Én. 8
Én. 8
Én. 8.1
Vajha lennél nékem én atyámfia, ki az én anyámnak emlőjét szopta,
hogy téged kivül találván megcsókolnálak;
még sem útálnának meg engem.
hogy téged kivül találván megcsókolnálak;
még sem útálnának meg engem.
Én. 8.2
Elvinnélek, bevinnélek anyámnak házába,
te oktatgatnál engem,
én meg borral itatnálak, fűszeressel,
gránátalma borral.
te oktatgatnál engem,
én meg borral itatnálak, fűszeressel,
gránátalma borral.
Én. 8.3
Az ő * balkeze az én fejem alatt,
és jobbkezével megölel engem.
és jobbkezével megölel engem.
Én. 8.4
Kényszerítlek * titeket, Jeruzsálemnek leányai,
miért költenétek és miért serkentenétek fel a szerelmet,
mígnem ő akarja?
miért költenétek és miért serkentenétek fel a szerelmet,
mígnem ő akarja?
Én. 8.5
Kicsoda ez a ki feljő * a pusztából,
a ki az ő szerelmeséhez támaszkodik?
Az almafa alatt költöttelek fel téged,
ott szült téged a te anyád,
ott szült téged a te szülőd!
a ki az ő szerelmeséhez támaszkodik?
Az almafa alatt költöttelek fel téged,
ott szült téged a te anyád,
ott szült téged a te szülőd!
Én. 8.6
Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre,
mintegy pecsétet a te karodra;
mert erős a szeretet, mint a halál,
kemény, mint a sír a buzgó szerelem;
lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai.
mintegy pecsétet a te karodra;
mert erős a szeretet, mint a halál,
kemény, mint a sír a buzgó szerelem;
lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai.
Én. 8.7
Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet:
a folyóvizek sem boríthatnák azt el:
ha az ember minden házabeli marháját adná is e szeretetért,
mégis megvetnék azt.
a folyóvizek sem boríthatnák azt el:
ha az ember minden házabeli marháját adná is e szeretetért,
mégis megvetnék azt.
Én. 8.8
Kicsiny húgunk van nékünk,
a kinek nincsen még emlője;
mit cselekedjünk a mi húgunk felől,
a napon, melyen arról szót tesznek?
a kinek nincsen még emlője;
mit cselekedjünk a mi húgunk felől,
a napon, melyen arról szót tesznek?
Én. 8.9
Ha ő kőfal,
építünk azon ezüstből palotát;
ha pedig ajtó ő,
elrekesztjük őt czédrus-deszkával.
építünk azon ezüstből palotát;
ha pedig ajtó ő,
elrekesztjük őt czédrus-deszkával.
Én. 8.10
Mikor én olyan leszek, mint a kőfal,
és az én emlőim, mint a tornyok;
akkor olyan leszek ő előtte,
mint a ki békességet nyer.
és az én emlőim, mint a tornyok;
akkor olyan leszek ő előtte,
mint a ki békességet nyer.
Én. 8.11
Szőlője volt Salamonnak Baálhamonban,
adta az ő szőlejét a pásztoroknak,
kiki annak gyümölcséért hoz
ezer-ezer ezüst siklust.
adta az ő szőlejét a pásztoroknak,
kiki annak gyümölcséért hoz
ezer-ezer ezüst siklust.
Én. 8.12
Az én szőlőmre, mely én reám néz, nékem gondom lesz:
az ezer siklus, Salamon, tiéd legyen,
a kétszáz annak gyümölcsének őrizőié.
az ezer siklus, Salamon, tiéd legyen,
a kétszáz annak gyümölcsének őrizőié.
Én. 8.13
Oh te, a ki lakol a kertekben!
A te társaid a te szódra figyelmeznek;
hadd halljam én is.
A te társaid a te szódra figyelmeznek;
hadd halljam én is.
Én. 8.14
Fuss én szerelmesem,
és légy hasonló a vadkecskéhez,
vagy a szarvasnak fiához, a drága füveknek hegyein!
és légy hasonló a vadkecskéhez,
vagy a szarvasnak fiához, a drága füveknek hegyein!