A GYŐRI PROGRAMTÓL A HÁBORÚ KEZDETÉIG 1938–1941

Teljes szövegű keresés

19A GYŐRI PROGRAMTÓL A HÁBORÚ KEZDETÉIG 1938–1941
Németország gyors ütemű háborús készülődése a magyar vezető köröket is lépésre késztette. Szükségessé vált a korszerű honvédelem ipari, gazdasági alapjának létrehozása, az elavult fegyverzetű, rosszul felszerelt hadsereg felkészítése, a kor színvonalának megfelelő – vagy azt megközelítő – légierő, légvédelem és légoltalom kiépítése.
A honvédelem átfogó és viszonylag gyors fejlesztését 1938. március 5-én Győrben jelentette be Darányi Kálmán miniszterelnök. A „győri program” 20néven ismertté vált fejlesztési terv célkitűzéseit itt fogalmazta meg.
Hadi hadrend, 1938
 
Békehadrend, 1938
A) Repülődandár
 
 
5. önálló vadászosztály (ezred)
1/I. vadászosztály 1–3. szd.
2. vegyes bombázóezred:
2. bombázóezred:
2/I. éjjeli bombázóosztály 1–2.
 
változatlan
2/II. könnyűbombázó osztály 2–5.
 
változatlan
3. könnyűbombázó ezred:
3. bombázóezred:
3/I. könnyűbombázó osztály 1–3.
 
változatlan
3/II. könnyűbombázó osztály 4–5.
 
változatlan
B) Fővezérségközvetlen alakulatok
 
 
106. ö. vadászosztály 1–3. szd.
1/II. vadászosztály 4–6. szd.
109. ö. távolfeld. osztály 1–2. szd.
1. ö. távolfeld. osztály 1–2. szd.
101. futárraj
 
 
C) Seregtestekhez beosztva
 
 
I.
hadtest:
 
 
 
I. közelfelderítő szd.
 
változatlan
 
I. futárraj
 
 
II.
hadtest:
 
 
 
II. futárraj
 
 
III.
hadtest:
 
 
 
III. futárraj
 
 
IV.
hadtest:
 
 
 
IV. közelfelderítő szd.
 
változatlan
 
IV. futárraj
 
 
V.
hadtest:
 
 
 
V. közelfelderítő szd.
 
változatlan
VI.
hadtest:
 
 
 
VI. futárraj
 
 
VII.
hadtest:
 
 
 
VII. közelfelderítő szd.
 
változatlan
 
VII. futárraj
 
 
1.
lovasdandár:
 
 
 
VI. közelfelderítő szd.
 
változatlan
2.
lovasdandár:
 
 
 
II. közelfelderítő szd.
 
változatlan
3.
gépkocsizó dandár:
 
 
 
III. közelfelderítő szd.
 
változatlan
 
„A program fő összege egyezer millió, azaz kereken egymilliárd pengő volt. Ennek az összegnek közvetlenül, és részben közvetve honvédelmi célokat kell szolgálni, ideértve a légvédelem céljaira szükséges kiadásokat is… Körülbelül ötéves időszak ez, amellyel, mint a végrehajtás periódusával számolnunk kell …”21 A győri programot 1938 májusában az országgyűlés törvénybe iktatta. A törvény 600 millió pengő beruházást irányzott elő a hadsereg közvetlen fejlesztésére, 400 milliót pedig a honvédelem közvetett céljaira.22
21 Berend T. Iván–Ránki György: Magyarország gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. 279. old.
22 Magyarország története 1918–1945. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 942. old.
Több, a közelmúltban megjelent magyar szakkönyvben megtalálható a légierő fejlesztésére szánt összeg felhasználásának részletes leírása, ezért ezzel nem foglalkozunk.23A katonai infrastruktúra fejlesztésére szánt összegen belül 30 millió jutott légoltalmi célokra. A győri program meghirdetése után Magyarország teljes erővel megindította az újrafegyverkezést, amelynek ütemét az 1938. őszi, müncheni egyezmény és az I. bécsi döntést követően a Felvidék magyar lakta területeinek visszacsatolása meggyorsította. A kézzelfogható közelségbe került további területi revízió a kisantant államok hadseregeivel azonos értékű és felszereltségű honvédséget követelt. Ezért 1939. február 25-én a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elhatározta, hogy a fegyverkezési programot két év alatt, 1940. augusztus 1-jéig be kell fejezni.24
23 Dombrády Loránd: A magyar gazdaság és a hadfelszerelés 1938–1944. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.
Dombrády Loránd–Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919–1945. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.
M. Szabó Miklós: A magyar királyi honvéd légierő a második világháborúban. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.
24 Magyarország története. 942. old.
A légierő rejtett időszakának az 1937-es év vetett véget, amikor is a kisantant államokkal való viszony alakulása nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar fegyverkezési egyenjogúság formális elismerése már nincs távol. Erre a jugoszláviai Bledben, 1938. augusztus 23-án került sor, és 1938. szeptember 28-án megjelent a rendelet a piros-fehér-zöld, ék alakú hadijel rendszeresítéséről a légierőnél.25
25 HLT. 3283/eln.1. Vkf. – 1938.
A gépek törzsére, a feladatkört jelentő betű és a sorszám (V = vadász, B = bombázó, F = felderítő, G = gyakorló, I = iskola) ugyancsak ekkor került. A magyar légierők 1938. évi hadrendje a rendelkezésre álló erők csoportosítását is tartalmazza.26
26 HLT. 618/Bbk–1.a.–1938. (X. 10.) HM 2847.
(Ezzel szemben az I. hadt. 38.10.06/6 Hdm.–I. 1938. irat szerint a 4. és 5. [későbbi IV. és V.] századok nem mozgósítanak. Az ezredeket 1940-ig, a mozgósításkor úgy nevezték, mint 1938-ban békében, csak a távolfelderítő osztály száma volt mozgósításkor 101. ö.)
Ebben az időszakban a repülőszázadok általában kilenc gépből, a rajok pedig 3-4 gépből álltak. A bombázó-, illetve vadászosztályhoz max. 30; az ezredhez pedig 60 repülőgép tartozott. (Táblázatot lásd: 19. old.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages