1Kir 13

Teljes szövegű keresés

1Kir 13
1Kir 13.1
Az Úr parancsára Isten egyik embere Júdából Bételbe érkezett, épp akkor, amikor Jerobeám az oltárnál állt, hogy áldozatot mutasson be.
1Kir 13.2
S az Úr parancsára e szavakat kiáltotta oda az oltár felé: „Oltár, oltár! Ezt mondja az Úr: Lám, fiú születik Dávid házának, Jozija lesz a neve; feláldozza rajtad a magaslatok papjait, akik áldozatot mutattak be rajtad, embercsontokat fog rajtad égetni.”
1Kir 13.3
Aztán jelet is adott e szavakkal: „Ez lesz a jel arra, hogy az Úr szólt: Az oltár megreped, s a rajta levő hamu szétszóródik.”
1Kir 13.4
Amikor a király meghallotta a vészjósló szavakat, amelyeket az Isten embere a bételi oltárra mondott, kinyújtott keze megmerevedett, nem tudta visszahúzni.
1Kir 13.5
Az oltár pedig megrepedt és a hamu szétszóródott, a szerint a jel szerint, amelyet az Isten embere adott az Úr megbízásából.
1Kir 13.6
Erre a király az Isten emberéhez fordult: „Engeszteld ki az Urat, a te Istenedet, hogy ismét vissza tudjam húzni a kezem.” Az Isten embere tehát kiengesztelte az Urat, s a király vissza tudta húzni a kezét, olyan volt, mint azelőtt.
1Kir 13.7
Akkor a király így szólt az Isten emberéhez: „Gyere, térj be házamba és egyél! Ajándékot is adok neked.”
1Kir 13.8
De az Isten embere ezt válaszolta a királynak: „Még ha fele házadat nekem adod is, akkor sem megyek veled, sem ételt nem eszem, sem italt nem iszom ezen a helyen.
1Kir 13.9
Mert az Úr szava megparancsolta: Se ételt ne egyél, se italt ne igyál, és az úton se térj vissza, amelyen jöttél.”
1Kir 13.10
Így más utat választott, s nem azon az úton ment vissza, amelyen Bételbe érkezett.
1Kir 13.11
Élt Bételben egy öreg próféta. Fiai fölkeresték, és mind elbeszélték neki, amit az Isten embere azon a napon Bételben tett, s a szavakat is, amelyeket a királyhoz intézett.
1Kir 13.12
Amikor elbeszélték apjuknak, apjuk így szólt hozzájuk: „Melyik úton ment el?” Fiai megmutatták neki az utat, amelyen Isten embere, aki Júdából érkezett, elindult.
1Kir 13.13
Erre megparancsolta fiainak: „Nyergeljétek föl nekem a szamarat!” Fölnyergelték a szamarat, és ő felült rá.
1Kir 13.14
Szamárháton utána ment Isten emberének, és rá is talált, amint egy terebinfa alatt ült. Megszólította: „Te vagy az Isten embere, aki Júdából érkezett?” „Igen” - felelte.
1Kir 13.15
Erre hívta: „Gyere velem haza, és egyél valamit!”
1Kir 13.16
De az azt válaszolta: „Nem szabad sem ételt ennem, sem italt innom ezen a helyen.
1Kir 13.17
Mert az Úr szava által parancsot kaptam: Nem szabad sem ételt enned, sem italt innod, s azon az úton sem térhetsz vissza, amelyen érkeztél.”
1Kir 13.18
Az így felelt erre: „Magam is próféta vagyok, és egy angyal az Úr parancsára ezt mondta nekem: Hozd vissza magaddal házadba, hogy ételt és italt vegyen magához.” De hazudott neki.
1Kir 13.19
S ő visszatért vele, ételt vett magához házában és italt is ivott.
1Kir 13.20
Míg az asztalnál ültek, történt, hogy az Úr szólt a prófétához, aki visszahozta.
1Kir 13.21
Erre rárivallt Isten emberére, aki Júdából érkezett: „Ezt mondja az Úr: Mivel megszegted a parancsot és nem igazodtál az utasításhoz, amelyet az Úr, a te Istened adott neked,
1Kir 13.22
ellenkezőleg, ételt ettél és italt ittál azon a helyen, amelyről megmondták neked: Nem szabad sem ételt enned, sem italt innod, azért holttested nem kerül atyáid sírjába.”
1Kir 13.23
Amikor befejezte az evést és ivást, a próféta fölnyergelte neki a szamarat, s ő elment.
1Kir 13.24
Útközben azonban megtámadta egy oroszlán és megölte. Holtteste ott feküdt az úton. A szamár megállt mellette, s az oroszlán szintén megállt a holttest mellett.
1Kir 13.25
Véletlenül emberek jártak arra. Amikor meglátták az úton a holttestet, és az oroszlánt, amint mellette állt, elmentek és jelentették a városban, ahol az öreg próféta lakott.
1Kir 13.26
Amikor a próféta, aki félútról visszahozta, ezt meghallotta, azt mondta: „Biztosan az Isten embere, aki szembeszállt az Úr parancsával. Azért szolgáltatta ki az Úr az oroszlánnak; széttépte és megölte, az Úr hozzá intézett szava szerint.”
1Kir 13.27
Aztán megparancsolta fiainak: „Nyergeljétek föl nékem a szamarat!”
1Kir 13.28
Amikor fölnyergelték, elment, és meg is találta a holttestet az úton - a szamár és az oroszlán ott álltak mellette. Az oroszlán sem a holttestet nem falta fel, sem a szamarat nem marcangolta szét.
1Kir 13.29
A próféta fölemelte az Isten emberének holttestét, föltette a szamárra és visszavitte. Így az öreg próféta a városba ment, hogy elsirassa és eltemesse.
1Kir 13.30
A saját sírjába tette a holttestet, s így siratták: „Jaj, testvérbátyám!”
1Kir 13.31
Miután eltemette, azt mondta fiainak: „Ha meghalok, abba a sírba tegyetek, ahova az Isten emberét temettük; az ő csontjai mellett nyugodjanak csontjaim.
1Kir 13.32
Mert azok a vészjósló szavak, amelyeket az Úr parancsára a bételi oltárra, meg Szamaria városaiban a magaslati szentélyekre mondott, biztosan be fognak teljesedni.”
1Kir 13.33
De Jerobeámot még ezek az események sem térítették vissza gonosz útjáról; újabb embereket tett meg a népből a magaslatok papjaivá. Akinek csak kedve volt hozzá, annak teli rakta a markát, és máris a magaslatok papja lett.
1Kir 13.34
De ez Jerobeám házára bűnt, romlást hozott, emiatt elpusztult a föld színéről.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages