Agamemnón
Agamemnón – mükénéi király, Atreusz fia és Menelaosz bátyja. Gyermekkorában fivérével együtt Tündareosz spártai királyhoz menekült, mert unokafivérük, Aigiszthosz bosszúból megölte apjukat, hogy az ő apja, Thüesztész vehesse át az uralmat. Felnőve ~ hazatért, megölte a bitorlót, de apja gyilkosának megkegyelmezett. Feleségül vette Tündareosz és Léda lányát, Klütaimnésztrát, erőszakkal elragadva őt első férjétől. Négy gyermekük született: Oresztész, Khrüszothemisz, Élektra és Iphigeneia. Mikor sógornője, Helené elrablása miatt kitört a trójai háború, ~t az egyesült akháj hadak fővezérévé választották. Auliszból a hajóhad nem tudott kiindulni; Kalkhasz jós szerint Artemisz haragját kellett a vezérnek egy korábbi vétkéért kiengesztelnie lánya feláldozásával, hogy kedvező szelet kapjanak. ~ hazug szín alatt Auliszba hívatta Iphigeneiát, s feláldozta. A tízéves háború utolsó esztendejében összetűzött Akhilleusszal; ezzel majdnem kockára tette az akhájok győzelmét. Trója feldúlása után rabnőként vitte magával a jóstehetségű királylányt, Kasszandrát, s két gyermeket is nemzett vele. Hazatértekor felesége és Aigiszthosz, aki távollétében az asszony szeretője lett, orvul meggyilkolta. – ~ ellentmondásos alak, gyűlölni és szánni való, de legfőképp a végzet bábja: utolsó előtti szem az iszonyú gyilkosságok, bosszúk és ellenbosszúk véres láncolatában, amely Tantalosztól Élektráig húzódik. ~ alakját a legplasztikusabban Homérosz Iliásza rajzolja ki: e mű központi témája a sérelem, amely részéről éri Akhilleuszt, Akhilleusz sértett haragja, majd visszatérése a harcba. ~ itt dölyfös, erőszakos, kicsinyes, a harcban azonban hősiesen helytáll. Aiszkhülosz Oreszteia c. drámai trilógiájának első része az Agamemnón, ennek hőse visszautasítja asszonyának mesterkélten túlzó magasztalását, így öntudatlanul, de méltósággal lép közeledő halála elé. Euripidész Iphigeneia Auliszban c. tragédiájában ~ ugyan a táborba csalja lányát oly ürüggyel, hogy Akhilleuszhoz akarja nőül adni, de maga is megretten a lépéstől; még Menelaoszt is meggyőzi, hogy nem követelhet tőle ilyen áldozatot – ám végül mégis lánya haláláról dönt, mert fél, hogy a harcra felkészült sereg mindnyájukat megöli, ha nem teszi lehetővé az indulást. Később Seneca, Hans Sachs, Alfieri és Hauptmann írtak tragédiát ~ haláláról. Életsorsának modern kori, áttételes örököse Ezra Mannon O'Neill Amerikai Elektra c. tragédiájában.
