csavar
csavar – ‘‹igeként ›hossztengelye körül fordít, teker’; ‘‹főnévként› spirális menetű hengeres vagy kúpos test különböző gépelemek, alkatrészek összeerősítésére’; ‘hasonló elven működő hajtó- illetve húzóelem’: hajócsavar, légcsavar, csavarszárny. Származékai: csavargat, csavarodik, csavarint, csavaros.
Valószínűleg a kavar ige párhuzamos alakulata, mint a csábul a kábul ige mellett. Nagyon tetszetős a türk csavür, csagatáj csavur, karakalpak csuvur (‘fordít’) szavakkal való egybevetés mint a ~ ótörök származásának bizonyítéka, ám a hangfejlődés törvényei szerint ilyen török előzményekből nem ~, hanem csór-féle szóalak keletkezett volna, mint a szór ige bizonyítja. A ~ főnévi értelme a nyelvújítás idején alakult ki. Lásd még csavarog.