Zsolt 127
Zsolt 127
Zsolt 127.1
(Zarándokének - Salamontól.) Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, az őr hiába őrködik fölötte.
Zsolt 127.2
Hiába keltek hajnalban és fáradoztok késő éjjelig: a kemény fáradság kenyerét eszitek. Ám akiket szeret, ő azokat elhalmozza, jóllehet alszanak.
Zsolt 127.3
Lám, a gyermekek az Úr ajándékai, a test gyümölcse jutalom.
Zsolt 127.4
Ahogy a nyíl a harcos kezéből, úgy sorakoznak a gyermekek az ifjú évekből.
Zsolt 127.5
Boldog ember, aki velük tölti meg tegzét: nem vall szégyent, ha az ellenséggel vitába száll a kapunál.
