja. A felső henger beállítására valók a szorító srófokra ékelt gg srófkerekek, melyeket a h kézikerékkel mozgatott végtelen srófok állítanak. A kaparókést m, a hengerlócát pedig l betü jelzi. A trio-hengersornak három egymás felett elhelyezett hengere van. Ide tartozik az ugynevezett Lauth-trio (10. ábra), melynek középső henger átmérője a felső és alsó henger átmérőjének mintegy fele. A közbülső hengert a surlódásokozta ellenállás forgatja. Igen finom lemezek hengerlésére (0,5 mm. alul) négyhengerü H.-vet is használnak, melynek két közbülső hengere kisebb átmérőjü, mint a legalső és legfelső henger.
A duo-hengersornak nagy hibája az, hogy a hengerek közül kifutó vasat, a következő üregen való áthengerlés céljából vissza kell vinni, ami ugy történik, hogy a hengereklt rudat vagy lemezt a felső henger felet áttolják. Ez a meddő ut nemcsak munka- és idő-, de nagy hőveszteséggel is jár. Ezen a bajon a trio-hengersorral segítenek. Az alsó hengerek közül kifutó rudat felemelik és a felső hengerek közé dugva, a másik oldalra áthengerlik. Azonban ez az emelgetés sok munkát kiván és az is nagy baj, hogy a közbülső henger a felsőnél és alsónál kétszer több munkát végezvén, hamarabb elkopik és jobban melegszik föl. Ezeken a bajokon a duo-hengerek jobbra és balra való forgatásával segíthetünk, csakhogy ehhez lendítőkerék nélküli gép kell (reverzáló gép) vagy pedig oly tenelykapcsolást kell a hengerek és a gép közé iktatni, hogy az előbbieki szükség szerint jobbra vagy balra forogjanak. Azonban a revelzáló gépeket a nagy darabok (nagy és tartozók, kazánlemezek, hajóborítások, stb.) hengerlésére használják, mert sok gőrzt
8-9. ábra. A hengerszék hosszanti metszete, nézete és keresztmetszete.
fogyasztanak és a mozgó részek megállításakor sok munka vész el.
Sima hengerekkel is lehet négyszögletes vasakat gyártani, ha a két fekvő henger elé két álló hengert teszünk. Az álló hengerek állításáva keskenyebb vagy szlesebb lapos vas készíthető, ezért nevezték el ezt a H.-vet egyetemes (universal) H.-nek. Amint a 11. és 12. ábrák láttatják, a két vizszintes AA henger alatt két merőleges BB henger áll; az előbbieket CC fogaskerékpár, az utóbbiakat pedig a felső E fogaskerék és a DE fogaskerekek révén az nm kúpkerékpárok forgatják. Az álló hengereket a c görbetengelylyel forgatott d végtelen csavarral aképen állítjuk be, hogy ez utóbbi az a csapágyakba kapaszkodó f sróforsó végére ékelt srófkereket forgatja. Az ellensúlylyal fölfelé nyomott vizszintes hengereket a már ismertetett módon kúpkerekekkel forgatott sróforsókkal állítják be. A függőleges hengerek a vizszintes hengerek előtt vagy mögött állalnak, mind a két esetben sebességüket ugy kell megállapítani, hogy a hengerlendő rudat ne duzzaszthassák.
10. ábra. A Lauth -trio, lemezek hengerlésére. Hosszanti metszet.
Hengerléssel gyürüalaku tárgyakat is készíthetünk, ilyenek a kréköv-H.-vek (tyres v. bandage-H.), melyeket a vasuti kocsik keréköveinek hengerlésére használnak. A hengerpár ezekben függőlegesen áll és az üregbe illesztett gyürüalaku kovácsolt vasdarabot az üreg egyneletes bővítése és a hengerek folytonos forgása közben alakítja ki. (A gyürüket, karpereceket s más eféle tárgyat is igy készítik.) A speciális H.-vek közé tartoznak a csőhengerlő gépek is (IV. kötet 780-781. oldala 23-25. ábra).
A H.-ket a használat szerint nevezik el. A bocs-H. (Zangewalzwerk) a kavaró kemencékben gyártott bocsok salakjának kisajtolására, de főképen a kalapács alatt nagyjában kikovácsolt bocs hengerlésére való. A nyers lapka-H.vel (Luppen- v. Rohschienenwalzwerk)
11. ábra. Egyetemes hengerjárat keresztmetszete.
készített nyerslapkákat ollóval szétvágják és a darabokat csomagokba - nyalábokba - kötvén, a forrasztó kemencében megizzítják és a rudvas- (Stabeisen-Walzwerk), alakvas. (Façoneisen-W.), sin- (Schienen-W.), lemez- (Blech-W.), drót- (Draht-W.) v. más hengersoron a kivánt alakra idomítják.
)
A hengerek méreteit a következő táblázat adja meg:
A lemez-H. kivánja a legvastagabb és a legkisebb sebességgel forgó hengereket, mert a lemezt aránylag alacsony hőmérsékletnél hengerlik. A hengerek méreteire vonatkozólag az alábbi táblázat tájékoztat:
Vékony lemezek hengerlésekor a hengernek percenkinti forgásszáma 40-, középvastagnál 25-30, vastagnál 20-22, 1,8 m. széles és 10 mm. vastag lemez hengerlése 60, 1 m. széles és 5 mm. vastag lemez hengerlése 20 lóerőt kiván.
A kihengerelt rudak vége és a lemezek széle rendesen szakadozott, azért a rudak végeit levágják, a lemezek széleit pedig körülnyirják.
12. ábra. Egyetemes hengerjárat hosszanti metszete.
