Störr Jakab
Störr Jakab – holland hajóskapitány, Füst Milán A feleségem története c. regényének egyes szám első személyben mesélő hőse. A nagy termetű, nagy természetű férfi fiatalon jutott kapitányi ranghoz és némi vagyonhoz. Feleségül vette Lizzyt, egy filigrán francia nőt, és Párizsba költözött vele, ám az asszony hódolója, a költő Dedin kéretlen harmadikként épült bele kapcsolatukba. A féltékeny ~ lázongott, válással fenyegetőzött, majd rávette feleségét, hogy költözzék vele együtt Londonba, ahol ő előnyös üzleti ajánlatot kapott görög barátjától, Kodor hajómágnástól. Ezután ~ szeretett bele egy rajongó ír kisasszonyba, Miss Bortonba, és közben viszonyba kezdett Kodor barátnőjével is. Ekkor felbukkant újra felesége szeretője, s ~ rajtakapta őket, amint vonaton szöktek előle; erről írásos vallomást csikart ki tőlük, s ennek alapján elvált feleségétől. Évekig járta a világtengereket, vagyon szerzett, majd visszavonult, passzióinak élt, egy fiatal nőt akart feleségül venni: s akkor egy nap Párizsban mintha a feleségét látta volna meg az utcán. A látomás eltűnt, ő pedig lázasan nyomozni kezdett. Megtudta, hogy Lizzy évekkel korábban meghalt, ám az ő nyugalma oda lett, továbbra is eszelősen csak arra várt, hogy egyszer az utcán megpillantja őt „kedvesen tipegve, ismerős lépteivel”. – A nehézkes északi ember nehezen követi az apró mediterrán nő érzelmi és kedélybeli csapongásait, kiismerhetetlen rejtély számára Lizzy. Erre hol rezignált közönnyel, hol a dühös féltékenység rohamaival reagál. Szenvedélyét leginkább az csigázza fel, ha úgy érzi, hogy az asszony végképp kicsúszik a kezei közül, amikor viszont aránylag biztos lehet felőle, akkor ő veti magát szerelmi kalandokba. A végletek közt ide-oda lengő érzéseiből csak akkor lesz szerelmes megszállottság, amikor annak tárgya már nem él, az örök változatlanság és elérhetetlenség távolába kerül. Hősén keresztül az író azt sugallja, hogy az ember alkatilag képtelen a boldogságra, mert ha adódik is lehetősége rá, ellöki magától.
