ALOM
ALOM, (al-om) fn. tt. almot, tb. almok. A négylábu házi állatok alá ágyul vetett szalma, gazféle alyazat. Különösen így nevezik a sertések ágyazatát. Még a disznóalmot is eladná = igen fösvény. Km. Almot vetni. Kihányni a disznók almát. Népies gúnynyelven jelent vetetlen, összevisszahányt piszkos ágyat. Alomban fekszik, nem ágyban.
Gyöke akár azon al, melyből alá, alatt, alul származik, akár az, mely az alszik, alvás tőeleme, a tárgy mivoltára nézve egyremegy, t. i. az elébbi elemzésnél fogva = alyazat, barom alyja, a második szerint = alvásul vetett ágy.
