A Földközi-tengeri Szövetséges Hadászati Légierő

Teljes szövegű keresés

A Földközi-tengeri Szövetséges Hadászati Légierő
Az észak-afrikai hadműveletek befejezése, a franciaországi (normandiai) partraszállás közelgő határideje szükségessé tette a Földközi-tengeri Légierő Parancsnokság (MAC) átszervezését. Ez a folyamat 1943. szeptember elején kezdődött, és az év végéig tartott. A hadműveletek során széttelepített amerikai kötelékeket – közöttük a 9. USA légi hadsereget is – a 12. USA légi hadsereg alárendeltségébe utalták. A brit 205. BG kilenc századából három kanadai századot (a 331. Winget) visszarendelték Nagy-Britanniába. Ezt a winget májusban ideiglenesen átadták az észak-afrikai hadműveletek részét képező éjszakai hadászati bombatámadásokhoz. Tedder marsallnak – a MAC parancsnokának – arra a kérésére, hogy a három Wellington-századot az olaszországi hadműveletek kezdetén ne hívják vissza a hadszíntérről, Portal marsall – a brit légierő vezérkari főnöke – azt válaszolta, hogy a német légierő ezen a hadszíntéren lényegében megsemmisült, ezért vonják vissza a „Tidalwave” Liberatorokat, valamint a kanadai Wellingtonokat. A három kanadai század ezt követően néhány hétig még Tunéziában maradt.246 A 9. USA légi hadsereg parancsnoksága szeptember elején kezdte meg előkészületeit a Nagy-Britanniába történő áttelepülésre. A harcászati bombázókötelékei március óta tunéziai és algériai támaszpontokon tartózkodtak, ekkor már csak a két Liberator BG állt az irányítása alatt. Szeptember 22-én – miután a Liberatorok egy görögországi bevetésről visszatértek – a parancsnokság Nagy-Britanniába hajózott, hátrahagyva két B–24-es BG-t, két B–25-ös BG-t és három P–40-es FG-t, ezzel a 9. USA légi hadsereg észak-afrikai működését befejezte.247
246 Tedder, Lord Arthur. With Prejudice. The War Memoirs of Marshal of the Royal Air Force Lord Tedder. Cassel, London, 1966. 459–463. old.
247 Maurer: I. m. A repülőszázadok történetéből összeállította a szerző – R. L.
Az október 9-én kelt tervezet és a 22-én kiadott végrehajtási utasítás alapján egy új amerikai hadászati légi hadsereg szervezése kezdődött Tunéziában. Ennek első ütemeként a XII. USA bombázóparancsnokság hadászati bombázóiból november 1-jén Tunéziában, Tuniszban megalakult a 15. AAF, az amerikai szárazföldi haderő 15. légi hadserege J. H. Doolittle tábornok parancsnoksága alatt.248
248 AAF. II. kötet 564., 567. old.
Az újonnan szervezett amerikai légi hadsereg első hadászati kötelékei a Massicault, Depienne és Oudna támaszpontokon állomásozó 2., 97., 99. és 301. B–17 Flying Fortress BG-ok, továbbá a Bengazi, Benina líbiai támaszpontokról a tunéziai Hergla és Enfidaville repülőterekre irányított 98. és 376. hadrendi számú B–24 Liberator BG-ok voltak. Ezzel párhuzamosan adták a hadszíntéren levő három P–38 Lightning FG-ot is távolsági kísérővadász-feladattal a 15. AAF-nak. Az említett három FG-ból az 1-es és a 14-es Djedeida és Ste-Mariedu-Zit támaszpontokon, a 82. FG pedig ekkorra már a dél-olaszországi Lecce repülőterén állomásozott, és itt csatlakozott a 15. AAF-hez.249
249 Mint a 247. sz. jegyzet.
A 15. AAF szervezési terve szerint 1944. március 31-re 21 bombázó- és hét vadász-grouppal kellett rendelkeznie az új USA hadászati légi hadseregnek.250
250 AAF. II. kötet 566. old.
1943. október 28-án a brit 8. hadsereg elfoglalta Foggiát, és ezzel lehetővé vált az 1943 elején tervbe vett dél-európai célpontok rendszeres bombázása 100és a hadászati fontosságú dunai vízi út aknásítása. Budapest 750–800 légvonalkilométer távolságra került a körzetben kiépítésre tervezett repülőterektől.
A repülőterek elkészültével tizenkét ellenséges, illetve megszállt ország a bombázók hatósugarán belülre került, számos katonailag és gazdaságilag fontos célponttal, közöttük 52 olajfinomítóval, amelyeknek évi össztermelése elérte a 11 825 000 tonnát.251
251 AAF. II. kötet 574. old.
A 8. brit hadsereggel szinte egyidejűleg érkeztek Foggiába és környékére az amerikai repülőtér-építő alakulatok, s nyomban a repülőterek helyreállításába, bővítésébe és újabbak építésébe fogtak. Október végén az Engineer Petroleum Distribution Company megkezdte az üzemanyag-vezetékek fektetését és a szivattyútelepek építését Manfredonia–Foggia között. Bár az állandó esőzés, a kevés munkagép, valamint az, hogy a terület brit megszállás alatt volt, késleltette a munkát, 1944. december végére mégis 45 repülőtér készült el.252
252 AAF. II. kötet 561. old.
November 8-án és 9-én a szövetséges légierők európai és észak-afrikai parancsnokai (Tedder, Spaatz, Eaker és Doolittle tábornok) kidolgozták a 8. és 15. USA légi hadseregek együttműködési tervét és megszövegezték a NAAF-direktívát, amely a júniusi CBO-direktíván alapult, csak a konkrét célpontok meghatározásában tért el tőle. Az 1943. november 14-én kiadott NAAF-direktíva az elkövetkezendő hónapok feladatait tartalmazta. Eszerint a teljes légi fölény kivívása érdekében pusztítani kell az ellenség légi erejét a levegőben, a földön, a gyárakban, mindenütt, ahol csak elérhetők. Fő feladat az előzőekben megadott CBO-célpontok támadása: Ploeşti olajfinomítói, Szófia pályaudvara, Wiener Neustadt, Augsburg, Budapest, Csepel, Győr és Brassó repülőgépgyárai. Mindezek mellett támogatni kell az olaszországi hadműveleteket.253
253 AAF. II. kötet 573. old.
A kijelölt CBO-célpontokat a katonai elképzeléseknek megfelelően, még december hó folyamán bombázni kellett volna, mivel azonban Közép-Európa fölött kedvezőtlen időjárás uralkodott, a támadások egy részét 1944 elejére halasztották.
A NAAF-direktívában a németországi célok megsemmisítése képezte a fő feladatot. A főirányban támadó 8. és délkelet-európai célokat támadó 15. AAF közötti együttműködés alapelvét is kidolgozták. Eszerint, ha az időjárás korlátozta a bevetéseket Angliából, akkor a 15. légi hadsereg olaszországi támaszpontjairól kellett bombázni a 8. AAF fontosabb célpontjait.
1943 végéig az olasz- és görögországi közlekedési útvonalak, repülőterek, kikötők bombázása volt a fő feladat. A nagyobb távolságú bevetéseket azonban a rossz időjárás gátolta. A német szövetséges államok közül elsőnek Bulgáriát támadták. 1943. november 24-én, a szófiai pályaudvart bombázták, a támadást december 10-én és 20-án megismételték. A támadások a magyar kormányban is nagy visszhangot váltottak ki. December 19-én az augsburgi repülőgépgyárat a kedvezőtlen időjárás miatt ötven B–24-es mérsékelt eredménnyel bombázta.254
254 Carter–Mueller: I. m. A jelzett napok bevetései.
Decemberben csatlakozott a 15. AAF-hez a 325. Fighter Group. Ez a vadászalakulat már 1943. áprilistól harcolt az észak-afrikai hadszíntéren (akkor még P–40 Warhawk gépekkel). Április 17-től szeptember 22-ig (ekkor repültek utoljára P–40-essel) 3990 bevetés során 135 ellenséges repülőgépet lőttek le. 96 db Me–109-es, 26 db Macchi MC–202-es, hét Me–323 Gigant, három Ju–52-es és három Fi–156 Storch szerepelt győzelmi listájukon. Ez idő alatt harmincöt P–40-esüket vesztették el: 17 repülőgépüket légi harcban, hatot a légvédelmi tüzérség lőtt le, kettő a levegőben összeütközött, három motorhiba miatt lezuhant, egyet kézifegyverekkel lőttek le, egy magasfeszültségű vezetéknek repült, öt pedig ismeretlen okból zuhant le. Októberben kapták meg új Republic P–47 Thunderbolt vadászgépeiket, és a 15. AAF-hez mint távolsági vadászalakulatot osztották be őket.255 A lelövési adatok német forrásból nem erősíthetők meg.
255 McDowell, Ernest R. and Hess, William N.: Cherckertail Clan. The 325th Fighter Group in North Africa and Italy. Aero Publischers, California, 1969. 36. old.
1943. december 28-án Grottagliéből Bariba érkezett a 15. fotófelderítő század F–5-ös (P–38-as) felderítőgépeivel, és innen folytatta a hadászati célpontok fényképezését. Az év utolsó napján a 154. időjárás-felderítő század – ugyancsak P–38-as gépeivel – a 15. légi hadsereg alárendeltségébe került az algériai támaszpontján, és a következő év februárjában települt át Bariba.
A 15. AAF parancsnoksága 1943. december 1-jén – felszámolva a tuniszi székhelyét – Bariba diszlokált, és ott maradt a háború végéig. A bombázókötelékeket 1943. novembertől lépcsőzetesen helyezték át Olaszországba. Novemberben a 98. BG Brindisibe, a 376. BG San Pancrazióba települt B–24-esekkel, a B–17-es kötelékek pedig decemberben hagyták el Tunéziát.256
256 Mint a 247. sz. jegyzet.
A brit 205. Group Wellington gépei – a hadszíntéren maradt három wing hat százada – december közepén érkezett meg olaszországi támaszpontjára.257
257 Moyes, Philip J. R. Bomber Squadrons of the R. A. F. and their Aircraft. Macdonald, London, 1964. A brit repülőszázadok történetéből összeállította a szerző. R. L.
A földközi-tengeri hadszíntér végső csoportosításának kialakítása december második felében kezdődött és 1944 januárjában fejeződött be. Eisenhower tábornokot – a hadszíntér eddigi parancsnokát – kinevezték az inváziós erők élére, helyettese Tedder repülő főmarsall lett. Carl Spaatz amerikai repülőtábornok az egész európai hadszíntér amerikai hadászati bombázóerőinek főparancsnoka lett, és Londonból irányított. A földközi-tengeri hadszíntér új parancsnokának Sir Henry Maitland Wilson brit tábornagyot nevezték ki.
A megváltozott helyzetnek megfelelően, a Földközi-tengeri Légierő Parancsnokság (MAC) új elnevezést 101kapott: Földközi-tengeri Szövetséges Légierők (MAAF). A térségben lévő amerikai, angol, francia, és a Badoglio marsall vezette kormányhoz csatlakozott olasz repülőalakulatok – a feladatkörüknek megfelelően – az alárendeltségébe kerültek. Ez a felállás változatlan maradt a háború végéig.
A MAAF parancsnoka Ira C. Eaker 48 éves amerikai tábornok lett, aki eddig Nagy-Britanniában a 8. AAF egyik szervezője és parancsnoka volt. Helyettese a brit Sir John C. Slessor repülőmarsall egyben a földközi-tengeri és a közel-keleti brit repülőerők parancsnoka is volt.
A 15. AAF élére Nathan F. Twining tábornokot – miután átvezényelték a csendes-óceáni hadszíntérről, ahol a 13. AAF parancsnoka volt – nevezték ki. Az új beosztását 1944. január 3-án vette át Bariban. Ugyanekkor James H. Doolittle tábornok – aki a 15. AAF megszervezője és első parancsnoka volt – Nagy-Britanniába a 8. AAF élére került.
Bár az átcsoportosítások, az új beosztások betöltése 1944. január végéig elhúzódtak, a MAAF megalakulásának hivatalos dátuma 1943. december 10. Ezen a napon adták ki az új csoportosításra vonatkozó hadműveleti direktívákat.
Ezzel párhuzamosan hivatalosan is megszüntették az észak-afrikai hadszíntér (NATO) elnevezést, helyette a földközi-tengeri hadszíntér (MTO) megnevezést használták.258 Mivel a továbbiakban a 15. USA légi hadsereg (15. AAF) könyvünk főszereplőjévé válik, kissé részletesebben ismerkedjünk meg vele.
258 AAF. II. kötet 747–751. old.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages