KURVA
KURVA, fn. tt. kurvát. 1) Szoros ért. oly nőszemély, ki testét bérért, díjért, haszonért akármely férfinak áruba adja, használatra engedi. Legkeményebb és gyalázóbb neve az ilyetén életü személynek. Hasonnevei: rima, ringyó, szajha, lotyó, czurhó, szingyola, czafra, czandra, szotyka, czula, czudri stb. 2) Szélesb ért. megesett leány vagy özvegy, ki fatytyat vetett. 3) Legszélesb ért. minden nőszemély, ki törvényes házasságon kivül él férfival. 4) Általán nőnevet becstelenitő czím, sőt mint ilyen átvitetik más személyekre is, pl. kurva fattya, kurva fiazta, kurva fia, kurva kölyke. Olyan, mint a kurva, azaz, szemtelen, mindenkihez oda szegődő. Kurv’ anyád, kurva legyen a bábád.
Értelemre és hangra megegyezik vele a szláv kurwa, a középkori latin curia, rokon a német Hure, latin scortum, angol whore, dán hore, finn huora, csuvasz kher stb. Ezen szó egyik nevezetes tanusága annak, mily változáson mennek néha által a szók jelentései. A ‘kurva’ máskép magyarul: kura, (pl. ‘kurafi’ szóban), melylyel megegyezik a leányt jelentő görög ξνρη, ξορα, lengyel czura, czurka. Ezen öszvehasonlításból valószinüleg azt lehet állítani, hogy a magyar kura és kurva eredetileg szintén leányt jelentett, s utóbb oly leány jellemzésére használtatott, ki szemtelen életre vetemedett volt. Így aljasodott el a menyecske nevezet a székelyeknél, hol rosz viseletü nőt jelent; így a legnemesebb jelentésű személy több vidékeken am. kurva, pl. személyeket tartani am. kurvákat. Sőt, midő azt mondják valakiről, hogy menyecskés, leányos, azt jelenti, hogy szemtelen menyecskékhez, leányokhoz jár. Ilyenek a czafra, czavira, csafrinka szók is, melyek tulajdonkép élénk, fürge leányt jelentenek, de egyszersmind a kurvának valamivel lágyabb kifejezései. A német Dirne is, megvető értelemben rosz életü leányt jelent. (Campe). Mi e szónak végelemzését illeti, gyöke kur, azon szók osztályához létezik tartozni, melyekben alapfogalom a könnyü mozgás, sürgölődés, ficzánkolás, milyenek a magyar kurittol, korcsola, húr, a latin curro, a görög χορυω, a német hurtig stb. Ezen alapfogalom látszik rejleni ezen magyar szókban is: lotyó, (lótó, futó) czafra azaz czafora, azaz ide oda forgolódó, csafrinka, csaforingó, mintegy csára forgó v. forga, szotyka a szotyog igétől. A leány és legény szók alapját is a mozgást jelentő l teszi, valamint a lebeg, leng, lejt, ledér és több másokban; V. ö. l. betü.
