Zsolt. 116
Zsolt. 116
Zsolt. 116.1
Szeretem az URat, mert meghallgatja könyörgésem szavát.
Zsolt. 116.2
Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek.
Zsolt. 116.3
Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el engem, nyomorúságban és bánatban vagyok.
Zsolt. 116.4
De az ÚR nevét hívom segítségül: Ó URam, mentsd meg életemet!
Zsolt. 116.5
Kegyelmes és igazságos az ÚR, irgalmas a mi Istenünk.
Zsolt. 116.6
Megőrzi az ÚR az együgyűeket, elesett vagyok, de ő megsegít.
Zsolt. 116.7
Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR!
Zsolt. 116.8
Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól,
Zsolt. 116.9
az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén.
Zsolt. 116.10
Hittem, ha így szólok is: Igen nyomorult vagyok!
Zsolt. 116.11
Kétségbeesésemben mondtam: Minden ember hazug!
Zsolt. 116.12
Mit fizessek az ÚRnak a sok jóért, amit velem tett?
Zsolt. 116.13
A szabadulásért fölemelem a poharat, és az ÚR nevét hirdetem.
Zsolt. 116.14
Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat, egész népe jelenlétében.
Zsolt. 116.15
Drágának tekinti az ÚR híveinek halálát.
Zsolt. 116.16
Ó URam, én a szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia: levetted rólam a bilincset.
Zsolt. 116.17
Hálaáldozatot mutatok be neked, és az ÚR nevét hirdetem.
Zsolt. 116.18
Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat egész népe jelenlétében,
Zsolt. 116.19
az ÚR házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem! Dicsérjétek az URat!