íz1
íz1 – ‘a nyelvben keletkező érzet’; ‘étel, ital sajátos aromája’; ‘kellemes sajátság’: a nyelv, a stílus ízei; ‘lekvár’: málnaíz. Származékai: ízes, ízlel, ízlelés, ízlelő, izlés, ízléses, ízléstelen, ízletes, ízetlen, ízetlenség, ízetlenkedik.
Ősi uráli örökség: vogul et, osztják evel, zürjén isz, szelkup apt (‘szag, bűz’). A szaglás és az ízlelés érzéke közötti kapcsolatot az jelenti, hogy a kettő székhelye egymáshoz közel fekszik, és egy adott íz felismerésében fontosak az egyidejű szagingerek is. A konkrét ízlelés és a szemnek szóló tetszés között szintén kézenfekvő az értelmi átvitel, más nyelvek is azonos szóval nevezik meg mind a kettőt: latin gustus, német Geschmack, orosz vkusz.
