Csóri vajda
Csóri vajda – cigánytörzs feje Arany A nagyidai cigányok c. komikus „hősköltemény”-ében. A nagyidai várat, amely már 17 napja a császári csapatok ostroma alatt volt, az élelem fogytán rejtekúton elhagyta Gerendi kapitány s tucatnyi katonája, s a vár védelmét ~ra és cigányaira bízták azzal az igérettel, hogy rövidesen visszatérnek. A gyülevész cigánysereg némi huzavona után kapitányává és a majdani Cigányország vajdájává választotta ~t, s ennek örömére nagy vígasságot csaptak, felették az utolsó falat élelemtartalékot, elpufogtatták az összes puskaport, s mély álomba merültek. Álmában ~ csodás kincseket talált és gigantikus méretű csatában győzte le az ellenséget. Másnapra kelve látták, hogy az ellen elvonulóban van, s csúfondáros kiáltásokkal búcsúztatták őket. Az ostromlók, akik vezérük, Puk Mihály hibájából az éjszaka reménytelen helyzetbe kerültek, így megtudták, hogy nem kell tartaniuk többé ellenállástól; a várat órák alatt bevették, és ebrudon hányták ki a vezért hadinépével együtt. – A költemény való történelmi esetet dolgoz fel: az Izabella kezén lévő várat Perényi Miklós védte 1556-ban I. Ferdinánd vezére, Pucheim ellen, jobb híján cigány katonákkal, akik valóban az elvonuló sereg után kiabálták, hogy elfogyott a puskaporuk. A visszatérő Pucheim bevette a várat, s a cigányokat lenyakaztatta. Megjelenésekor (1851) a költeményt a nemrég elbukott szabadságharc szatírájának értették, és ezt lényegében és utóbb a költő is beismerte, ami óhatatlanul azt jelenti, hogy a szóvirágos beszédeket tartó, hatalomvágyó és az álmot a valósággal összevétő ~ nem másnak, mint Kossuthnak a karikatúrája.
