Thészeusz
Thészeusz – athéni király, Aigeusz és a troizéni Aithra fia, bár a monda egy változata szerint Poszeidón tengeristen nemzette. Aigeusz eltávozott Troizénből, s mikor anyjától búcsút vett, leendő fia számára egy szikla alá kardot és sarut rejtett el. Amikor ~ felnőtt, felemelte a hatalmas sziklát, a tárgyakat magához vette; ezután rendkivüli hőstettek sorát vitte végbe, míg Athénba ért, és ott apjával megismertette magát. Harcban megölte ellene támadó nagybátyja, Pallasz tizenöt fiát, a Pallantidákat. Ezután önként Knósszoszba hajózott a Minótaurosznak szánt áldozatok között. Ott Minósz leánya, Ariadné beleszeretett, hozzásegítette a hőst, hogy megölje a szörnyet, s elhajózott vele. ~ azonban a boldogtalan lányt otthagyta Naxosz szigetén; az istenek büntetéséből megfeledkezett ígéretéről, hogy szerencsés hazatérése esetén hajója fekete vitorláit fehérre cseréli, s ezzel agg apja halálát okozta. Athén királyaként részt vett egy sor híres vállalkozásban, a kalüdóni vadkanvadászaton, az argonauták utján, Héraklészt pedig az amazónok elleni hadjáratában segítette. Innen hozta magával rabnőként Hippolütét (vagy Antiopét), akitől balsorsú fia, Hippolütosz született. Utóbb Ariadné hugát, Phaidrát vette feleségül, aki két fiút szült neki, Démophónt és Akamaszt, de ez a házassága is szerencsétlenül végződött. Barátságot kötött korábbi ellenfelével, Peirithoósz lapitha királlyal, és amikor mindketten megözvegyültek, együtt elrabolták ~ számára Helenét, majd leszálltak az alvilágba, hogy Peirithoósz számára Perszephonét szerezzék meg. Az esztelen vállalkozásból csak ~ jutott vissza a napvilágra barátja, Héraklész jóvoltából; távollétében Helenét visszavívták fivérei, a Dioszkuroszok, és Menesztheuszt ültették Athén trónjára. Hóbortos kalandjaival ~ eljátszotta népe szeretetét; száműzetésben halt meg Szkürosz szigetén, s maga a sziget királya, Lükomédész ölte meg. – Bár ~ a görögség egyik legnevesebb hőse, egyetlen nagyobb ókori irodalmi műnek sem lett középponti alakjává. Minósz előtti bátor fellépéséről és keserű hazatéréséról szól Bakkhülidész két kardala és Catullus egy hosszabb költeménye. Jelen van ~ a Phaidra és Hippolütosz történetét feldolgozó tragédiákban (Euripidész, Racine) mint elhamarkodott ítéletéért fia halálával bűnhődő apa. Euripidész Oltalomkeresők és Szophoklész Oidipusz Kolónoszban c. drámáiban mint a városához menedékért vagy oltalomért fordulók készséges segítője szerepel, aki a harcot is vállalja azokért, akiket védelmébe vett. Fellép Shakespeare Szentivánéji álom c. vígjátékában mint Athén igazságtevő királya; igazában inkább reneszánsz fejedelem, akinek udvarában, az amazon királynéval való menyegzője alkalmából, a mesteremberek bohókás színi jelenetet mutatnak be. A művet egyébként valóban egy főuri esküvő ünnepségein adták elő Londonban.
