Ezék. 1

Teljes szövegű keresés

Ezék. 1
Ezék. 1.1
És lőn a harminczadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat.
Ezék. 1.2
A hónap ötödikén (ez az ötödik esztendeje Jojákin * király fogságba vitelének).
Ezék. 1.3
Valójában lőn az Úrnak beszéde Ezékiel paphoz, a Búzi fiához a Káldeusok földén, a Kébár folyó mellett, és lőn ott rajta az Úrnak keze.
Ezék. 1.4
És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, a mely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó ércz látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből.
Ezék. 1.5
És belőle négy lelkes állat formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok * vala,
Ezék. 1.6
És mindeniknek négy orczája vala, és négy szárnya * mindenikőjöknek;
Ezék. 1.7
És lábaik egyenes lábak, és lábaik talpa mint a borjú lábának talpa, és szikráznak vala, mint a simított ércz színe.
Ezék. 1.8
Továbbá emberi kezek * valának szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyőjöknek orczái és szárnyai.
Ezék. 1.9
Szárnyaik egymás mellé lévén szerkesztve, nem fordultak meg jártukban, mindenik az ő orczája * irányában megy vala.
Ezék. 1.10
És orczájok formája vala emberi orcza, * továbbá oroszlán-orcza mind a négynek jobbfelől, és bika-orcza mind a négynek balfelől, és sas-orcza mind a négynek hátul;
Ezék. 1.11
És ezek az ő orczáik. És szárnyaik felül kiterjesztve valának, mindeniknél két szárny összeér vala, kettő pedig fedezé * testöket.
Ezék. 1.12
És mindenik az ő orczája irányában megy vala, a hová a lélek vala menendő, oda mennek vala, meg nem fordulván jártukban.
Ezék. 1.13
És a lelkes állatok közt látszék, mint egy égő üszög, a mely lángolt, mint a fáklyák, ide s tova futkározva a lelkes állatok közt; és a tűznek fényessége vala, és a tűzből * villámlás jöve ki.
Ezék. 1.14
És a lelkes állatok ide s tova mozognak vala, mint a villámlás czikázása.
Ezék. 1.15
És mikor ránéztem a lelkes állatokra, ímé egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett * mind az ő négy orczájok felől.
Ezék. 1.16
A kerekek mintha tarsiskőből készültek volna, és mind a négyüknek ugyanazon egy formája vala, és úgy látszának egybeszerkesztve, mintha egyik kerék * a másik kerék közepében volna;
Ezék. 1.17
Jártukban négy oldaluk felé mentek vala; meg nem fordulnak vala jártukban;
Ezék. 1.18
És talpaik magasak valának és félelmesek, és e talpak rakva * valának szemekkel köröskörül mind a négynél.
Ezék. 1.19
És mikor járnak vala a lelkes állatok, járnak vala a kerekek is mellettök, és mikor fölemelkednek vala az állatok a földről, fölemelkednek vala a kerekek is.
Ezék. 1.20
A hová a lélek vala menendő, mennek vala, a hová tudniillik a lélek vala menendő, és a kerekek fölemelkednek vala mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala * a kerekekben.
Ezék. 1.21
Ha azok mentek, ezek is mennek vala, és ha azok álltak, ezek is állnak vala, és ha fölemelkedtek a földről, fölemelkednek vala a kerekek is mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.
Ezék. 1.22
És vala mintegy mennyezet az állatok feje fölött, * olyan mint a csodálatos kristály, kiterjesztve felül fejök felett.
Ezék. 1.23
És a mennyezet alatt szárnyaik egyenesek valának, egyik a másikkal összeérvén; mindegyiknek kettő vala, a melyek befedik vala innen, és mindegyiknek kettő vala, a melyek befedik vala amonnan az ő * testöket.
Ezék. 1.24
És hallám szárnyaik * zúgását, mint sok vizeknek zúgását, úgy mint a Mindenhatónak hangját, mikor járnak vala, zúgás hangját, mint valami tábornak zúgását; mikor állának, leeresztik vala szárnyaikat.
Ezék. 1.25
És lőn kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, és ők megállván, leeresztik vala szárnyaikat.
Ezék. 1.26
És a mennyezeten felül, a mely fejök felett * vala, látszék mint valami zafirkő, királyi széknek formája, és a királyi széknek formáján látszék mint egy ember formája azon felül;
Ezék. 1.27
És látám izzó érczként ragyogni, a melyet, mintha tűz vett volna körül derekának alakjától fogva és fölfelé; és derekának alakjától fogva és lefelé látám, mintha tűz volna. És fényesség vala * körülötte,
Ezék. 1.28
Mint a milyen a szivárvány, mely a felhőben szokott lenni esős időben, olyan vala a fényesség köröskörül. Ilyen vala az Úr dicsőségének * formája, és látám, és orczámra esém, és hallám egy szólónak szavát.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages