1Mak 1
1Mak 1
1Mak 1.1
Miután Macedóniai Fülöp fia, Sándor kivonult Chettiimből, és legyőzte a perzsák és a médek királyát, Dáriust, helyette először Hellászon uralkodott, királyként.
1Mak 1.2
Sok hadjáratot vezetett, erődöket foglalt el és királyokat küldött halálba.
1Mak 1.3
Egészen a föld határáig előrenyomult, és sok néptől szedett adót. Az egész föld elnémult előtte. Erre szíve elbizakodottá vált és gőggel telt el.
1Mak 1.4
Hatalmas sereget gyűjtött, s uralomra tett szert országok, népek és fejedelmek fölött, úgyhogy sorra adófizetői lettek.
1Mak 1.5
De aztán ágynak esett, s tudatára ébredt, hogy meg kell halnia.
1Mak 1.6
Maga elé idézte legfőbb embereit, akik vele nőttek fel ifjúkoruktól fogva, és még életében felosztotta köztük birodalmát.
1Mak 1.7
Sándor tizenkét esztendei uralkodás után meghalt.
1Mak 1.8
Szolgái vették át az uralmat, ki-ki a maga részén.
1Mak 1.9
Halála után mindannyian föltették a diadémot, s utánuk fiaik is, sok éven át. Rengeteg bajt hoztak a földre.
1Mak 1.10
Istentelen sarj fakadt belőlük, Antiochusz Epifánész, Antiochusz királynak az egyik fia. Túsz volt Rómában, s a görög hatalom 137. esztendejében jutott uralomra.
1Mak 1.11
Azokban a napokban hitehagyottak támadtak Izraelben. Sokak fejét telebeszélték javaslatukkal: „Menjünk, és kössünk szövetséget a körülöttünk élő népekkel. Mert amióta elkülönültünk tőlük, rengeteg baj ér bennünket.”
1Mak 1.12
Ez a javaslat tetszésre talált.
1Mak 1.13
A népből néhányan készek voltak rá, hogy elmenjenek a királyhoz. Ez felhatalmazta őket, hogy pogány szokásokat vezessenek be.
1Mak 1.14
Pogány szokás szerint testgyakorló iskolát létesítettek Jeruzsálemben, újranövesztették előbőrüket,
1Mak 1.15
és elpártoltak a szent szövetségtől. Szövetségre léptek a pogányokkal, s arra adták magukat, hogy vétkezzenek.
1Mak 1.16
Amikor Antiochusz megszilárdította a birodalmat, arra gondolt, hogy Egyiptomra is kiterjeszti hatalmát, hogy így mindkét országon uralkodjék.
1Mak 1.17
Hatalmas sereggel, harci szekerekkel, elefántokkal és nagy hajóhaddal Egyiptomba vonult.
1Mak 1.18
Háborút indított Egyiptom királya, Ptolemeusz ellen. Ptolemeusz megfutamodott előle és elmenekült, de sokan áldozatul estek.
1Mak 1.19
Meghódította Egyiptom megerősített városait és kifosztotta Egyiptom földjét.
1Mak 1.20
Miután Egyiptomot leigázta, Antiochusz 143-ban visszatért és hatalmas sereggel Izrael és Jeruzsálem ellen vonult.
1Mak 1.21
Gőggel eltelve behatolt a szentélybe, elvitte az illatáldozat bemutatására szolgáló aranyoltárt, valamint a mécstartót az összes fölszereléssel együtt,
1Mak 1.22
továbbá az áldozati kenyér asztalát, az áldozati edényeket, tálakat, az aranyfüstölőket, a kárpitot, a koszorúkat és a templom homlokzatáról az aranydíszeket; mind leszedte őket.
1Mak 1.23
Elrabolta az aranyat, ezüstöt, valamint a drága fölszereléseket; elhurcolta a rejtett kincseket, amikre rátalált.
1Mak 1.24
Mindent összeszedett, és visszatért országába. De előbb vérfürdőt rendezett és fennhéjázó beszédeket tartott.
1Mak 1.25
Mély gyász borult Izraelre, minden tartományára.
1Mak 1.26
Siránkoztak a főemberek és a vének, a szüzek és az ifjak sorvadoztak, az asszonyok szépsége elenyészett.
1Mak 1.27
Aki vőlegény volt, mind gyászolt, s jajgatott szobájában ülve fájdalmában a menyasszony.
1Mak 1.28
Megremegett a föld a lakói miatt, Jákob egész háza szégyenbe öltözött.
1Mak 1.29
Két év elteltével a király a mizaiak vezérét küldte Júda városaiba. Nagy sereggel érkezett Jeruzsálembe.
1Mak 1.30
Álnok módon békét ígért nekik, úgyhogy hittek benne. De váratlanul meglepte a várost. Nagy csapást mért rá, és Izrael fiai közül sokakat lemészárolt.
1Mak 1.31
A várost kifosztotta, felgyújtotta, lerombolta a házakat és a várost körülvevő falakat.
1Mak 1.32
Az asszonyokat és a gyerekeket fogságba hurcolták, a nyájakat meg lefoglalták.
1Mak 1.33
Megerősítették Dávid városát, magas és erős falakkal és hatalmas bástyákkal.
1Mak 1.34
Ezek várul szolgáltak nekik. Istentelen népet és hitehagyott embereket telepítettek beléjük; ezek befészkelték oda magukat.
1Mak 1.35
Fegyvereket és élelmet hordtak oda, és ott raktározták el a Jeruzsálemben összeszedett zsákmányt. Így (a bástyák) hatalmas csapdává lettek.
1Mak 1.36
A szentély számára leshellyé lettek, Izrael számára gonosz ellenséggé minden időre.
1Mak 1.37
A szentély körül ártatlan vért ontottak, megszentségtelenítették a szent helyet.
1Mak 1.38
Jeruzsálem lakói elmenekültek miattuk, így idegen népnek lett lakóhelye. Saját ivadékainak idegenné vált, gyermekeinek el kellett hagyniuk.
1Mak 1.39
Szentélye elhagyatott lett, mint a puszta, ünnepei gyászra fordultak. Szombatjai gyalázattá váltak, becsülete helyébe megvetés lépett.
1Mak 1.40
Mint egykor dicsősége, akkora volt a szégyene, nagysága szomorúságra változott.
1Mak 1.41
Akkor a király rendeletet bocsátott ki egész birodalmában: mindnyájan alkossanak egy népet,
1Mak 1.42
és hagyjanak fel szokásaikkal. A népek mind engedelmeskedtek a király parancsának.
1Mak 1.43
Sőt még Izrael fiai közül is soknak megtetszettek ezek a szertartások, így áldozatot mutattak be a bálványoknak és megszegték a szombatot.
1Mak 1.44
A király írásos utasításokat küldött Jeruzsálembe megbízottaival és Júda városaiba, hogy alkalmazkodjanak az idegen szokásokhoz,
1Mak 1.45
a templomban hagyjanak fel az égő-, a véres- és az italáldozattal, szegjék meg a szombatot és az ünnepeket,
1Mak 1.46
és szentségtelenítsék meg a szentélyt és a szent dolgokat.
1Mak 1.47
Ugyanakkor emeljenek oltárokat, templomokat és kápolnákat a bálványoknak, áldozzanak sertéseket és más tisztátalan állatokat,
1Mak 1.48
hagyják fiaikat körülmetéletlenül, és szennyezzék be magukat mindenféle tisztátalan és szörnyű dologgal.
1Mak 1.49
Felejtsék el a törvényt és tekintsék érvénytelennek a parancsokat.
1Mak 1.50
Annak, aki nem tett eleget a király parancsának, meg kellett halnia.
1Mak 1.51
Ilyen utasításokat adott az egész birodalomban, és felügyelőket rendelt minden nép fölé. Júda városainak megparancsolta - városról városra -, hogy mutassanak be áldozatot.
1Mak 1.52
A népből sokan csatlakoztak hozzájuk, mind, akik elpártoltak a törvénytől. Gonoszságot követtek el az országban,
1Mak 1.53
és arra kényszerítették Izraelt, hogy mindenféle zugba rejtőzzék.
1Mak 1.54
A 145. esztendő Kiszleu hónapjának tizenötödik napján a király az égőáldozat oltárán szörnyű undokságot épített, és Izrael helységeiben mindenféle oltárokat emeltek.
1Mak 1.55
A házak kapuiban és a tereken tömjént áldoztak.
1Mak 1.56
A törvénykönyveket, ha fölfedezték, széttépték és tűzbe vetették.
1Mak 1.57
Ha valakinél megtalálták a szövetség könyvét, vagy ha valaki szem előtt tartotta a törvényt, a királyi rendelet értelmében halálra ítélték.
1Mak 1.58
Ilyen rendelkezésekkel léptek fel Izrael ellen, mindazok ellen, akiket hónapról hónapra tetten értek a városokban.
1Mak 1.59
A hónap huszonötödik napján áldozatot mutattak be azon az oltáron, amely az égőáldozatok oltára helyén állt.
1Mak 1.60
Azokat az asszonyokat, akik körülmetéltették gyermekeiket, megölték a parancs szerint,
1Mak 1.61
gyermekeiket a nyakukba akasztották, ugyanúgy hozzátartozóikat, és azokat is halálba küldték, akik a körülmetélést végezték.
1Mak 1.62
De Izrael fiai közül sokan állhatatosak maradtak, és kitartottak amellett az elhatározásuk mellett, hogy semmi tisztátalant nem élveznek.
1Mak 1.63
Inkább meghalnak, semmint étellel tisztátalanná tegyék magukat és megszegjék a szent szövetséget. Így vállalták a halált.
1Mak 1.64
Súlyosan ránehezedett Izraelre a szörnyű harag.
