penta-
penta- – ‹idegen összetételek előtagjaként› ‘öt’. – pentaéder: ‘ötlapú mértani test’. – pentagon: ‘ötszög’. – pentagondodekaéder: ‘tizenkét szabályos ötszögből álló mértani test’. – pentagramma: ‘ötágú csillag mint ókori, varázserejű jelkép’. – pentameter: ‘négy egész és két fél lábból álló daktilusi verssor’. – pentaprizma: ‘ötoldalú üveghasáb tükörreflexes kamerák keresőjében. – pentatlon: ‘öttusa’. – pentaton: ‘ötfokú ‹zenei skála›’.
A görög pente (‘öt’) összetételei; a második elemekre nézve lásd dodekaéder, trigonometria, gramm, metrum, prizma, atléta, tónus. Lásd még pentateuchus, puncs.
