Oresztész

Teljes szövegű keresés

Oresztész – mükénéi királyfi, Agamemnón és Klütaimnésztra fia. Mikor anyja és Aigiszthosz megölték apját, az ő élete is veszélyben forgott, de huga, Élektra és a dajkája segítségével sikerült elmenekülnie. Sztrophiosz pókhiszi királynál talált menedéket; hét év múltán barátjával, a király fiával, Püladészszal titkon visszatért Mükénébe, és Élektra segítségével megölte apja gyilkosait. Az anyagyilkosság miatt a lelkifurdalás megtestesítői, az Erinnüszök vették üldözőbe; ~ a delphoi-i jósdához fordult, amelytől már korábban megkapta tettéhez a jóváhagyást. Apollón a jósnő szavain keresztül a tauroszok földjére (Krim) küldte ~t a kherszonészoszi Artemisz szoborért, amit sikerült is elhoznia, s közben föllelte holtnak hitt nővérét, Iphigeneiát. Mükénében megölte Aigiszthosz fiát, a bitorló Alétészt, s elfoglalta végre apja trónját. Ő Hermionét vette feleségül, barátja, Püladész pedig, aki minden útjára hűségesen elkísérte, Élektra férje lett. – ~ igen nagyszámú, főleg drámai írásműben szerepel Élektrával együtt az ókortól napjainkig. A bosszúállás eseményét ezek jórészt egyezően adják elő; hatásos drámai elem mindben, hogy ~ és barátja kilétüket rejtve lépnek az uralkodópár elé, ~ halálának álhírét hozzák, s amikor a gyilkosok már ujjongnak hamis biztonságérzetükben, akkor sújtanak le rájuk. Annál eltérőbb beszámolók maradtak fenn a későbbi eseményekről, főleg az ókori szerzőknél. Aiszkhülosz Eumeniszek c. drámájában az őrjítő bosszúistennőktől űzött ~ eredménytelen tisztulási szertartása után Apollón tanácsára Athénba menekül, s Athéné meg a városi törvényszék, az Areopagosz elé terjeszti ügyét. A bírák szavazata egyenlő, az istennő dönt ~ javára, védőjének, Apollónnak érvét idézve, hogy nagyobb bűn férjet, mint anyát megölni. Euripidész tragédiája, az Oresztész szerint míg a címszereplő bűntudatától marcangolva magánkivül hever a palotában, eljönnek a megölt anya rokonai, Tündareosz, Helené és Menelaosz, és követelik Mükéné polgáraitól, hogy ítéljék halálra az anyagyilkos testvéreket. Ezek Püladész segítségével tuszul ejtik Helenét és lányát, Hermionét; végül Apollón teremt rendet, s ~t Delphoiba küldi. – ~ tettének, anyja megölésének megítélése az eredeti mítoszban az anyajog és apajog ütközését és e harc kimenetelét jelzi. Az Erinnüszök a vérségi kapcsolat elleni vétséget bosszulják; Apollón és Athéné a férfi elsőségét hangsúlyozzák. Aiszkhülosznál még csak egy szavazat dönt az apajog mellett; Szophoklésznál semmi kétség nem merül fel ~ tettének jogossága felől. Euripidészt nem a jogosság dilemmája izgatja, ő a szinte patologikus lelkiállapotot, a feloldhatatlan konfliktust festi és boncolja kedvére. Voltaire és Alfieri Oresztész c. tragédiái az anyagyilkosság vádja alól igyekeznek tisztázni hősüket; náluk ~ csak véletlenül, Aigiszthoszra sújtva sebzi halálra anyját, aki iránt Élektra is szánalmat érez. ~ jellemét és sorsát modern környezetben O'Neill Amerikai Elektra c. tragédiája élesztette fel Orin alakjában.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages