Budapest és Magyarország vadászvédelme

Teljes szövegű keresés

Budapest és Magyarország vadászvédelme
Az ország és a főváros honi vadászrepülő-védelme 1943 őszén katasztrofális képet mutatott. A korszerű Me–109-es repülőgépek a keleti arcvonalon szovjet területen voltak.
A Messerschmitt repülőgépekkel felszerelt honi vadászrepülő-század a tervezett időpontra – 1943. október – nem alakult meg, pedig a magyar vadászrepülők átképzése Börgöndön Me–109E típusú, német jelzésű és tulajdonú repülőgépekkel már megtörtént. Az átképzett személyzetek az alakulatuknál Héja, illetve CR–42 típusú vadászgépeket kaptak. Néhányan a keleti frontra kerültek, ahol Me–109-es gépeken repültek.
A 2/1. vadászszázad 1943 októberében Héja–M típusú gépeivel Mátyásföldről Ferihegyre települt, a század vezetését Scholtz Miklós százados vette át.266 Novemberben a vezérkar kidolgozott egy fejlesztési tervet, amely a honi vadászvédelem lassú ütemű korszerűsítését irányozta elő. Eszerint a 2/1. vadászszázaddal (18 db Héja) együtt a szervezés alatt álló és 1944. március 1-jétől működő 5/1. éjszakai vadászszázad vesz részt a honi légvédelemben. Erre az időpontra kellett az állomány átképzését a Me–210 típusú repülőgépekre befejezni úgy, hogy bevetésekre is alkalmasak legyenek. A szolnoki 1/1. és 1/2. vadászszázadok Héja gépeit ugyancsak március 1-jétől tervezték a honi légvédelembe bevonni.267 Budapest védelmének megerősítésére a távolabbi tervekben szerepelt az 5/3. vadászszázad felállítása Tökölön, de a várható légitámadások miatt e század szervezését „sürgős” jelleggel már márciusban megkezdték.
266 Faludi, Charles K.: Repülőleírás. 1943. október havi bejegyzések.
267 HLT 6649/eln. 1. VKF 43. sz. gyűjtő. 801/eln. hdm. csf. 1943. XI. 24.
A Héják leváltása és a századok Me–109-cel való feltöltésének sorrendje a novemberi tervek szerint így alakult volna:
Első a 2/1. század (Ferihegy), 18 db Me–109-es Budapest védelmére; második az 5/3. század (Tököl), 18 db Me–109-es Budapest védelmére; ezt követi a repülőgép-szerelő kiképzőosztály 10 db Me–109; a fegyver- és bombakiképző osztály három Me–109-es; az 1. vadászkiképző osztály (Tapolca), 18 db Me–109-es; a harckiképző osztály 1. százada (Börgönd), 12 db Me–109-es; végül a vadász pótosztályok századai 6-6 db Me–109-es vadászgéppel.268
268 Uo.
Ez a fejlesztési terv 1944. április 3-ig a szövetségesek légitámadásai kezdetéig csak részben valósult meg. A hatásos vadászvédelem megszervezésére már nem volt idő.
1943. novembertől 1944. április elejéig a honi légvédelem állományát tovább erősítették. Szolnokon az 1/1. század négy Héjával, majd 1944. április elejétől négy-hat Me–109-essel; az 1/2. század pedig négy Héjával vett részt a honi légvédelemben. Ferihegyen az 5/1. éjszakai vadászrepülő-század a nappali bevetésre beosztott Me–210-es gépeivel, Krudy Ádám százados parancsnoksága alatt készült fel Budapest légvédelmére. A Repülőkísérleti Intézetnél (RKI) a berepülő és kísérleti alosztály pilótáiból és a típusátképzésen lévő hajózószemélyzetéből két készültségi századot szerveztek: egy rombolószázadot a Me–210-es gépekből Dóczy Lóránt hadműszaki törzskari alezredes – az RKI parancsnoka –, és egy Me–109-es századot Papp János főhadnagy parancsnokságával. A szervezés és átképzés alatt lévő 5/3. század két Me–109-es repülőgépe állt készenlétben. A tapolcai vadászkiképző osztálynál négy Héja, a börgöndi harckiképző századnál ugyancsak négy Héja volt készültségben. A tököli Repülő Átvételi Bizottság (RÁB) két Me–210-esét és a Győri RÁB két Me–109-esét szintén felkészítették bevetésre.269
269 Az adatok tájékoztató jellegűek: Benkő Lajos (RKI.); Boldizsár László (5/3. szd.); Dóra Ambrus (v. kik oszt.); Forró Pál (1/2. szd.); Háry László (5/1. é. v. szd.); Heppes Aladár (v. kik. oszt. pk.); Kass Ferenc (v. kik. oszt.); Krascsenics Lajos (harc. kik. szd.); Nemeslaki Zoltán (1/2. szd.); Rekettyés László (RÁB, Győr); Schaffhauser József (5/1. é. v. szd.); Stark Elek (RKI); Szebeni Antal (1/2. szd.); Szecsei Gábor (1/2. szd.); Újvári László (RKI) visszaemlékezései és Nagy Kornél (RÁB, Tököl); Aki szárnyakat követel magának című visszaemlékezése, USA, Cleveland, 1978.
A 15. AAF rendelkezésére álló vadászgépek száma háromszorosa volt az Ausztria (Ostmark), Cseh–Morva Protektorátus, Szlovák Köztársaság, Magyar Királyság, Horvát Köztársaság légterét védő német–magyar–szlovák–horvát vadászrepülőkénél. A tényleges erőviszonyok megállapításához 107ezen kívül még azt a tényt is figyelembe kell venni, hogy a német–magyar vadászrepülők területet védtek, ezért az említett országok területén széttagolva települtek, az amerikai vadászkötelékek pedig minden esetben egy-egy adott területre összpontosítva vették föl a harcot a területet védő vadászokkal, így az amúgy is jelentős erőfölényüket képesek voltak a harcba lépés időszakában gyakran öt-hatszorosára növelni. Ez legtöbbször eleve eldöntötte a légi csata kimenetelét. Ugyanakkor figyelembe kell venni a bombázók erős védőfegyverzetét, valamint az amerikaiaknak a szó szoros értelmében korlátlan személyi és anyagi utánpótlási lehetőségeit. A német légvédelem az 1943–1944-es években megbízható légvédelmi lokátorrendszert épített ki. Már az Adriai-tenger átrepülésekor észlelték a támadókötelékeket, a támadás célját (Bécs–Budapest vagy Szilézia–Kelet-Magyarországról nem is beszélve) azonban csak a magyar légtér – pl. a Balaton vagy a Duna–Tisza köze – elérésekor tudták megállapítani. A Bécs melletti vadászirányító központ csak ekkor tudott intézkedni a rendelkezésre álló vadászerők egy részének a szükséges irányban történő összpontosítására.
Ennek az lett a következménye, hogy a német és magyar vadászkötelékek hiába értek el részsikereket és egyénileg bármennyire is bátran, kiemelkedő vadászpilóta-teljesítményt nyújtva harcoltak, egyetlen esetben sem voltak képesek megakadályozni a szövetségeseket a bombázásban, legfeljebb zavarták tevékenységüket és nehezítették vagy esetenként lehetetlenné tették a pontos célzást. Akkor ez is nagy eredménynek számított.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages