Szám 14

Teljes szövegű keresés

Szám 14
Szám 14.1
Erre az egész közösség fölemelte szavát, és kiabálásban tört ki, s a nép siránkozott azon az éjszakán.
Szám 14.2
Izrael fiai mindnyájan zúgolódtak Mózes és Áron ellen, s az egész közösség ezt hajtogatta: „Bárcsak meghaltunk volna Egyiptom földjén vagy itt a pusztában!
Szám 14.3
Miért akar az Úr abba az országba vinni? Hogy kardélre hányjanak bennünket! Asszonyaink és kisgyermekeink zsákmányul esnek! Nem az volna a legjobb, ha visszatérnénk Egyiptomba?”
Szám 14.4
És már így biztatták egymást: „Válasszunk magunknak vezért és térjünk vissza Egyiptomba!”
Szám 14.5
Erre Mózes és Áron Izrael fiainak egész egybegyűlt közössége előtt arcra borultak.
Szám 14.6
Azok közül meg, akik az országot kikémlelték, Józsue, Nun fia s Kaleb, Jefunne fia, megszaggatták ruhájukat,
Szám 14.7
és beszédet intéztek Izrael fiainak egész közösségéhez: „Az a föld, amelyet bejártunk, hogy kikémleljük, jó ország, nagyon jó.
Szám 14.8
Ha elnyerjük az Úr tetszését, elvezérel bennünket abba az országba, s tejjel-mézzel folyó országot ad nekünk.
Szám 14.9
Nem szabad az Úr ellen lázadoznotok, sem pedig annak az országnak a népétől félnetek. Elnyerjük őket, oltalmazó árnyaik eltűnnek, ha velünk lesz az Úr. Ne féljetek hát tőlük!”
Szám 14.10
Már épp azon gondolkozott az egész közösség, hogy megkövezi őket, amikor az Úr dicsősége Izrael minden fia előtt megjelent a megnyilatkozás sátoránál.
Szám 14.11
Így szólt az Úr Mózeshez: „Meddig akar még ez a nép gyalázni? Meddig nem hisz nekem még a körében mutatott jelek ellenére sem?
Szám 14.12
Pestissel sújtom, elpusztítom! Téged azonban néppé teszlek, nagyobb és erősebb (néppé).”
Szám 14.13
Mózes azonban így beszélt az Úrhoz: „Az egyiptomiak hallottak felőle, hogy hatalmaddal kivezetted ezt a népet közülük,
Szám 14.14
s annak az országnak valamennyi lakója arról is értesült, hogy te, az Úr, ennek a népnek a körében vagy, hogy te, Uram, szemtől szemben megjelensz, s felhőd fölöttünk lebeg, s nappal a felhőoszlopban, éjjel meg a tűzoszlopban előttünk haladsz.
Szám 14.15
Ha most egy emberként elpusztítod ezt a népet, azok a népek, amelyek értesüléseket szereztek felőled, azt fogják mondani:
Szám 14.16
Az Úr nem volt képes rá, hogy elvezérelje ezt a népet arra a földre, amelyet esküvel ígért nekik, azért hát lemészárolta őket a pusztában.
Szám 14.17
Bizonyuljon hát nagynak a hatalmad, Uram, ahogyan megígérted, amikor ezt mondtad:
Szám 14.18
Az Úr türelmes, s bőségben van nála a kegyelem, megbocsátja a bűnt és a gonoszságot, de azért nem hagyja megtorlatlanul, ellenkezőleg, az apák vétkét a harmadik s negyedik nemzedékig számon kéri az utódokon.
Szám 14.19
Nagy irgalmadban bocsásd meg hát ennek a népnek a bűnét, ahogyan Egyiptomból idáig (mindig) megbocsátottál ennek a népnek.”
Szám 14.20
Erre így válaszolt az Úr: „Megbocsátok, ahogy kérted.
Szám 14.21
De valóban, amint igaz, hogy élek, s amint igaz, hogy az Úr dicsősége elárasztja az egész földkerekséget,
Szám 14.22
azok az emberek, akik látták dicsőségemet s azokat a jeleket, amelyeket Egyiptomban és a pusztában mutattam, s mégis már vagy tízszer próbára tettek, s nem hallgattak szavamra,
Szám 14.23
nem látják meg azt a földet, amelyet atyáiknak esküvel ígértem; senki se látja meg azok közül, akik gyaláztak.
