A MAGYAR KULTURÁLIS ÉLET A POLGÁRI-NEMZETI ÁTALAKULÁS SZOLGÁLATÁBAN
A MAGYAR KULTURÁLIS ÉLET A POLGÁRI-NEMZETI ÁTALAKULÁS SZOLGÁLATÁBAN
Az erdélyi magyar művelődés sajátosságaira, a „főváros” és „vidék” viszonyának taglalásával: PAIS D., Báró Kemény Zsigmond és az irodalmi élet (Irodalomtörténeti Közlemények 1911); VITA Zs., A „Kolozsvári Nevelői Kar” története (Magyar kisebbség, 1941. 3); UŐ, Erdélyi művelődési törekvések száz évvel ezelőtt (Uo. 1); UŐ, Az erdélyi szellemiség öntudatra ébredése a reformkor kezdetén (Pásztortűz, 1943); GÁLDI L., La culture hongroise en Transylvanie (Bp. 1944).
Az ifjúsági művelődési-politikai törekvésekre: BENKŐ S., A marosvásárhelyi kollégium diákjainak művelődési törekvései a múlt század harmincas éveiben (KL Ekv.); TRÓCSÁNYI ZS., A nagyenyedi kollégium történetéhez (1831–1841) (Bp. 1957); ANTAL A., Szentiváni M.; UŐ, A magyar irodalom a reformkorban és 1849–ben (Bucureşti 1979). Az ifjúság olvasási szokásaira: KŐVÁRY L., A forradalomra lejött ifjúság olvasmánya (Legkedvesebb könyveim. Szerk. GYALUI F. H. é. n.); TONK S., Könyvtárak, olvasók és olvasmányok a reformkori Marosvásárhelyen (Könyvtári Szemle, 1972. 3). A csíki határőrök olvasótársasága elleni katonai kivizsgálás: Kriegsarchiv, Hofkriegsrat, 1841. C 42/96. Az olvasótársulati mozgalomra: DANKANITS Á., Olvasótársulatok, polgári társalkodók és kaszinók. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1968); ANTAL J., A falusi lakosság olvasókörei a reformkorban (Uo. 1969.2).
1791Az irodalmi népiesség értékelésére: HORVÁTH J., A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig (Bp. 1927); HOFBAUER L., A Remény című zsebkönyv története (1839–41) (Kolozsvár 1931); FENYŐ I., A kolozsvári „Remény” köre (A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. A magyar irodalom története III. Szerk. PÁNDI P. Bp. 1965); ANTAL Á. imént idézett művei; ANTAL Á.–FARAGÓ J.–SZABÓ T. A., Kriza János (Kolozsvár 1971).
A „honismertető szociográfiára”: SZABÓ T. A., A transylvan magyar társadalomkutatás (Cluj 1938); Az utazás divatja (Vál., bev. EGYED Á. Bukarest 1973); IMREH I., Elöljáróban (Változó valóság. Szerk. IMREH I. Bukarest 1978).
Az erdélyi irodalmi élet egészére: SZILÁGYI S., Vázlatok az erdélyi magyar irodalom történetéből 1790-től (Új Magyar Múzeum, 1860. 1); KŐVÁRY L., Irodalmi viszonyok Erdélyben 1848 előtt. (Kolozsvár 1888.21). Az erdélyi regényirodalomról: DÉZSI L, Báró Jósika Miklós (Bp. 1916); FERENCZI Z., Egy elfeledett regényről (Bp. 1918); NAGY M., Kemény Zsigmond (Bp. 1972).
A cenzúrára: JAKAB E., Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig (Bp. 1882); ÜRMÖSSY L., Erdély irányadó lapja az 1830–40-es években I–II (Kolozsvár 1907); HOFBAUER L., Az Erdélyi Híradó története (1827–1848) (EM 1932).
Az erdélyi magyar könyvkiadásra: VITA Zs., Művelődés és népszolgálat (Bukarest 1983); ERDÉLYI J., Magyarországi és erdélyi egyetemes sajtó-munkálata (Erdélyi Híradó, 1845. 76); TOLDY FERENC által kért és kapott adatok (JOHANN GÖTT, SZÁSZ KÁROLY kézírásával) az 1830–40-es évekből: MTAK, Kézirattár, Tört. 2–229; a Bécsbe küldött kötelespéldány-jegyzékek egy része: OL, Erdélyi Kancellária, Tiltott és megengedett könyvek jegyzékei, 1. cs; J. GROSS, Kronstädter Drucke 1535–1886 (Kronstadt 1886); GLÓSZ M., A csíksomlyói Szent Ferenci-Rendi szerzetesek nyomdájában az 1662–1884-dik évig megjelent könyvek és egyéb nyomtatványok teljes czímtára (Csíksomlyó 1886); KONCZ J., A marosvásárhelyi ev. református kollégium könyvnyomdájának száz éves története (Marosvásárhely 1887). A bibliaolvasásra: Zeykfalvi idősbb Zeyk János Életrajza. Cluj-Napoca, Biblioteca Centrală Universitară.
A társas életre: KOVÁCS K., Gyulai Pál társadalom és művészetszemlélete 1849 előtt (Debrecen 1961). A színházi életre: FERENCZI Z. A kolozsvári színészet és színház története (Kolozsvár 1897); SZENTIMREI J., Harc az állandó színházért Marosvásárhelyen (Marosvásárhely 1957); ENYEDI S., Déryné az erdélyi színpadokon (Bukarest 1975). A zenei életre: Kolozsvári magyar muzsikusok emlékvilága (Szemelvények a XIX. század zenei írásaiból. Vál., bev. LAKATOS I. Bukarest 1973); BENKŐ A., Ének és zene a Bethlen Kollégiumban (Műv. T. II). A karácsonyfa elterjedésére: E. SIGERUS, Weihnachtsbäume in Siebenbürgen (KVSL 1915). A politikusok arcképeinek divatjára: ETÉDI GEDŐ J., Székely szokások (Regélő, 1843. II. 39); A. DE GERANDO, La Transylvanie et ses habitants II (Paris 1845). A festészetre: G. OPRESCU, Pictura românească în secolul al XIX-lea (Bucureşti 1937); LYKA K., Magyar művészet 1800–1850 (Bp. 1942); RÓZSA GY., Szathmári Pap Károly erdélyi látképei (Művészettörténeti Értesítő, 1979. 2).
Az erdélyi művelődés intézményeire: Erdély magyar egyeteme (Kolozsvár 1941); A felsőfokú iskolahálózat oktatási rendjére: Norma Discendi in Collegio scholarum Alba N. Enyediensi. (Claudiopolis 1820); A református konzisztórium felterjesztése a „felsőbb és alsóbb oskolákban fennálló tanítás rendjének és módjának rendszeréről. EK: AG 1830: 2688; A katolikus iskolák tanrendjére uo. 1833: 7942. 1838: 329, 1844: 3958; az unitárius kollégiuméra uo. 1844: 5240. A gazdag kollégiumtörténeti irodalmat felsorolja: BAJKÓ M., Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban (Bp. 1976). Az egyetemalapítási pályázati felhívást közli: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842. 12. A berlini egyetemi szervezet átültetési kísérletére: BIÁS I., Unitárius egyháztörténeti adatok (1619–1866) (Marosvásárhely 1910).
A filozófiai kultúrára: HAJÓS J., Filozófiai tanulmányok (Bukarest 1957); UŐ, Köteles Sámuel (Bukarest 1969); BENKŐ S., A helyzettudat; BEÖTHY O., A hegeli tanok magyarországi történetéhez (1818–44) (Magyar Filozófiai Szemle, 1979. 3–4); SZABÓ I., A burzsoá állam- és 1792jogbölcselet Magyarországon (Bp. 1980). A protestáns kollégiumok népszerűségére: EK: AG 1843: 5547, 1844: 3483. A jogtudományra: NAGY L., Igazságügyi reformtörekvések az erdélyi jogirodalomban (Jogtudományi Közlöny, 1980. 10); UŐ, Perjogi reformtörekvések az erdélyi jogirodalomban (1830–1848) (Uo. 1982. 2). A történetírásra: MIKÓ I., Gróf Kemény József emlékezete (Budapesti Szemle 1860. 10); CSENGERY A., Történetírók és a történetírás (Bp. 1874); VERESS E., Gróf Kemény József (1795–1855) (Cluj-Kolozsvár 1933).
A természettudományokra: MAIZNER J., A kolozsvári orvossebészi tanintézet történeti vázlata 1775–1872 (Kolozsvár 1890); MARKOS A., Milotai Ferenc kísérletei a mezőgazdasági szakoktatás bevezetésére (Műv. T. I); BISZTRAY GY., Az erdélyi tudományos élet és az egyetemi gondolat (Erdély magyar egyeteme. Kolozsvár 1941); MÁTRAI L., A kolozsvári egyetem és az európai tudományosság (Uo.); CONCHA GY., Brassai Sámuel emlékezete (Bp. 1904); MIKÓ I., Az utolsó erdélyi polihisztor (Bukarest 1971); BRETTER GY., Könyv Brassairól, aki mindent tudott (Korunk, 1972. 3); BENKŐ S., Bolyai János vallomásai (Bukarest 1968); WESZELY T., Bolyai Farkas a matematikus (Bukarest 1974); SZÉNÁSSY B., Bolyai Farkas (1775–1856) (Bp. 1975).
Az anyanyelvűségnek a felsőfokú oktatásban való érvényesítésére sok adat van az idézett iskolatörténetekben. Kovács püspök törekvéseire: EK: AG, 1841: 4569, 1844: 3959, 1845: 7399, 7738, 1856: 1717, 4404; OL, GP, 1843: 3525, 1847: 15 196.
