Kanárifa
Kanárifa v. kanáridió (növ., Canarium L.), a burseraceák magas fája; levele nagy, többnyire páratlanul szárnyalt virágfürtje egyszerü vagy összetett, gyümölcse csonthéjas, tojásdad vagy ellipszoid. Mintegy 50 faja Ázsia tropikus részein és az ind szigettengeren terem. A C. commune L. (Balsamodendron Zeylanicum Kunth), a Molukki-szigeten honos, de most egész Indiában ültetik. Magva dióízü (kanáridió) édes, bő olajtartalmu s nyersen vagy pirítva ehető; éretlenül hasmenést okoz; sóval főzeléknek elkészítik, sőt teába is adják. Lisztjéből jóízü kenyeret sütnek, sőt étel- és mécsolajat is sajtolnak belőle. Fája szolgáltatja az elemihez hasonló fehéressárga kanárigyantát, melyet főleg fáklyakészítésre használnak. Fájából hajót építenek vagy tüzelnek vele. Rendesen tele van élősködőkkel, fagyöngygyel, orchideával, harasztokkal és a Ficus benjaminá-val, ugy hogy a fát csaknem elpusztítják. A C. microcarpum Willd. K.-India és Kokinkhina fája; akkora mint egy almafa. Megfúrt fájából sárga, jóillatu olaj folyik; sebre, mázolásra, valamint damaragyántával meg egy kis mészszel keverve a hajó hasadékának betömésére is használják. Barna kemény fáját az asztalos dolgozza föl. A C. album Räusch. Khina és Kokinkhina nagy fája, elemit szolgáltat. Ötszögletü zöldessárga gyümölcsét fanyarsága ellenére is nyersen vagy befőzve mint az olajbogyót ugy élvezik, sőt orvosság is lesz belőle. a molukki C. rostratum Zipp. és C. legitimum Miq. meg a K.-indiai C. strictum Roxb. gyántája fekete dammara néven mint szurok használatos, a C. Bengalense Roxb. terméke a K.-indiai kopál, más faj K.-é Manillán a manillaelemi.
