Félénkség.
Félénkség.
Lehet öröklött v. komoly megrázkódtatás (trauma, sokk) következménye. Ha öröklött, akkor nem gyógyítható; a traumatikus gyávaság néha megszüntethető v. legalábbis csökkenthető.
Az öröklött ~gel kapcsolatban hathetes alomban gyakran megfigyelhető, hogy a kölykök felfelé kapaszkodnak a » kennel rácsán, izgatottan ugatnak, szeretnék elérni a ketrecen kívül tartózkodó személyt; de előfordul, hogy egy-egy kiskutya ilyenkor elkülönül, magára marad. Ha a kölyköket kiengedik, megpróbálnak felugrálni a látogatóra, a félénk kis eb - ha kimerészkedik is egy pillanatra - siet vissza a biztonságot nyújtó kennelbe.
A félelem bénító hatású. A rémület gyakran kiváltja az anális (végbélnyíláshoz tartozó) mirigyek ürítését. (Ez egyébként az akut félelmi állapot egyik jellegzetes tünete.) Számos elmélet született arról, hogy milyen célt szolgálnak ezek a kellemetlen szagú mirigyek. Annyi bizonyos, hogy a kutya számára a saját szaga nem visszataszító, de a másik eb anális mirigyeiből eredő nagyobb mennyiségű váladék olyan undorító lehet, hogy pl. verekedés közben a győztes gyakran abbahagyja a küzdelmet és odébbáll. Elképzelhető, hogy a vesztes ily módon is tudathatja a másikkal a megadását. (Balesetet szenvedő v. közvetlenül » epilepsziás roham után levő kutyáknál egyébként szinte mindig érezhető ez a kellemetlen, erős szag.)
A hosszan tartó félelmet sok állatfajnál a gyomorsav fokozott kiválasztása kíséri; ez alól a kutya sem kivétel; amikor retteg, feltehetően sokkal gyorsabban emészti meg táplálékát.
Az aggodalom, a szorongás enkefalográffal mérhető. Egy kísérlet folyamán otthon nevelt 26 kutyát figyeltek meg, hogyan reagálnak olyan tárgyakra, amelyeknek egyes részei mozogtak (játékgyíkok, szappanbuborékok stb.). Az állatok reagálásából - melyik tárgyat kerülték ki, melyiktől futamodtak meg - pontosan megállapíthatták, hogy mitől milyen mértékben ijedtek meg. Ált. a mozgó részekkel ellátott dolgoktól féltek a legjobban, de hamar rájöttek, hogy nincs mitől tartaniuk.
A kutyák gyakran megijednek az új tárgyaktól, a szokatlan helyzettől, a váratlan zajoktól. Sok kutya csak a nagyon erős hangoktól (vihar, lövés) fél, de vannak olyan ebek is, amelyek elsősorban más - idegen fajú - állatoktól esnek pánikba. Akadnak viszont természetes bátor kutyák, amelyek viselkedése félreérthető, s ezért - indokolatlanul - félénknek tartják őket. Egyes ebek, pl. amelyekre nem jellemző a ~, egy másik kutya láttán lelapulnak, mintha félnének. Amikor azonban a másik állat a közelükbe ér, hirtelen egész viselkedésük megváltozik, dühödten rárontanak ellenfelükre és olykor csúnyán helybenhagyják.
A ~ nagyon erős érzés, erősebb még az » éhségnél is. Erre a tulajdonságra azonban pozitív kondicionálásnál nem számíthatunk, hiszen nem cél félénk kutyák nevelése; az viszont igaz, hogy a bizonyos cselekedetektől való ~ felhasználható az elrettentésre. (» Kennelfélénkség)
A félénk kutya jellegzetes testtartása
