Luk. 20

Teljes szövegű keresés

Luk. 20
Luk. 20.1
És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és * és az evangyéliomot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egybe,
Luk. 20.2
És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda * hatalommal cselekszed ezeket? vagy ki az, a ki néked ezt a hatalmat adta?
Luk. 20.3
Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:
Luk. 20.4
A János * keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől?
Luk. 20.5
Azok pedig tanakodának magok közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
Luk. 20.6
Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta * volt.
Luk. 20.7
Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.
Luk. 20.8
És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
Luk. 20.9
És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember * plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék.
Luk. 20.10
És annak idején elküldé * szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el.
Luk. 20.11
És még másik szolgát is külde; de azok azt is megvervén * és meggyalázván, üresen bocsáták el.
Luk. 20.12
És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, kiveték.
Luk. 20.13
Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat: * talán azt, ha látják, megbecsülik.
Luk. 20.14
De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az * örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!
Luk. 20.15
És kivetvén őt a szőlőből, * megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal?
Luk. 20.16
Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és * a szőlőt + másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az!
Luk. 20.17
Ő pedig reájok tekintvén, monda: Mi az tehát, a mi meg van írva: A mely követ az építők * megvetettek, az lett a szegelet fejévé?
Luk. 20.18
Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik; * a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.
Luk. 20.19
És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket ő reá vetni azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenök mondta e példázatot.
Luk. 20.20
Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, * a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának.
Luk. 20.21
Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod:
Luk. 20.22
Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?
Luk. 20.23
Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?
Luk. 20.24
Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.
Luk. 20.25
Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a * császárnak, és a mi az Istené, az Istennek.
Luk. 20.26
És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.
Luk. 20.27
Hozzá menvén pedig a sadduczeusok * közül némelyek, a kik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt,
Luk. 20.28
Mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az * ő testvérének.
Luk. 20.29
Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;
Luk. 20.30
A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;
Luk. 20.31
Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.
Luk. 20.32
Mind ezek után pedig meghalt az asszony is.
Luk. 20.33
A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülök? mert mind a hétnek felesége volt.
Luk. 20.34
És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak és férjhez adatnak:
Luk. 20.35
De a kik méltókká tétetnek, hogy ama * világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak:
Luk. 20.36
Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.
Luk. 20.37
Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének * és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja.
Luk. 20.38
Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki.
Luk. 20.39
Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!
Luk. 20.40
És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.
Luk. 20.41
Monda pedig nékik: Mimódon mondják, hogy a Krisztus * Dávidnak fia?
Luk. 20.42
Holott maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak, * ülj az én jobbkezem felől,
Luk. 20.43
Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
Luk. 20.44
Dávid azért Urának mondja őt, mimódon fia tehát néki?
Luk. 20.45
És az egész nép hallására * monda az ő tanítványainak:
Luk. 20.46
Oltalmazzátok meg magatokat * az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első űlést, és a lakomákon a főhelyeket;
Luk. 20.47
Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan * imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages