Eduard
Eduard – jómódú birtokos Goethe Vonzások és választások c. regényében. Érett éveiben, megözvegyülve feleségül vette ifjúkori szerelmét, a közben ugyancsak özvegyen maradt Charlottét. Miközben a birtok fejlesztésével is foglalkozva őszies boldogságra rendezkedtek be, ~ hosszabb tartózkodásra hívta meg barátját, a kultúrmérnöki dolgokban járatos, művelt és zeneszerető Kapitányt, majd felesége javaslatára magukhoz vették annak unokahúgát, Ottiliát, aki nem találta helyét nevelőintézetében. Az idillnek ezzel vége szakadt: ~t megbabonázta a gyengéd lány rejtelmes szépsége, míg az asszonyban éppoly hirtelen és heves vonzalom támadt a Kapitány iránt. ~ szerelmét Ottilia is viszonozta, de nagynénjére való tekintettel érzelmeit magába fojtotta. A tarthatatlan helyzetben ~ hosszabb időre hadba vonult, hogy távolléte, netán halála hozza meg a megoldást, s a Kapitány is másutt vállalt megbízatást. Közben megszületett Charlotte és ~ gyermeke, akit már érzelmi zűrzavaruk idején nemzettek, és akin titokzatos módon a kapitány vonásai és Ottilia szeme voltak felismerhetők. A háborúból hazatérve ~ válni akart, de Ottilia, aki szándéktalanul a kisgyermek halálát okozta, hallani sem akart a házasságról; némaságot fogadott, s ételt-italt elutasítva elsorvadt. ~ nem sokkal élte túl szerelmesét. – Ebben a sokat vitatott öregkori regényében Goethe ~ és a többiek érzelmeinek bonyolult változásait természettudományos alapossággal igyekezett követni (az eredeti cím voltaképp kémiai fogalom: cserebomlás!), egyben kidolgozta változatait a bölcs lemondásnak, megmutatva annak fennkölt nemességét, de tragikus következményeit is.