Szám 14.24
Hanem szolgámat, Kalebet, mivel más lelkület töltötte el, s egészen mellettem állt, elvezérelem arra a földre, amelyen járt, s utódai birtokukba is veszik.
Szám 14.25
[Az amalekiták és a kánaániak továbbra is a síkságon élnek.] Holnap térjetek vissza a pusztára és induljatok el a Sás-tenger felé vezető úton.”
Szám 14.26
Azt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak:
Szám 14.27
„Meddig zúgolódik még ellenem ez a mihaszna közösség? Hallottam, amint Izrael fiai zúgolódtak ellenem.
Szám 14.28
Mondd meg nekik: Amint igaz, hogy élek - az Úr mondja! -, amint nyíltan kifejezésre juttattátok előttem, úgy fogok bánni veletek.
Szám 14.29
Testeteket elnyeli a puszta, akiket számba vettetek húsz évtől fölfelé, mivel zúgolódtatok ellenem.
Szám 14.30
Sose juttok el arra a földre, amelyen azt akartam volna, hogy éljetek. Erre, íme, esküre emeltem a kezem! - kivéve Kalebet, Jefunne fiát és Józsuét, Nun fiát.
Szám 14.31
Hanem kisgyermekeiteket, akikről azt mondtátok, hogy zsákmányul esnek, őket elvezérelem oda, s megismerik azt a földet, amelyet ti ócsároltatok.
Szám 14.32
A ti testeteket ellenben elnyeli a puszta.
Szám 14.33
Fiaitoknak meg negyven esztendeig pásztorkodniuk kell a pusztában, s bűnhődniük hűtlenségetekért, egészen addig, míg testetek teljesen el nem enyészik.
Szám 14.34
Azoknak a napoknak a száma ugyanis, amelyek folyamán kifürkésztétek az országot, negyvenet tesz ki, minden napért egy évet számítva, negyven esztendeig kell bűneitekért vezekelnetek, hogy megtudjátok, mit jelent az, ha én elfordulok.
Szám 14.35
Én, az Úr beszéltem. Ezt teszem ezzel az elvetemült közösséggel, amely összecsődült ellenem: Ebben a pusztában kell megérniük életük végét, és itt kell meghalniuk!”
Szám 14.36
Azokat az embereket pedig, akiket Mózes elküldött, hogy az országot kikémleljék, s akik visszatérve az egész közösséget felizgatták azzal, hogy mindenféle rosszat mondtak az országról,
Szám 14.37
s arra indították, hogy zúgolódjanak ellene, az Úr azon nyomban halállal sújtotta.
Szám 14.38
Azok közül a férfiak közül, akik elmentek, hogy az országot kifürkésszék, csak Nun fia, Józsue és Jefunne fia, Kaleb maradt életben.
Szám 14.39
Amikor Mózes közölte Izrael minden fiával ezeket a szavakat, az egész nép nagyon elszomorodott.
Szám 14.40
Másnap reggel fölkerekedtek, hogy felhúzódjanak a hegység fennsíkjára, ezen szavakkal: „Most már készen vagyunk rá, hogy odavonuljunk arra a helyre, amelyről az Úr beszélt, vétkeztünk.”
Szám 14.41
Mózes azonban ezt válaszolta: „Miért akarjátok áthágni az Úr parancsát? Ilyesmi nem sikerül!
Szám 14.42
Ne húzódjatok fel, mert az Úr nincs körötökben! Ellenségeitek elpusztítanak benneteket.
Szám 14.43
Mert az amalekiták és a kánaániak szembeszállnak ott veletek, és kardélen hulltok el, mert elfordultatok az Úrtól, s ezért nincs veletek az Úr!”
Szám 14.44
Vakmerőségükben mégis felhúzódtak a hegység magaslataira, de a szövetség ládája és Mózes nem tágítottak a táborból.
Szám 14.45
Az amalekiták és a kánaániak, akik azon a hegységen éltek, leereszkedtek, megverték, és egészen Hormáig szétszórták őket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages