Mephistopheles
Mephistopheles [mefisztofelesz] – a Sátán egyik megjelenési formája, a hét főördög egyike, a második a bukott angyalok közül. A név valószínűleg héber elemekből áll, de értelme bizonytalan; talán 'romboló hazug', talán 'a jó elpusztítója'. Marlowe Doktor Faustusában Mephistophilis a név alakja, Goethe Faustjában Mephisto. A démon Faust (Faustus) idézésére jelenik meg, és felajánlja szolgálatait: ifjúságot, vagyont, rangot és sikert ígér az agg tudósnak huszonnégy év tartamára, cserébe a lelkéért. Marlowe ~e tépett lélek, a bukott angyal, aki a sátáni gőg és a sötét kétségbeesés közt inog; közben a vásári mulattató, a vásott csínyek mestere is kibukkan belőle (ez a középkori moralitások öröksége), s végül mesterét valóban kárhozatra ragadja. Goethénél ~ bonyolultabb alkat, cinikus, világfias, fölényes entellektüel, frivol és agyafúrt. Korántsem tragikus alkat, mint Marlowe-nál, s hatalma is megcsappant, végül pedig nevetségessé válik: az angyalok, miközben ő a szépet teszi nekik, elcsenik az orra elől fáradozásának bérét, Faust halhatatlan részét.
